Hogyan kerül akrilamid a krumpliba

  

Csökkenteni kell az élelmiszerekben a rákkeltő akrilamid mennyiségét – a december 11-én hatályba lépett EU-rendelet elsősorban a sültkrumplit, bizonyos pékárukat és a kávét érinti.

 

Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a főzni való krumplit ne süssük, a nem megfelelő hőkezelés hatására képződő akrilamiddal ugyanis lényegében műanyagot eszünk – derül ki a laboratorium.hu cikkéből.

 

Műanyag a krumpliban

December 11-én lépett hatályba, és néhány hónap múlva már kötelezően alkalmazandó az EU Bizottságnak 2017/2158 rendelete, amely az élelmiszerek akrilamid-tartalmának csökkentésével kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedéseket ír elő az érintett vállalkozások számára, mert az élelmiszerekben előforduló akrilamid potenciálisan növeli a rák kialakulásának kockázatát valamennyi fogyasztói korcsoport tekintetében. Ezeket az intézkedéseket és azok hatásosságát mintavétellel és laboratóriumi elemzéssel kell ellenőrizni.

 

Elsősorban a burgonyára kell több figyelmet fordítani a gyártóknak!

Elsősorban a friss burgonyából készült hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) termékek és szeletelt burgonyaszirom; a snack ételek, sós kekszek, a burgonyapépből készült termékek, a kenyér; a reggeli gabonapelyhek (a zabkása kivételével), illetve a finompékáruk (aprósütemény, édes keksz, kétszersült, gabonaszelet, stb.) gyártóinak kell különösen figyelniük.

Ugyancsak tartalmazhat akrilamidot a kávé (pörkölt és instant változata egyaránt, valamint a pótkávé is), illetve bizonyos gabonaalapú bébiételek.

 

 

Mi az az akrilamid?

Az akrilamid az élelmiszerek hőkezelésekor keletkezik, és valóban potenciálisan rákkeltő – mondta el a laboratotorium.hu-nak Dr. Szigeti Tamás János. Az akrilamid a poliakril típusú műanyagok monomerje, és olyan készítmények hőkezelése során jön létre, amelyek szénhidrátokat és fehérjéket egyszerre tartalmaznak. Ezt a jelenséget hívják Maillard-reakciónak (ennek az eredménye egyébként a veszélyes anyagokat nem tartalmazó kenyérhéj is).

 

A veszélyes akrilamidot svéd kutatók azonosították először az olyan erősen sütött szénhidrátokban, mint a sült krumpli, a kenyér és a péksütemények, főzött ételekben azonban nem fordul elő. 140 fok alatti sütésnél sem jellemző az akrilamid keletkezése, magasabb hőmérsékleten azonban számolni kell vele.

 

Mi a helyzet a csipszekkel?

A krumplifajták változó kémiai összetételétől függően bizonyos fajták hőkezelésénél nagy mennyiségű akrilamid képződik. Ezeket tehát csak főzni javasolják, sütni nem, hiszen a főzés jóval alacsonyabb hőmérsékletű technológiai eljárás, mint a sütés. Ezért nagyon fontos, hogy a főzésre ajánlott krumplit ne süssük, mert ott fokozott veszélyt jelent az akrilamid!

 

A csipszek esetében évekkel ezelőtt esetenként ki lehetett mutatni nagy mennyiségű (néhány ezer mg/kg) akrilamidot, a gyártók azonban az utóbbi években lépéseket tettek annak érdekében, hogy minimalizálják az akrilamidtartalmat. Ezt többek között az úgynevezett vákuumfritőz technológiával érték el, így a korábbi 160-170 fokon folytatott sütés helyett már 140 fokon is előállnak e termékek megszokott érzékszervi tulajdonságai, mert a vákuum alatt végzett, alacsonyabb hőmérsékletű hőkezeléssel úgy lehet csökkenteni e termékek víztartalmát, hogy azok ropogósak, kellemes érzékszervi tulajdonságúak legyenek.

 

Az Európai Unió Bizottságnak most hatályba lépő, 2017/2158-es rendeletét jövő év áprilisától kötelező alkalmazni, ennyi ideje van tehát a gyártóknak, forgalmazóknak arra, hogy mindent megtegyenek termékeik ellenőrzése érdekében.

Forrás

 


NEKED AJÁNLJUK
A szívrohamig isszák az energiaitalokat a fiatalok
  Alvásra már nincs idő, így egyre többen próbálják energiaitalokkal fokozni a teljesítményüket vagy épp elnyújtani a bulit. A fiatalok egy része reggelire...
TOVÁBB
A virsli káros hatásai
  Egyáltalán nem mindegy, hogy mit eszünk, főleg az nem, hogy mivel etetjük a gyermekeinket. Manapság a legnagyobb számban a virsli kerül az asztalra,...
TOVÁBB
A japánbirs termése gyógyhatása miatt nagyobb megbecsülést érdemelne
  A japánbirs az egyik legkedveltebb díszcserjénk. Bizonyára sokan nem is tudják, hogy gyümölcsöt terem, a gyümölcse pedig gyógyhatásokkal rendelkezik...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Diólevél legyen a barátod!
    A diófa ma úgy tűnik reneszánszát éli és egyre többen érdeklődnek a diófalevél...
A datolya nem gyógyszer, annál sokkal többet ér!
  Már a Bibliában is emlegetett datolya egyre népszerűbb hazánkban. A gyümölcs szárított...
TOVÁBBI CIKKEK
A virsli káros hatásai
  Egyáltalán nem mindegy, hogy mit eszünk, főleg az nem, hogy mivel etetjük a...
Kuka helyett tányérba! Készíts céklalevélből finom salátát
  Azt már régóta tudjuk, hogy a cékla az egyik legegészségesebb zöldségek közé tartozik,...
Természetes vasbor vashiány pótlásra szederből
  Patikákban lehetett réges-régen kapni vasbort. Úgy gondolom, hogy olvasóink közül nagyon...
A triptofán javítja az általános egészséget
  A triptofán javítja az alvás minőségét, javítja az általános kedvet és optimalizálja...

Címkék