Az agyalapon elhelyezkedő borsó nagyságú agyalapi mirigy számos hormont termel, melyek a szervezet más-más célterületein fejtik ki hatásukat. Mivel a legtöbb endokrin mirigy működését az agyalapi mirigy irányítja, ezért ezt tekinthetjük a mirigyek karmesterének is.
A koponya töröknyeregnek nevezett csontos vájatába lóg alá az agyalapról az agyalapi mirigy, más néven a hipofízis, az ember belső elválasztású rendszerének központja.
Az agyalapi mirigynek két különböző része van: az elülső lebeny, mely a mirigy súlyának 80%-át teszi ki, és a hátsó lebeny. A lebenyeket egy nyél köti össze a hipotalamusszal, mely ereket és idegsejt nyúlványokat (idegrostokat vagy axonokat) tartalmaz. A hipotalamusz az elülső lebeny működését hormonok révén, a nyélben futó ereken keresztül, a hátsó lebenyt pedig az idegi összeköttetés segítségével szabályozza.
Mely hormonok működését irányítja, és ezek a hormonok, mely célszervekre hatnak?
● Antidiuretikus hormon – Vese
● Béta-melanocita-stimuláló hormon – Bőr
● Kortikotropin – Mellékvesék
● Endorfinok – Agy
● Enkefalinok – Agy
● Follikulusz stimuláló hormon – Petefészkek vagy herék
● Növekedési hormon – Izmok és csontok
● Luteinizáló hormon – Petefészkek vagy herék
● Oxitocin – Méh és emlőmirigyek
● Prolaktin – Emlőmirigyek
● Pajzsmirigy stimuláló hormon – Pajzsmirigy
Az agyalapi mirigy által vezérelt szervek
Mellékvese: A vese felső pólusánál elhelyezkedő hormontermelő mirigy. Kéreg és velőállományból áll, mindkét rész termel hormonokat. A kéregállomány a kortizol, aldoszteron, és mellékvese eredetű androgének (férfi nemi hormon hatású vegyületek) termelését végzi. Ezeknek a hormonoknak az anyagcsere szabályozásában, a só-vízháztartás irányításában, és a nemi fejlődésben van szerepük.
A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, noradrenalint és a dopamint. Ezek a vegyületek különböző szervekben hatnak, a szervre jellemző módon. Az adrenalin stressz hatására termelődik, a szívműködést gyorsítja és a bélizmokat ellazítja. A noradrenalin hatása az adrenalinéhoz hasonló, ugyanúgy vészhelyzetben, stresszhelyzetben termelődik és a szimpatikus idegrendszerre hat. Tágítja a szív koszorúereit, az összes többi eret viszont szűkíti. Gyorsítja a szívműködést, emeli a vérnyomást, az agyat az élénk készenlét és figyelem állapotába juttatja. Növeli a lebontó folyamatok túlsúlyát. A dopamint nevezik boldogsághormonnak is, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen, a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki.
Pajzsmirigy: a nyak alsó részén helyezkedik el, tiroxint és trijódtironint termel. Ez a két hormon az anyagcserénket befolyásolja és szinte minden szervre hatással vannak.
A pajzsmirigy az egész szervezetre hatással van, így számtalan problémát okozhat helytelen működése. Alulműködése a libidót is negatívan befolyásolja. A pajzsmirigyzavar a szexuális életre is hatással van, éppen ezért, ha valakinél hirtelen megváltozik a szexuális aktivitás, akkor érdemes a pajzsmirigy zavarára is gondolni.
Petefészkek és here: Itt termelődnek a nemre jellemző nemi hormonok, nőkben az ösztrogén, progeszteron, férfiakban a tesztoszteron. Ezek alakítják ki a másodlagos nemi jellegeket, hozzák létre a női ciklust és teszik lehetővé a szaporodást. Vannak olyan szerveink, amelyekre közvetlenül hat az agyalapi mirigyben termelődő hormon. A prolaktin elősegíti a női emlő felkészülését a szoptatásra és beindítja, valamint fenntartja a tejtermelést. A növekedési hormon bekerülve a májba, elindítja az inzulinszerű növekedési faktor termelését s ez utóbbi, a csontokon és más szerveken hatva okozza a test növekedését. Az ADH és az oxitocin csak tárolódik az agyalapi mirigy hátsó lebenyében. Az ADH a szervezetben visszatartja a vizet. Ha ez a hormon nem termelődik, kialakul a diabetes insipidus nevű betegség.
Az agyalapi mirigy helytelen működése milyen betegségeket idézhet elő?
Az agyalapi mirigy által kiválasztott hormonok termelése nem minden esetben folyamatos. A legtöbb hormon elválasztása 1-3 órás időközönként hirtelen megnő, melyet aztán felváltva aktív és inaktív periódusok követnek. Néhány hormon, mint például a mellékvesekérget szabályozó kortikotropin, a növekedést befolyásoló növekedési hormon és a tejtermelést elősegítő prolaktin elválasztása napszaki ingadozást mutat. Ezeknek a hormonoknak a szintje előre meghatározható módon emelkedik és süllyed a nap folyamán; a csúcsértéket általában az ébredés előtt érik el, míg a legalacsonyabb szintet elalvás előtt mérhetjük. Más hormonok szintjét ettől eltérő tényezők befolyásolják. Nőkben például a luteinizáló és a follikulusz stimuláló hormonok szintje a menstruációs ciklus folyamán változik, és ezáltal változnak a szaporodási funkciók.
Az agyalapi mirigy működési zavara sokféleképpen bekövetkezhet, gyakran jóindulatú daganat (adenoma) alakul ki benne. A daganat következtében egy vagy több hormon is túltermelődhet, de a normál sejtekre gyakorolt nyomás révén a hormonok termelődése csökkenhet is, végül megnövekedhet az agyalapi mirigy a hormonfunkciók zavara nélkül is. Néha az egyik hormonból túltermelés van, egy másikból ugyanakkor a nyomás következtében túl kevés termelődik. Egy hipofízishormon csökkent vagy túlzott termelődése számtalan különböző tünetet okozhat.
Barátcserjével az agyalapi mirigy helyes működéséért
A barátcserje nem hormonkészítmény, hanem olyan hatóanyagokat tartalmazó gyógynövény, mely serkenti az agyalapi mirigy működését.
A barátcserje összetételének köszönhetően fokozza a progeszteron termelődését és csökkenti a prolaktin szintet, mely segít a menstruációs problémákon (PMS tünetek) és a teherbeesési nehézségeken.
A barátcserje tehát serkenti az agyalapi mirigy működését, a belső elválasztású mirigyeink, a hormonrendszer működését megfelelő mederbe terelheti.
Az agyalapi mirigyen keresztül a pajzsmirigyre kifejtett jótékony hatásának köszönhetően eredményes lehet pajzsmirigy zavarok kiegészítő kezelésében.
agyalapi mirigy, pajzsmirigy betegségek, barátcserje, hormon, jóindulatú daganat, adenoma, túltermelődés 
