Mit fogyaszthatnak a várandós kismamák és mit nem?

A „más állapotnak” meg vannak a sajátosságai. Várandósság alatt az édesanya szervezetén belül növekszik egy kis lény, aki plusz terhet jelent az anya szervezetének. Vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, jó minőségű változatos, vegyes étrendre van szüksége, mivel megnövekszik az anyai szervezet kalóriaigénye.

Nagyon oda kell figyelni, hogy a terhesség alatt nem kettő helyett kell enni. A kismama étvágyának növekedése természetes, de a babának nincs szüksége naponta annyi kalóriára 9 hónapig, mint egy felnőtt embernek. A nők 46 %-a indokolatlanul elhízik a terhessége alatt.

Kerülni kell várandósság alatt egyes élelmiszerek fogyasztását, némelyeket mértékkel fogyaszthatjuk, és vannak olyanok is, melyek teljesen tiltólistán vannak.

Nem kell azonban pánikba esni, ha véletlenül, kisebb mennyiségben fogyasztunk a nem javasolt, vagy a tiltólistán lévő ételféleségből, de mindenképpen próbáljuk kerülni ezeket.

Egyes élelmiszerek olyan reakciókat, betegségeket válthatnak ki, melyek csak gyógyszeres kezelésre hoznak javulást. Terhesség ideje alatt azonban nem tanácsos gyógyszereket szedni.

Amit a várandós édesanya eszik, azzal táplálkozik a fejlődő baba is. Azonban ami normál körülmények között ízlene az anyának, nem biztos, hogy a magzatnak is jót tesz. A terhesség időszakában tehát egyáltalán nem mindegy, mit eszünk és iszunk.

Mit kerüljön a kismama?

●     A nyers ételeket, pasztörizálatlan tejet kerülje a kismama.

●     Nagyon finom a gyorséttermek kínálata, de nagy mennyiségben tartalmaz tartósítószert, ízfokozót és más olyan anyagot, amire a szervezetnek semmi szüksége. Néha-néha belefér a fogyasztásba, ha nagyon kívánja a kismama, de ezeknek az ételeknek a kerülése még akkor is ajánlott, ha éppen nem várunk babát.

●     A gyógyteák és gyógyfüvek bármennyire is egészségesek nem javasoltak várandós kismamáknak, csak akkor, ha arról előzetesen beszéltünk orvosunkkal, vagy a védőnővel. A gyógyteák és gyógyfüvek fogyasztása nem mindig kedvező a magzatra nézve. Nem minden gyógynövényről van szó természetesen, de vannak, amik kifejezetten ártalmasak a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Kifejezetten ellenjavallt az alábbi növények alkalmazása, mert ezek alhasi vérbőséget okoznak, így növelik a vetélés kockázatát: boróka, fehér üröm, szenna, kutyabenge, fodros mályva, kamilla, palástfű, komló, szója, barátcserje, poloskavész, szezámmag és a pásztortáska. Fejlődési rendellenességet okozhat a magzatnál a csalán, a gyermekláncfű, a diólevél, a menta és a nyers fűszernövények – nagy mennyiségben.

●     Nyers húst tilos fogyasztani! Egyes kórokozók gyakran jelen lehetnek a nyers húsokban, de a sütés, főzés hatására elpusztulnak.

●     A nyers tojással is ugyan az a helyzet, mint a nyers hússal. A szalmonella sokszor jelen lehet a tojásban és hányással, hasmenéssel jár. Ez a magzatra nagyon rossz hatással lehet, könnyen vezethet vetéléshez, vagy koraszüléshez is! Kerüljük a híg tojásokat is, a házi készítésű majonézt és sajnos a tiramisut is.

●     A hőkezelés nélküli ételek (pl. füstölt húsok, szalonna, kolbász, felvágottak, hőkezelés nélküli tejből készült lágy sajtok), szintén a nyers ételekhez sorolhatók, bár ínycsiklandók, de veszélyesek lehetnek a babára a bennük megbúvó esetleges kórokozók miatt. Ez igaz a pasztörizálatlan tejre is!

●     Halak fogyasztása nagyon fontos lenne a benne lévő omega-3 zsírsav miatt, de csak hazai, biztos helyről vásároljunk, mivel a tengeri halak, tengeri herkentyűk nagyobb higanytartalommal rendelkeznek. A higany sajnos különösen veszélyes a magzatra és az anyára is, agykárosodást okozhat. Az omega-3 zsírsavak legjobb forrásai a halakon kívül a lenmagolaj és a dió. Hazai halaink közül a busa tartalmazza a legtöbb omega-3 zsírsavat.

●     A máj fogyasztása ajánlott, de csak mértékkel, mivel magas az A-vitamin tartalma. Ez a vitamin zsírban oldódik és így könnyen túladagolható, főleg akkor, ha a kismama vitamint is szed.

●     Nem ajánlott a különféle természetes ásványvizek állandó fogyasztása, mert ezek bővelkednek különféle fontos ásványi anyagokban, amiket viszont akár túl is lehet adagolni.

●     Lehetőség szerint kerüljük a szénhidrátfogyasztást. Próbáljuk meg valamilyen szinten kiiktatni étrendünkből a finomlisztet, a fehér kenyeret, a fehér rizst, az édességeket és a cukrozott üdítőket, mert ezek nagyban hozzájárulnak a vércukorszint emelkedéséhez.

Mit fogyaszthat egy várandós kismama?

●     A víz a legegészségesebb és legtermészetesebb folyadék. Nagyon fontos terhesség alatt a rendszeres és folyamatos folyadékpótlás vízzel! Hazánk nagyon sok területén az egyszerű csapvíz is aggodalom nélkül. Naponta legalább két liter víz fogyasztása a koraszülés lehetőségét csökkenti, mivel a méhösszehúzódásokat serkentő hormonok a kiszáradt szervezetben termelődnek. A kiszáradás egyik jele lehet a sötét színű vizelet. A megfelelően hidratált szervezetből származó vizelet világossárga és áttetsző.

●     Az omega-3 zsírsav létfontosságú a magzat agyának és idegrendszerének fejlődésében. A születendő gyermek látása, emlékezőtehetsége és nyelvi készségei jelentősen romolhatnak, ha ebből a kismama nem biztosít elegendő utánpótlást. Ugyanakkor ez az anyának is jó, mert csökkenti a szülés utáni depresszió kockázatát.

●     Rendkívül fontos a magzat számára a folsav bevitele a terhesség első hat hetében. A folsav a B-vitaminok egyik fajtája és gyümölcsökből, zöldségfélékből, csirkéből, halból és dúsított gabonából biztosíthatjuk.

●     Kalciumot nyerhetünk zsírszegény tejből, sötétzöld színű zöldségekből és narancsléből. A babának a terhesség második és harmadik harmadában van rá szüksége a csontok fejlődéséhez.

●     A várandós nő cinkigénye 50 százalékkal megnő. A cinkhiány születési rendellenességet és koraszülést okozhat. A cink könnyen elérhető forrásai a dió, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldfőzelékek és a hal.

●     A magzatnak vasraktárt kell kiépítenie születése utánra, és számolni kell az anya megnövekedett vasigényével is. Az állati táplálékból származó vas (sovány vörös hús, belsőségek, tonhal) könnyebben felszívódik, mint a növényi eredetű (spenót, zöldfőzelékek, aszalt sárgabarack).

●     A magzat és különösen a magzati agy fejlődéséhez rendkívül fontos a fehérjepótlás. Forrásai: hal, hús, dió, mogyoró, hüvelyesek, tojás, tejtermékek. A húsok választásánál ügyeljünk arra, hol zsírszegény húsokat fogyasszunk.

●     A C-vitamin erősíti a szervezet ellenálló képességét, segíti a méhlepény megfelelő működését és a vas felszívódását. Fogyasszon a kismama friss gyümölcsöket, zöldségeket. Legkiválóbb C-vitamin forrás a narancs, az alma, a paprika, a paradicsom, az egres, a fekete- és piros ribiszke, a kelkáposzta, a kelbimbó, a karalábé és a sóska.

●     Alkohol fogyasztás. Az alkohol a magzat szempontjából méreg, ezért ezt a terhesség és a szoptatás ideje alatt teljesen ki kell zárni az étrendből. Vérszegénységre fiatal kismamának orvosa ajánlotta, hogy időnként igyon még egy-egy evőkanál vörösbort, amelynek nagyon jó vérképző hatása van. Hasonló tünetekre valószínűleg az a legegyszerűbb, ha megkérdezzük kezelőorvosunkat.

A koffein a méhlepényen keresztül éppen úgy bejut a baba véráramába, mint minden más, amit az édesanya elfogyaszt. A magzat még nem képes olyan enzimeket termelni, amelyekkel ezt hatástalaníthatná, ezért a röviddel az étkezés előtt vagy után fogyasztott kávé kifejezetten akadályozza a kalcium, vas és a C-vitamin felvételét. Ezeknek az anyagoknak a hiánya viszont a magzat egészségét és fejlődését veszélyeztetheti. Az orvosok napi egy csésze fekete fogyasztását megengedhetőnek találják.  

A mai gyakorlatban sem a koffein, sem pedig az alkohol nem tiltólistás, de csak nagyon kis mennyiségben szabad a szervezetbe juttatni. Figyelem, koffein nemcsak a kávéban van, hanem a teákban, kólában, csokoládékban és kakaóporban, energiaitalokban, sőt némely fájdalomcsillapítóban is megtalálható nagyobb mennyiségben!

Elsősorban a magzat fejlődése szempontjából fontos a felsorolt tápanyagok fogyasztása, azonban a várandós anyukának a saját egészsége érdekében sok rostot kell fogyasztani, hogy a székrekedést elkerülje. Rostokban gazdagok a zöldségek, gyümölcsök, a korpás kenyér, mogyoró, dió, korpás lisztből készült tészta, barna rizs, mazsola, aszalt sárgabarack és a zöldborsó is.

Nagyon fontos, hogy minél változatosabban, és kiszámítható rendszerességgel (naponta 4-5 alkalommal) táplálkozzon. Fogyasszon a kismama kellő mennyiségben az öt legfontosabb tápanyagból, ezek a folsav, a kalcium, a vas, a cink és a rostok.

A változatos étkezés nemcsak a szükséges tápanyagokkal látja el a babát, de a magzatvízen keresztül hozzá is szoktatja az ízek sokféleségéhez. Fontos antioxidánsokat tartalmaznak a sötét színű gyümölcsök és zöldségek, a kökény, a répa és a spenót.

A kismama két-három óránál ne tartson hosszabb szünet két étkezés között. Gyakori evéssel elkerülhető a szédülés, és csökken a gyomorégés is.

A kismamának nem feltétlenül kell meghíznia, de az is ártalmas, ha diétára fogja magát. Változatlan életmód mellet a terhes nő energiaszükséglete átlagosan mindössze 15%-kal nő, ami 300 többletkalóriát jelent. Ha pedig kíméli magát ezen időszak alatt, akkor elegendő 200 kalóriával többet vennie magához.

A terhesség alatt mindent ehetünk, amit a szervezet megkíván – tartja a mondás. Sokan vallják ezt, de sajnos nem így van. A terhesség alatti kalóriák nem szállnak el nyomtalanul. Szülés után nagyon nagy erőfeszítést kíván leadni a plusz kilókat. Gondoljunk csak bele, hogy a szoptatás időszakában sem tudunk fogyókúrázni. Ha a szükségesnél sokkal több táplálékot fogyasztunk, azzal nem segítjük gyermekünk növekedését.

Ha valaki kiegyensúlyozottan, rendszeresen táplálkozik, általában nincs szükség kiegészítő gyógyszerekre; a vasat a nehéz felszívódás, a folsavat pedig a gyors kiürülés miatt azonban gyakran csak gyógyszerekkel pótolhatjuk. A magzat fejlődésének alapja a helyes táplálkozás, így lesz az újszülött erős és egészséges!