A stresszes, rohanó világunkban számos nyugtató tevékenységet és technikát alkalmazunk hazatérve otthonunkba. Illatos gyertyákat gyújtunk, körbe vesszük magunkat vele egy kádban elmerülve, vagy egy jó könyv olvasása közben. Azonban nem árt tudni, hogy a legújabb kutatások szerint a gyertya igen káros égéstermékeket bocsáthat ki.
A legújabb amerikai kutatások szerint az illatos gyertyák nem csak romantikus perceket okozhatnak…
Az Amerikai Kémikusok Egyesületének éves konferenciáján nyilvánosságra hozták egy kutatás eredményeit, mely szerint a paraffin tartalmú gyertyák égéskor olyan veszélyes méreganyagokat bocsátanak ki, melyek belélegezve asztmát, ekcémát, sőt rákot is okozhatnak - írja a Daily Mail.
A paraffin káros, a méhviasz nem
Az amerikai tudósok sokféle gyertyát teszteltek laboratóriumban, azt vizsgálva, hogy azok milyen potenciálisan káros anyagokat bocsátanak ki. Kiderült, hogy a leggyakoribb, paraffin tartalmú gyertyák toluolt és benzolt adnak ki magukból, s ezek az anyagok bizony növelik a rák vagy épp az asztma kialakulásának esélyét.
Dr. Andy Beeby, a Durham Egyetem kémikusa azt mondja, ezeket az anyagokat minél inkább el kell kerülni. „A benzol és a toluol olyan oldószerek, amelyeket az iparban ragasztók és üvegfestékek gyártásához használnak. Amikor az emberek ragasztót szippantanak, ezektől az anyagoktól kábulnak el. A benzol különösen ismert, bizonyítottan rákkeltő anyag.”
A gyertyák égetése során ólom és más különböző rákkeltő anyagok jutnak a levegőbe, melyet észrevétlenül belélegzünk. Kutatások alapján bizonyított tény, hogy az általunk használt gyertyák és füstölők nagy része kínai termék és számos káros anyagot tartalmaznak. A gyertyák kanóca égetés során ólmot bocsát ki, ez által megnő a helyiségben az ólom koncentráció, mely igen veszélyes lehet légzőszerveinkre. Ha tudnánk, hogy melyik gyertya kanóca tartalmaz ólmot, egészen biztosan nem vásárolnánk meg.
Az ólmon kívül a gyertyák számos rákkeltő anyagot bocsátanak ki, mint például acetont, benzolt, szén-diszulfidot, klorobenzolt, szén-monoxidot, kreozolt, ciklopentánt, etilbenzolt, formaldehidet, fenolt stb. Ezek a vegyületek súlyosan károsíthatják egészségünket, legfőképpen a tüdőt. Az égés során nehézfémek és mérgező koromszemcsék is jutnak a levegőbe, mely az illatosításra használt vegyi anyagokkal együtt leginkább a tüdőt és a központi idegrendszert károsíthatják.
Ráadásul a ma oly divatos mécsesek cink és ólom tartalmú tégelyekben kerülnek forgalomba, amik hevítésre nehézfémeket párologtatnak a levegőbe. Ezek pár országban már szabályozva vannak, de nálunk még nem. Ausztráliában mért adatok szerint napi 2-3 mécses elégetése már a mérhető ólomszint növekedést okozott a helységben tartózkodók vérében.
Hosszútávon az égő gyertya okozhat:
● szorongást, fóbiát,
● emlékezetkiesést,
● ingerlékenységet,
● hangulati ingadozást,
● depressziót,
● hiperaktivitást,
● magas vérnyomást,
● vesebetegséget,
● alvászavart,
● letargiát, étvágytalanságot,
● légzési nehézséget,
● tanulási, koncentrációs nehézségeket.
Ha egy idő után ezeket a problémákat észleljük, cseréljük le az eddig használt gyertyáinkat, természetes, méhviaszból készült gyertyákra.
Miután a gyertya leégett, gondoskodjunk róla, hogy friss legyen a levegő, szellőztessünk egy nagyot.
Mit kell tudni a paraffinról?
A paraffin koromfekete, a petróleum mellékterméke és mérgező anyag. 100%-os töménységű fehérítővel érik el, hogy színtelen legyen vagy fehér. (Az ipari mosodákban csupán 10%-os töménységű fehérítőt használnak.) Ezzel mérgező dioxin kerül a környezetbe tonnaszám.
Ebből az olcsó alapanyagból készül ma szinte minden gyertya. Még azok a gyertyák is, amiket méhviasz gyertyaként árulnak a piacokon és a szupermarketekben. A paraffin ára mindössze ötvened része a méhviasznak. A gyertyagyártók hamar rájöttek, hogyan lehet elegyíteni a méhviasszal a paraffint és elérték, hogy a méhviasz gyertya 90 %-ban paraffinból álljon. A sejtes kinézetét szerszámokkal, öntősablonokkal érik el.
A paraffin mérgező anyagként kerül a gyertyagyártó üzemekbe. Csak biztonsági adatlappal együtt szabad átvenni, amiben részletezve van az egészségkárosító hatása és az, hogyan kell kezelni. Csak védőöltözetben és gumikesztyűben szabad hozzáérni. A maradékot veszélyes hulladék megsemmisítőben kell ártalmatlanítani. Hogy gyertyává változtassák a paraffint, azt általában befestik (vegyi festékekkel), illatosítják (szintetikus, petrolkémiai illóolajokkal), egy öntőformába öntik, csomagolják és a gyanútlan vevőknek szállítják – már biztonsági adatlap nélkül.
Az elégő paraffin egészségkárosító hatása hosszú ideje ismert. De éppen úgy, mint a kozmetikai iparban, a hatóságok a gyertyagyártók esetén sem teszik kötelezővé a veszélyes összetevők feltüntetését a terméken. Még talán a kereskedő sem tudja, hogy a méhviasz gyertyaként árult termékének fő összetevője paraffin és mérgező.
Használd a méhviaszt
A legritkább gyertya alapanyag a méhek által készített viasz. Ötvenszer drágább a paraffinnál és hússzor drágább a hidrogénezett növényi zsíroknál. A tiszta méhviasz tényleg „természetes”. A méhek ebben tárolják a mézet. Ezt nem szükséges kémiailag módosítani, hogy gyertyakészítésre alkalmas legyen.
Készítsük otthon, mi magunk a gyertyát. Vásároljunk méhviaszt és pamut kanócot, és könnyen elkészíthetjük a saját, egészséges gyertyánkat.
Számos előnyös tulajdonsága van a mesterségesesen előállított paraffingyertyával szemben. A legmagasabb az olvadáspontja, nem csöpög, mint a paraffingyertya, nem kell fémedényekben szállítani és használni, mint a növényi olaj gyertyákat, a belekeveredett méz és virágpor miatt természetes aromája van anélkül, hogy illatosítani kellene.
Nem utolsó sorban méhviaszoknak van egy kevésbé ismert és egyedülálló tulajdonsága. Égésekor negatív ionokat bocsát a levegőbe. Hatása azonos a kereskedelemben kapható elektromos ionizátorokéval. Elegendő egy méhviaszgyertyát elégetni a helységben és nyugtató hatású elektromos részecskékkel szórja tele a levegőt. A paraffingyertya égésekor nem keletkeznek nyugtató hatású negatív ionok.
Ez is gazdasági kérdés
Miközben tudjuk, hogy a méhviasz gyertya ötvenszer drágább lehetne a paraffingyertyánál és a magyar méhészek képesek lennének tonnaszám termelni ezt a csodaszert, kihasználatlanul hagyjuk ezt a lehetőséget.
Az alkalmi paraffingyertyák használata persze ritka alkalmakkor még nem káros az emberre, de az éveken át tartó, napi szintű paraffingyertya-égetés, különösen egy rosszul szellőző fürdőszobában a kád szélén, már okozhat problémákat.
Ha nem szeretnénk lemondani a gyertyaégetés varázsáról tegyünk óvintézkedéseket. Például nyissuk ki az ablakot, hogy jól szellőzzön a szoba, ez által minimalizáljuk a belélegzett füst mennyiségét.
Mindent egybevetve a rendelkezésre álló információk alapján egyértelmű ítéletet mondani nem lehet. Ugyanakkor abból különösebb baj nem származhat, ha megfogadjuk a megfelelő szellőztetést érintő szakértői tanácsokat, illetve ha tehetjük, akkor gyertyából is minél inkább természetes alapút válasszunk.
