Hogyan kerül akrilamid a krumpliba

 

 

Csökkenteni kell az élelmiszerekben a rákkeltő akrilamid mennyiségét – a december 11-én hatályba lépett EU-rendelet elsősorban a sültkrumplit, bizonyos pékárukat és a kávét érinti.

 

Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a főzni való krumplit ne süssük, a nem megfelelő hőkezelés hatására képződő akrilamiddal ugyanis lényegében műanyagot eszünk – derül ki a laboratorium.hu cikkéből.

 

Műanyag a krumpliban

 

December 11-én lépett hatályba, és néhány hónap múlva már kötelezően alkalmazandó az EU Bizottságnak 2017/2158 rendelete, amely az élelmiszerek akrilamid-tartalmának csökkentésével kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedéseket ír elő az érintett vállalkozások számára, mert az élelmiszerekben előforduló akrilamid potenciálisan növeli a rák kialakulásának kockázatát valamennyi fogyasztói korcsoport tekintetében. Ezeket az intézkedéseket és azok hatásosságát mintavétellel és laboratóriumi elemzéssel kell ellenőrizni.

 

Elsősorban a burgonyára kell több figyelmet fordítani a gyártóknak!

 

Elsősorban a friss burgonyából készült hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) termékek és szeletelt burgonyaszirom; a snack ételek, sós kekszek, a burgonyapépből készült termékek, a kenyér; a reggeli gabonapelyhek (a zabkása kivételével), illetve a finompékáruk (aprósütemény, édes keksz, kétszersült, gabonaszelet, stb.) gyártóinak kell különösen figyelniük.

Ugyancsak tartalmazhat akrilamidot a kávé (pörkölt és instant változata egyaránt, valamint a pótkávé is), illetve bizonyos gabonaalapú bébiételek.

 

 

Mi az az akrilamid?

 

Az akrilamid az élelmiszerek hőkezelésekor keletkezik, és valóban potenciálisan rákkeltő – mondta el a laboratotorium.hu-nak Dr. Szigeti Tamás János. Az akrilamid a poliakril típusú műanyagok monomerje, és olyan készítmények hőkezelése során jön létre, amelyek szénhidrátokat és fehérjéket egyszerre tartalmaznak. Ezt a jelenséget hívják Maillard-reakciónak (ennek az eredménye egyébként a veszélyes anyagokat nem tartalmazó kenyérhéj is).

 

A veszélyes akrilamidot svéd kutatók azonosították először az olyan erősen sütött szénhidrátokban, mint a sült krumpli, a kenyér és a péksütemények, főzött ételekben azonban nem fordul elő. 140 fok alatti sütésnél sem jellemző az akrilamid keletkezése, magasabb hőmérsékleten azonban számolni kell vele.

 

Mi a helyzet a csipszekkel?

 

A krumplifajták változó kémiai összetételétől függően bizonyos fajták hőkezelésénél nagy mennyiségű akrilamid képződik. Ezeket tehát csak főzni javasolják, sütni nem, hiszen a főzés jóval alacsonyabb hőmérsékletű technológiai eljárás, mint a sütés. Ezért nagyon fontos, hogy a főzésre ajánlott krumplit ne süssük, mert ott fokozott veszélyt jelent az akrilamid!

 

A csipszek esetében évekkel ezelőtt esetenként ki lehetett mutatni nagy mennyiségű (néhány ezer mg/kg) akrilamidot, a gyártók azonban az utóbbi években lépéseket tettek annak érdekében, hogy minimalizálják az akrilamidtartalmat. Ezt többek között az úgynevezett vákuumfritőz technológiával érték el, így a korábbi 160-170 fokon folytatott sütés helyett már 140 fokon is előállnak e termékek megszokott érzékszervi tulajdonságai, mert a vákuum alatt végzett, alacsonyabb hőmérsékletű hőkezeléssel úgy lehet csökkenteni e termékek víztartalmát, hogy azok ropogósak, kellemes érzékszervi tulajdonságúak legyenek.

 

Az Európai Unió Bizottságnak most hatályba lépő, 2017/2158-es rendeletét jövő év áprilisától kötelező alkalmazni, ennyi ideje van tehát a gyártóknak, forgalmazóknak arra, hogy mindent megtegyenek termékeik ellenőrzése érdekében.

 

Forrás

 


NEKED AJÁNLJUK
C-vitamin az életelixír
  Még egy orvos, aki a betegek gyógyulásáért a protokollokon túl is megtesz mindent.   „A nagy dózisú C-vitamin injekciók a kísérleti...
TOVÁBB
Így szabadulhatsz meg az arcodon lévő miliától (apró, fehér pöttyök)
  Tapasztaltad már, hogy az arcodon váratlanul fehér, apró, grízszerű pontocskák jelentek meg, melyek sem mitesszerre, sem pattanásra nem hasonlítottak....
TOVÁBB
Őszintén a burgonyáról és a paradicsomról
  A következő cikk valószínűleg sokakban ellenállást vált majd ki, mivel olyan növényekről esik szó, amelyek bár csak az 1800-as évek elején jelentek...
TOVÁBB
A nagymamámtól tanultam, hogyan űzzük el a legyeket környezetünkből
  Az élénk házi legyek mászkálásukkal, zümmögésükkel tönkretehetnek egy szép délutánt, melyet barátainkkal, családunkkal szeretnénk eltölteni. A...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Diólevél legyen a barátod!
    A diófa ma úgy tűnik reneszánszát éli és egyre többen érdeklődnek a diófalevél...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
A datolya nem gyógyszer, annál sokkal többet ér!
  Már a Bibliában is emlegetett datolya egyre népszerűbb hazánkban. A gyümölcs szárított...
TOVÁBBI CIKKEK
Ezek a cuki kis katicák komoly gondokat okozhatnak, de van némi megoldás
  A mezőgazdaságban komoly károkat, lakásainkban pedig jelentős bosszúságot okozhatnak ezek a...
Hívatlan vendégek az egerek és a patkányok – Védekezzünk ellenük természetesen
  Az egerek ősszel, az első fagyok beálltával megjelennek otthonunk környékén, és ha nem...
Szellemi törvények
  A szellemi törvények valóságosak, valóban hatnak, függetlenül attól, hogy hiszek-e bennük...
Ingyen mosószer a természetből
  Létezik egy mosószer, ami teljesen ingyen van, hatékony, és még a környezetet...

Címkék