A nátrium-glutamát (E-621) egy széles körben elterjedt olyan ízfokozó adalékanyag, melynek érdekessége, hogy teljesen íztelen. Ízfokozó hatását úgy éri el, hogy stimulálja az ízlelőbimbókat. Nem az ételre, hanem az agyra hat. Tönkre teszi az agysejteket és többek között az agyalapi mirigy által irányított funkciókat.
Az emberek 30%-a érzékeny rá, és nem is tud róla. A nátrium-glutamát egy színtelen, szagtalan, gyorsan oldódó kristályos por, amit az ételek ízének fokozására használ az élelmiszeripar.
A Na-glutamát felhasználásának gyökerei egészen Japánig nyúlnak vissza. A japánok évezredek óta a tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak, egészen addig, amíg 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a tengeri hínárban lévő ízfokozó anyagot. Ez volt a glutamát. Ezután Dr. Ikeda céget alapított az anyag Na-glutamátként való forgalmazására. Idővel a nyugati világba is eljutott ez a színtelen, szagtalan, gyorsan oldódó kristályos por, ami az íztelen ételek „feljavítására” volt hivatott. Az élelmiszeripar kihasználta a nagy lehetőséget, és a jelentős költségcsökkentés reményében minden komolyabb vizsgálat nélkül használni kezdte.
Az 1970-es években, amikor a gyorsétkeztetés megkezdte piaci növekedését, a Na-glutamát használata óriási növekedésnek indult az élelmiszerekben. Ma már szinte mindenben megtalálható. A feldolgozott ételek többségében, valamint a gyorséttermi ételek több mint 90%-ban nagy mennyiségben jelenlévő anyaggá vált, levesporok, leveskockák, mártások, konzervek, fűszerkeverékek, fűszer sók, fagyasztott készételek, virslik, felvágottak, szójatermékek, üdítőitalok, burgonya szirmok, snack-ek, stb. elengedhetetlen alkotóeleme lett. A Na-glutamát függővé tesz bizonyos ételek fogyasztására.
Nem véletlen hogy a természetes ízű zöldségek, gyümölcsök nem ízlenek sok gyereknek, annyira hozzászoktak a natrium-glutamát ízfokozóként az ételekben való jelenlétéhez. A média által közvetített reklámok ínycsiklandó ételei a gondosan válogatott összetevőivel, íz varázslataival, íz rafinériájával, szintén ezt a függőséget erősítik.
Mi a gond vele?
A Na-glutamát egy neurotoxin, vagyis idegméreg. Tönkreteszi az agysejteket és többek között az agyalapi mirigy által irányított funkciókat.
A következő tüneteket okozhatja:
● migrénes fejfájás,
● hányinger, hányás,
● hasmenés,
● asztmás rohamok,
● egyensúlyzavarok,
● mellkasi fájdalmak,
● erős szívdobogás,
● gyerekeknél viselkedési zavarok.
Jelentkezhetnek allergiás tünetek is, úgy mint
● bőrpír,
● orrfolyás,
● kiütések.
Egyéni érzékenységnek megfelelően van, akinél a legkisebb mennyiség is azonnali reakciót vált ki, van, akinél csendesen a felszín alatt munkálkodik.
A glutamáttal szennyezett ételek mellékhatásai megegyeznek a nikotin és a kábítószer elvonási tüneteivel (csoki függés, mellkasi fájdalom, dekoncentráltság, depresszió).
A gyerekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, mert náluk a mérgező anyagok könnyebben találnak utat az agyba. A legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerűen csak allergiát okoz, hanem idegi elváltozásokat is így Parkinson-, vagy Alzheimer-kórt. Káros hatásáról már 1968-ban lehetett cikket olvasni egy neves amerikai orvosi lapban, azóta számos kísérlet bizonyította sejtméreg mivoltát.
A glutamát ingerületátvivő aminosav, az agyi neuronok közötti információ átvitelben játszik szerepet. Ma már ismert, hogy a leggyakoribb daganatfajtáknak: mell, prosztata, bőr, vastagbél, tüdő, petefészekrák, valamint a fej és nyaki tumoroknak vannak glutamát receptoraik. Ha ezek a daganatok sok glutamátot választanak ki, sokkal gyorsabban nőnek és terjednek, valamint a szokásos kezelési eljárást is megzavarják.
Minek köszönhető töretlen lendülete?
Ahol csillapíthatatlan a profitéhség, ott könnyen eltűnnek a tömeges fogyasztói panaszok és könnyű szőnyeg alá söpörni a kutatási eredményeket. Tény azonban, hogy az emberek zöme érzékenyen reagál a glutamátra. A nyugati orvosi modell nem veszi figyelembe az élelmiszer bevitelt és az élelmiszereken keresztül felhalmozódott kémiai anyagok hatását, szerintük nincs tudományos bizonyíték a glutamát egészségügyi kockázatára.
A 60-as évek után egy kutató a Na-glutamátot összefüggésbe hozta a „kínai étterem szindrómával” (fejfájás, feszültség az arcban, a mellkasban, a nyakon, szívdobogás érzés, asztmás tünetek, emésztőrendszeri panaszok), amely egy súlyos allergiás reakció, melynek akár halál is lehet a következménye.
A Független Egészségtanács Fórumában megjelent cikk szerint a glutamát kerülendő, egészségkárosító hatású adalékanyag. Addig is, amíg eltűnik az élelmiszerekből – bár erre túl sok esélyt nincs –, figyeljünk az összetevőkre! Ma már sokan tisztában vannak az anyag káros hatásával, ezért a glutamátot cselesen különböző nevek alatt rejtik el az ételek összetevőiben.
Ha ezekkel találkozol, ne vedd meg!
E-621: hidrolizált növényi fehérje, élesztő kivonat, autogénezett élesztő, ízfokozók, kalcium kazein, nátrium kazein, texturált fehérje.
Ha ezeket látod az élelmiszer-címkén, akkor biztos, hogy glutamáttal akarnak megetetni.
A gyártók már nem használják az E621 jelölést, mert már pontosan tudják, hogy Ti tudjátok micsoda veszélyes szer a glutamát, ezért bújtatott formában tüntetik fel, gyűjtő nevek alatt, mint pl. ízfokozók, fűszerek, mesterséges izésítés, természetes izésítés, aroma-azonos ízesítés.
Előfordulása: bébiételekben(!), minden húskészítményben, minden tejkészítményben, készételekben, gyors-ételekben, ízesített üdítőkben, édességekben (pl. az összes csoki és csokiszármazékban), a többi műkajáról nem is beszélve.
Mivel teljesen nem tudjuk életünkből kitörölni ezeket az élelmiszereket, ezért próbáljuk fogyasztásukat minimálisra csökkenteni, és amit csak lehet, készítsünk el magunk, vagy vásároljunk házi alapanyagokat, készítményeket.
Az egészség nagyon fontos, ezért figyelni kell arra, hogyan táplálkozol, mit teszel kosaradba, mit teszel az asztalra, mit adsz tovább gyermekeidnek.
