Tönkölybúza, a természet áldása

 

„A tönkölybúza a legjobb gabonafajta. Meleg, zsíros és tápláló, mégis lágyabb, mint a többi gabona. Aki ezt fogyasztja, annak vére és húsa egészséges lesz, lelkébe pedig boldog értelem és öröm költözik. Bármely formában fogyasztva ízletes.”

Reinhard Schiller: Hildegard (Medicina Praxis)

 

A tönkölybúza több mint tízezer évvel ezelőtt került Délnyugat-Ázsiából Mezopotámiába, majd a bronzkorszak idején Európában is meghonosodott.

 

Az ősi gabonafajta a Kárpát-medencében nyolcezer éve terem, termesztésének nyomait hazánkban Kengyel és Százhalombatta térségében találták meg. A tönkölybúzát már a régi rómaiak is fogyasztották, erre utaló nyomokra bukkantak számos feltárt sírban. Az európai lakosságot a IV. században a tönkölybúza mentette meg az éhhaláltól, mert az akkori normál búzák legtöbbje a szélsőséges időjárás és a kórokozók miatt kipusztult.

 

Termesztése hazánkban egészen a XIX. század végéig jelen volt, majd lassanként a feledés homályába veszett. Helyét egyre inkább új, különféle nemesített búzafajok vették át, mivel azok nagyobb terméshozamot produkáltak és betakarításuk kevesebb vesződséggel járt.

 

Az új fajták belső értéke a nemesítések következtében azonban fokozatosan csökkent, s ma már csak jó néhány, esetleg nagyobb mennyiségben ártalmas adalékanyag hozzáadásával készíthető belőlük minőségi pékáru. Mivel a ma kapható, tartósított, génkezelt, manipulált ételek mellett párhuzamosan egyre nagyobb az igény a vegyszermentes, egészségkímélő, természetes és minőségi élelmiszerek iránt, az elmúlt években ismét életre kelhetett a magyar föld egyik jellegzetes büszkesége, a tönköly.

 

Ebben nagy szerepe volt két neves, elszánt tudós-fajtanemesítő, dr. Kalmár Gergely és dr. Kajdi Ferenc több éves, kitartó kutatómunkájának. Fejlesztésük, az ÖKO-10 jelölésű tönkölybúza, az egyetlen államilag elismert fajta, s kifejlesztése óta számtalan hazai és nemzetközi elismerést, díjat vívott már ki magának. A túlélő tönkölybúza ellenálló, őserejű fajta. A kenyérbúzához képest kevésbé kényes, rendkívül jól alkalmazkodik a környezeti adottságokhoz, kiválóan tűri a szárazságot, minden talajon megterem. Óriási előnye, hogy a környezetében lévő gyomokat elnyomja, így vegyszermentesen termeszthető. Jóval tisztább búza a többi fajhoz képest: a búzaszemeket szorosan körülvevő pelyvaréteg a feldolgozásig páncélszerű védelmet biztosít a káros légköri és egyéb (például radioaktív) szennyeződések ellen. Az univerzális tönköly révén, ha egészségesen táplálkoznánk, szervezetünk minden szükséges tápanyaghoz éppen az optimális arányban jutna hozzá.

 

 

A hazai és külföldi statisztikai adatok azonban elszomorító képet mutatnak: az emberek szinte a világ minden táján a szükségesnél jóval több cukrot, zsiradékot, húst, ugyanakkor kevesebb növényi keményítőt, rostot és ásványi anyagot fogyasztanak. Káros életformánknak köszönhetően egyre több és súlyosabb betegséggel kell felvennünk a harcot, melyek nagy része elkerülhető lehetne táplálkozásunk már kismértékű változtatásával is.

 

A tönkölybúza egyike azoknak az élelmiszereknek, melyek nem hiányozhatnak a minőségi és egészséges étrendből. A tönkölybúza természetes eredetű és nem szintetizált élelmiszer, az élethez szükséges fontos tápanyagok szinte mindegyikét tartalmazza. Az egész szervezetet erősíti, mindenféle káros mellékhatás nélkül.

 

Lássuk, mi minden szól a tönkölybúza fogyasztása mellett

●    Könnyen, gyorsan felhasználható energiával látja el az izomszöveteket, a kötőszöveteket, a belső szerveket, az idegsejteket, az érzékszerveket – tehát minden emberi sejtet.

●    Pelyvája antibiotikus hatású, erősíti az immunrendszert, így rendkívül hatékony például a Candida elleni küzdelemben.

●    Könnyen emészthető, emellett gazdag rosttartalma szinte kefeként tisztítja a beleket.

●    Javítja a vérkeringést, rosttartalmánál fogva csökkenti az érelmeszesedés veszélyét.

●    Fehérjetartalma 50%-kal meghaladja a közönséges búzafajtáékat, s mivel aminosav- összetétele (ebből épülnek fel a fehérjék) is jó, szervezetünk jobban hasznosítja. Épp ezért fogyasztása kifejezetten ajánlott azok számára, akiknek szervezete nagyobb igénybevételnek van kitéve: gyermekeknek, serdülőknek, idős embereknek, nehéz fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, vegetáriánusoknak, várandós illetve szoptató anyukáknak.

●    Érdekes megfigyelés, miszerint jótékonyan hat a dohányzók pszichés és fizikai teljesítőképességére, regenerálódására.

●    Gazdag esszenciális aminosavakban, mely igen kedvező hatással van az emberi szervezetre. Napi 15-20 dkg tönkölybúzából készült kenyér elfogyasztása jelentősen hozzájárul aminosav-igényünk fedezéséhez.

●    Vitamin- és ásványi-anyag tartalma egyedülálló: megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport (a B12 kivételével) és E-vitamintartalma sem csekély. A belőle készült termékek kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében. Szeléntartalmát azért is fontos kiemelni, mert ennek hiánya egyes kísérletek alapján szerepet játszik a rákos megbetegedések kialakulásában.

●    Rendszeres, hosszú távú fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az erek falain lerakódott, meszesedésre hajlamos zsírréteg.

●    A hagyományos gabonafélékhez hasonlítva alacsonyabb szénhidráttartalmú, mely lassabban is szívódik fel, emiatt cukorbetegek étrendjében is ajánlható.

●    Esszenciális zsírsav-tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre.

●    A tönkölybúza lisztjéből tojás hozzáadása nélkül is készíthető tészta, melyet azok is bátran fogyaszthatnak, akik a tojásban lévő fehérjére érzékenyek.

●    A tönköly felhasználási területe igen széles: készíthető belőle liszt, dara, száraztészta, sör és különleges eljárással ún. búzahús is. A tönkölylisztből sütött teljes kiőrlésű vagy fehér kenyér akár egy hétig is puha, élvezhető marad. A búzalisztet bármely étel elkészítésénél (pl. sütemény, kenyér, palacsinta, galuska stb.) helyettesíthetjük tönkölybúzaliszttel, s az így elkészített fogás jóval táplálóbb, egészségesebb és ízletesebb is lesz.

 

 


NEKED AJÁNLJUK
A fenyőszirup mágiája
  A fenyők az egészség őrei. Tisztítja a tüdőt, a vért és a tudatot, a vért oxigénnel látja el, a szájbetegségek és a légutak kiváló gyógyszere.   A...
TOVÁBB
Brazil dió a pajzsmirigy barátja
  A brazil dió, vagy más néven paradió (Bertholletia excelsa) magas szeléntartalmú, amely antioxidáns hatású ásványi anyag. Ez az egyik...
TOVÁBB
Fogyassz minden nap hagymát
  Szerencsére akadnak kiváló orvosok, pártatlan kutatók, akik nem a gyógyszerlobbi, vagy a pánikra szomjazó média madzagon rángatott...
TOVÁBB
A legjobb és leghatásosabb tavaszi gyógynövények
Az alábbiakban megtudhatod, hogy melyek azok a gyógynövények, melyek leginkább segítik a tavaszi regenerálódást.   Csalán A csalán az egyik...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Diólevél legyen a barátod!
    A diófa ma úgy tűnik reneszánszát éli és egyre többen érdeklődnek a diófalevél...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
A datolya nem gyógyszer, annál sokkal többet ér!
  Már a Bibliában is emlegetett datolya egyre népszerűbb hazánkban. A gyümölcs szárított...
TOVÁBBI CIKKEK
A Sclerosis multiplex lelki okai
  A sclerosis (szklerózis) multiplex (SM) egy krónikus, potenciálisan rokkantsághoz...
Május 20-a a méhek világnapja!
  Az Egyesült Nemzetek Szervezete jelölte meg ezt a napot a méhek világnapjának.   A...
A megfázás lelki okai
  A megfázás jelzi, hogy belsőleg hideggé váltam, hiányzik belőlem a melegség, mivel az...
Mindenkinek meg kellene tanulnia meditálni!
  Miért meditálunk? Azért meditálunk, mert minket ez a világ nem tudott...

Címkék