A citrusok héját mielőtt belereszelnéd a süteménybe, alaposan mosd meg!

 

A déligyümölcsökkel nem csak sok vitaminhoz jutunk, de héjuk elfogyasztása esetén veszélyes vegyi anyagok is a szervezetünkbe kerülhetnek. A biotermék vásárlástól eltekintve teljes mértékben nem, legfeljebb csak részben védhetjük ki ezeket.

 

A déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a fogyasztóhoz, így fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Ezért bevett módszer, hogy szüretelés után különböző gombaölő szereket tartalmazó viasszal kezelik a felületüket. Innen tehát az általunk ismert narancsok és a mandarinok csillogó fénye.

 

Milyen egészségügyi következményekkel kell számolnunk, ha ezeket a gyümölcsöket – különös tekintettel a leginkább érintett héjat – fogyasztjuk? Mit tehetünk az ártalmak kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében? Milyen veszélyes anyagokról van szó?

 

A kérdéses gombaölő szerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik: ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol (E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233).

 

Közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt – főleg a kumulatív – hatásukról mindez idáig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző negatív reakciókat, elsősorban bőrreakciókat.

 

Szüret után kezelik a déligyümölcsöket az imazalil nevű növényvédő szerrel, amelynél állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy angol toxikológiai értékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok.

 

Megemlítendő még a prokloráz nevű gombaölő szer, amelyet a brüsszeli Környezetvédelmi Tudományos Bizottság jelentésében „a belső elválasztású mirigyeket potenciálisan zavaró” hatású növényvédőszerek közé sorolt.

 

 

A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy ezeket az anyagokat általában kombinálva alkalmazzák, így hatásuk összeadódhat. Több helyen megemlítik például, hogy a tiabendazol és a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációja esetében fokozott a hólyagrák kialakulásának esélye.

 

Mely gyümölcsök és gyümölcsrészek érintettek?

 

Nem csak a narancsot, a mandarint, a citromot és a grépfrútot, de a banánt is kezelik az említett tartósítószerekkel. Az előbbieknél azonban a helyzet azért kritikusabb, mert ezeknek héját is felhasználjuk, mind iparilag, mind házilag: lekvárba, italba, teába, süteménybe kerül belőle. Szerencsére – egy potenciálisan allergizáló természetes anyag, a limonén miatt – a citrusokból iparilag előállított termékeken kötelező feltüntetni, hogy van-e bennük héj.

 

Szennyezett vagy sem?

 

Az érvényben lévő szabályozás szerint a citrusfélék felületi kezelésére használt gombaölő szerekről a vevőt tájékoztatni kell. Ennek előnyét persze legkönnyebben akkor élvezhetjük, ha olyan terméket vásárolunk, amely eredeti csomagolásban van. Máskülönben el kell kérnünk a szállítmányra vonatkozó hivatalos papírokat a forgalmazótól, ami könnyen belátható, hogy elég lehetetlen helyzetet teremthet vásárlás közben.

 

Az aromás szénhidrogének régen az engedélyezett élelmiszeradalékok kategóriájába tartoztak, ennek köszönhetően rendelkeznek E-számmal. Egy EU-ajánlás azonban megváltoztatta a státuszukat, és a növényvédő szerek közé sorolta őket. A gyakorlatban egyelőre mindez mit sem változtat a helyzeten: mivel a citrusgyümölcsök felületi kezelése továbbra is engedélyezett, a fogyasztók tájékoztatására új jelölést azonban még nem vezettek be, a csomagoláson ma is gyakran élelmiszeradalékként és E-számmal tüntetik fel őket.

 

Mivel az imazalil és a prokloráz egyértelműen a növényvédő szerek kategóriájába sorolható, és E-számuk soha nem is volt, a nevükkel szerepelnek. Egyedül a banán lehet kivétel: ott például nem kötelező feltüntetni, hogy tiabendazollal kezelték, valószínűleg azért, mert ennek a gyümölcsnek a héját nem szokás elfogyasztani.

 

Mit tehetünk?

 

●  Vásároljunk bioterméket! A legkézenfekvőbb megoldás. „Mindössze” annyi vele a probléma, hogy bio déligyümölcsöket általában nehéz és költséges beszerezni, hiszen épp a hosszú szállítási idő és a fokozott penészesedési hajlam miatt elég kényes a minőségmegőrzésük.

●  Mossuk meg jó alaposan! Ez a tanács nem csak akkor áll, ha a héjat is el akarjuk fogyasztani, hiszen a hámozásnál könnyen a kezünkre, vagy a gyümölcs húsára kerülhetnek a szermaradványok. Akár citrusról, akár banánról legyen tehát szó, bármilyen furán hangzik is, evés előtt mossuk meg jó alaposan a gyümölcsöt, majd a kezünket is! Ha bevállaljuk, hogy felhasználjuk a nem ökológiai termesztésből származó citrus héját, ez a művelet még fontosabb. Egy amerikai kutatás szerint például a tiabendazol 50-75%-a volt eltávolítható a citromokról habzó anyaggal történő lemosással. Külföldön kaphatóak kifejezetten zöldség- és gyümölcsmosásra kifejlesztett lemosószerek. Ezek hiányában megteszi a következő házi praktika is: 2 percre áztassuk be a gyümölcsöket almaecetes vízbe, majd sikáljuk le egy kefével. Végül folyóvíz alatt jó alaposan öblítsük át. Tudnunk kell azonban, hogy mivel a kérdéses anyagok fokozatosan beszívódnak a héjba, sőt, még a gyümölcs húsába is, teljes eltávolításukra nincs lehetőség.

●  Dobjuk ki a csomagolópapírt! Mivel a jobb hatás érdekében a legtöbbször ezt is átitatják a szerekkel, ne használjuk fel, és főleg ne engedjük, hogy a gyerekek játszanak vele. Dobjuk ki, és mossunk kezet utána!

●  És végül: ha teljesen biztosra akarunk menni: ne használjuk fel, ne együk meg a héjat!

 

Forrás

 


NEKED AJÁNLJUK
9 legnagyobb hazugság a zsírról és a koleszterinről
  60 éve hazugságban él a világ, rengeteg ember megbetegedését és halálát a közegészségügy hazug, semmivel alá nem támasztható ajánlásai okozták...
TOVÁBB
Prof. Dr. Papp Lajos szívsebész - A vényköteles gyógyszerek gyilkolják meg az emberiséget
  Prof. Dr. Papp Lajos 1948. március 21-én született Aranyosgadányban, Széchenyi-díjas szívsebész, a Pécsi Tudomány Egyetem nyugalmazott egyetemi...
TOVÁBB
Tudjuk meg az igazságot a sóról és a desztillált vízről
  Mi lett volna őseinkkel, mi lett volna az állatainkkal, ha folyamatosan só nélkül élték volna az életüket? A jelenlegi „tudománynak” a...
TOVÁBB
Az érintés gyógyító ereje
  A bőr érintése fizikai szükséglet, serkenti az idegrendszert, jótékony a fejlődésre. Az érintés gyönyörű és gyógyító hatású. Az érintésnek hihetetlen...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Diólevél legyen a barátod!
    A diófa ma úgy tűnik reneszánszát éli és egyre többen érdeklődnek a diófalevél...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
A datolya nem gyógyszer, annál sokkal többet ér!
  Már a Bibliában is emlegetett datolya egyre népszerűbb hazánkban. A gyümölcs szárított...
TOVÁBBI CIKKEK
Méregtelenítsd a vastagbelet egyszerűen
  Minden nap egészségtelen ételeket fogyaszthatunk, ezért szükség van néha egy...
Ezért egyél még több uborkát
Egyre több a bizonyíték, hogy az uborka tele van olyan tápanyagokkal, amelyek még a...
A lósóska gyógyhatása egy fél gyógyszertárral felér
  A lósóska egy méltatlanul elfeledett gyógynövény. Természetgyógyászok véleménye...
Prof. Dr. Papp Lajos szívsebész - A vényköteles gyógyszerek gyilkolják meg az emberiséget
  Prof. Dr. Papp Lajos 1948. március 21-én született Aranyosgadányban, Széchenyi-díjas...

Címkék