A lapkasajt nem sajt, inkább csak készítmény. A kulcsszavak: olcsó, szendvicsfeltét, koleszterinmentes.
Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan tejtermék-utánzatokkal, melyeknek egyelőre több a hátránya, mint az előnye.
Tudod, hogy mit eszel?
Mindenki bevallhatja, hogy többnyire nem. Vásárláskor kapkodunk, sietünk pedig nem ártana a körültekintés. Alkalmanként jó lenne időt szánni, hogy megnézzük, mit teszünk az asztalra vagy éppen gyermekünk szendvicsére.
Vegyük nagyító alá a lapkasajtot. Aki nem sajtszakértő még az is tudja, hogy a sajt jó esetben tejből készül. Sajnos bevásárló központokban, a sajtos pultban egy helyen kínálja magát a jobb minőségű sajt és a sajtszerű készítmény.
A lapkasajt évek óta népszerű hazánkban is, mivel feltétként szendvicsekre kitűnően használható. Azonban jó, ha tudjuk, hogy ezek a sajtok nem nevezhetők sajtnak, mivel sem az állaguk, sem az ízük, sem pedig az illatuk nem alkalmas arra, hogy ilyen névvel illessük.
A csomagolásában hajszálra megegyezik valódi sajt-kollegáinak műanyag borításával, csupán az ára olcsóbb. A minőségbeli különbség pedig hangsúlyosan érezhető.
Sokan emelik le a polcról, pedig rá van írva:
"Sajttal és növényi zsírral készült vágható készítmény"
Akkor most sajt, vagy sajtból készült készítmény? Ez nagyon különös!
Összetevők:
● sajt (30-40%, jó esetben kicsit több),
● víz (miután a második összetevő, így feltételezhetjük, hogy nagy százalékban tartalmazza készítményünket),
● növényi zsír( 15-20% pl. pálmazsír),
● tejsavópor (évszázadok óta tudjuk, hogy gyógyhatású de leginkább abban az esetben, ha magát a nyers savóitalt isszuk meg),
● emulgeáló (homogénná teszi az összetevőket),
● tejfehérje,
● keményítő,
● színezőanyag.
Tetszik vagy sem, ezen összetevőkből készül a sajt, pontosabban a sajtkészítmény.
A fogyasztók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a tejpótló anyagok felhasználása révén csökkentett tápanyagértékű termékhez jutnak. Egyetlen pozitívumként említhetjük meg kisebb koleszterintartalmát, viszont kisebb lehet a kalciumtartalma, lényegesen rosszabb a zsír/fehérje aránya. Az üzleteknek nem érdekük a fogyasztók tájékoztatása az utánzatok fogyasztásából adódó hátrányokra.
Azért azt szögezzük le, hogy ezeket a sajtokat vétek sajtnak nevezni, ugyanis sem az állaguk, sem az ízük, sem pedig az illatuk nem alkalmas arra, hogy ilyen névvel illessük őket.
A boltokban rengeteg változat kapható, ezek szerint az emberek veszik, igény van rá, ha azonban sajttal szeretnénk megbolondítani a szendvicsünket, elsősorban ne a lapkasajtot válasszuk.
Ezt a gusztusosan csomagolt, szép négyzet alakúra vágott szeletelt sajtot, leggyakrabban szendvicsek közé rakjuk, mivel egyszerű kibontani és még a gyerekek is előszeretettel fogyasztják.
Az eredeti sajt már szobahőmérsékleten kissé meglágyul, kánikulában azonban már kezd olvadozni, ha pedig feltesszük egy lábasban a tűzhelyre, akkor teljesen felolvad.
Az alábbi interneten közreadott felvételen azonban egy a tűzhely begyújtására használt öngyújtóval igyekeznek megolvasztani a sajtot, de ez sehogy sem sikerül, mindössze összekormozódik a széle. A megdöbbentő talán az, hogy a csomagoláshoz használt műanyagtasak természetesen gyorsan összezsugorodik, ha tűz éri, de a sajtunknak semmi baja nem lesz, csak egy kissé szikrázni, pattogni kezd a sarka.
Gondolkodjunk el, hogy kiadunk-e pénzt az üzletekben, egy olyan termékre, amely még a műanyagnál is rosszabb.
