A bor hazánk nemzeti jelképeinek egyike, a számos kitűnő borvidék jelenlétének, a magyar borkészítés hagyományainak köszönhetően. A régi korok az élvezeti értékek mellett elsősorban bélfertőtlenítő szerként fogyasztották, mivel úgy tartották, a bor fogyasztása megvéd az emésztőrendszer fertőzéses betegségei ellen.
Manapság a mértékletes borfogyasztás, a kardiovaszkuláris betegségek elleni védelem miatt került előtérbe. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a francia paradoxon: hiába a franciák által fogyasztott nagy mennyiségű telített zsírsav és a mozgásszegény életmód, országukban a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, és az azok által okozott halálesetek száma, mégis jóval elmarad az azonos táplálkozású- és testkultúrájú országokétól. A magyarázatot a szakmai szervek a rendszeres, kulturált és mértéket tartó vörösbor-fogyasztásban látják.
Az elmúlt évek számos kutatása arra az eredményre jutott, hogy a mérsékelt vörösborfogyasztás, nagymértékben csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Az ideális napi mennyiség férfiaknál 200-300 ml, míg nők esetében 100-200 ml.
Az említett mennyiséget fogyasztók közt, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata fele akkora, és a várható élettartamuk 11 évvel hosszabb, mint a vörösbort nem fogyasztóké. A vörösborban számos jótékony hatású vegyület található, leginkább közismert a magas antioxidáns tartalom.
A vörösbor jellemző antioxidánsai a polifenolok (flavonoid és nem flavonoid kémiai szerkezetű vegyületek), melyek 2000-4000 mg/liter mennyiségben vannak jelen a különböző vörösborokban, szemben a fehérborok 150-300 mg/liter polifenol tartalmával.
Az egyes vörösbor fajták antioxidáns hatásának erőssége, növekvő sorrendben: rozé, merlot, oporto (portugiser), zweigelt, pinot noir, cabernet sauvignon.
Az antioxidánsok legfőbb szerepe, hogy gátolják a szervezet építőanyagainak kémiai sérülését, amely az igen reakcióképes szabad gyökök oxidálóhatásának eredményeképpen jön létre. Emellett a vérben keringő, káros hatású, LDL elnevezésű lipoprotein oxidációját is gátolják, így elősegítve a generalizált atherosclerosis (érelmeszesedés) kialakulásának megakadályozását.
A vörösborban található polifenolos vegyületek erősítik a C- és az E-vitamin antioxidáns hatását is. A polifenolok gyulladásgátló hatással is bírnak, egyes képviselőik bizonyítottan képesek a herpeszvírus és a gyermekbénulás kórokozójának inaktiválására. A káros kémiai reakciók és az így létrejövő molekuláris károsodások, avagy mutációk megakadályozásával védenek a rosszindulatú daganatos folyamatok kialakulása ellen is.
Az antioxidáns hatás mellett a vörösborban található vegyületek más hatásokat is közvetítenek. Az összkoleszterinszintet csökkentik, azonban a protektív, védő szerepű, a vérben megtalálható HDL szintjét növelik. A koleszterinszint ilyen irányú változtatása a szív- és érbetegségek kialakulását csökkenti. A vörösbor növeli, az úgynevezett szöveti típusú plazminogén (t-PA) aktivitását, amely a fibrinolízis folyamatát gyorsítja. Emellett csökkenti a vérlemezkék összecsapzódási hajlandóságát: az utóbb említett két hatás gátolja az érpályán belül a vérrögök kialakulását.
A vörösbor jótékony hatású összetevői fokozzák a nitrogén-oxid szintjét, amely az erek keresztmetszetének tágításával, az érösszehúzódások csökkentésével, szintén kedvező hatású a kardiovaszkuláris betegségek kifejlődése szempontjából.
Az említett előnyök azonban hangsúlyozottan csak a mértéktartó, minőségi borfogyasztás ismérvei.
Az optimálisnál nagyobb mennyiség vagy a szőlőt nem látott „esszenciák” fogyasztása nemhogy kedvező, annál inkább végtelenül káros hatást gyakorol a borfogyasztóra.
vörösbor, borfogyasztás, koleszterinszint csökkentése, polifenolok, gyulladásgátló, antioxidáns, flavonoid, szívbetegség, érrendszeri betegségek, kardiovaszkuláris betegség, vérrögök kialakulása 
