Szenvedélybetegséget, függőséget számos kémiai szer kiválthat, azonban legnagyobb figyelem mégis a drogosokra irányul. A függőséget okozó szerek közül az alkohol és a dohány messze a legveszélyesebb az emberiségre.
Az alkohol egy drog! A depresszánsok (nyugtatók) közé sorolható, ami azt jelenti, hogy lassítja az életfunkciókat, azaz összefolyó beszédet, bizonytalan mozgást, érzékelési zavarokat és gyors reagálásra való képtelenséget eredményez. Az elfogyasztott alkohol mennyisége határozza meg a hatás típusát. A legtöbben a serkentő hatása miatt isznak például egy pohár sört vagy bort, hogy „elengedjék magukat”. Ám ha a személy többet fogyaszt, mint amit a test fel tud dolgozni, akkor megtapasztalja az alkohol nyugtató hatását. Csökkenti a személy racionális gondolkodási képességét, és eltorzítja az ítélőképességét. Kezdi „butának” érezni magát, romlik a mozgáskoordinációja és az önuralma.
Az alkohol-túladagolás még súlyosabb depresszáns hatásokat vált ki: a fájdalomérzet hiányát, mérgezést, amelynek során a test kihányja a mérget, és végül öntudatlanságot vagy – ami még rosszabb – súlyos túladagolás esetén kómát vagy halált. Ezek a reakciók attól függenek, hogy mennyit fogyaszt az illető, és milyen gyorsan.
Az alkohol torzítja a személy érzékelési és ítélőképességét. Az alkoholos befolyás alatt álló emberek beismerik, hogy a reakcióidejük lassabb, mint amikor nem isznak, és sok mindent megkockáztatnak, amit sosem tennének, amikor józanok. Ez túl gyakran bizonyul végzetesnek.
Amikor az alkohol mennyisége a vérben meghalad egy bizonyos szintet, a légzőrendszer jelentősen lelassul, és kómát vagy halált okozhat, mivel az oxigén már nem éri el az agyat.
A fiatalok teste nem tud ugyanúgy megbirkózni az alkohollal, mint a felnőtteké.
Az ivás ártalmasabb a tizenévesekre, mint a felnőttekre, mivel az agy serdülőkorban és fiatal felnőttkorban még fejlődésben van. E kritikus növekedési időszak alatt az ivás egész életre szóló kárt okozhat az agyműködésben, különösen az emlékezetben és a mozgáskoordinációban.
A kutatás szerint azok a fiatalok, akik 15 éves kor előtt kezdenek inni, négyszer akkora valószínűséggel válnak alkoholfüggővé, mint azok, akik 21 éves korukban isznak először.
A súlyos függőség életveszélyes elvonási tünetekhez vezethet! Attól függően, hogy mennyit fogyaszt belőle, és milyen az illető fizikai állapota, az alkohol a következőket okozhatja:
● összefolyó beszéd,
● álmosság,
● hányás,
● hasmenés,
● gyomorrontás,
● fejfájás,
● légzési nehézségek,
● torz látás és hallás,
● csökkent ítélőképesség,
● romló érzékelés és mozgáskoordináció,
● öntudatlanság,
● vérszegénység,
● kóma,
● emlékezetkiesés.
A mértéktelen ivás és a folyamatos nagy mennyiségű alkoholfogyasztás egészségügyi problémái
● akaratlan sérülések (pl. autóbaleset, elesés, égés, vízbe fulladás),
● szándékos sérülések (pl. lőfegyverhasználat, szexuális zaklatás, családon belüli erőszak),
● gyakoribb munkahelyi balesetek és termeléskiesés,
● gyakoribb családi problémák, szakítások,
● alkoholmérgezés,
● magas vérnyomás, agyvérzés és egyéb szívvel kapcsolatos megbetegedések,
● májbetegség,
● idegkárosodás,
● szexuális problémák,
● maradandó agykárosodás,
● B1-vitamin-hiány, amely amnéziát, fásultságot és tájékozódási zavart eredményezhet,
● fekélyek,
● gyomorhurut (a gyomorfal gyulladása),
● alultápláltság,
● száj- és torokrák.
Miért dohányoznak az emberek?
Mert a nikotin stimulálja az agy jókedvért és megelégedettség-érzésért felelős részét.
Amikor valaki cigarettát szív, a nikotin a tüdőbe kerül, onnan a véráramon keresztül pedig eljut az agyba. Mindez nagyon gyorsan történik, a nikotin a dohányfüst belélegzése után 8 másodpercen belül eléri az agyat. A nikotin a véráramba a nyálkahártyán keresztül is képes bejutni: szájon át (ha a dohányt rágják), orron keresztül (ha felszippantják) vagy akár bőrön keresztül is.
A nikotin az egész szervezet működését befolyásolja. Közvetlenül a szívben hat, megváltoztatja a szívritmust és a vérnyomást, és hatással van a légzést irányító idegekre is. Magas koncentrációban a nikotin halálos, évszázadokon keresztül rovarirtószerként használták. A tiszta nikotin képes embert ölni.
A cigaretta nagyon sokféle anyagot tartalmaz és ez által a szervezet minden részére kihatása van. Ennek következtében a dohányosok várható átlagos élettartama átlagosan nyolc esztendővel rövidebb a nemdohányzókénál.
Az első cigaretta elszívása általában nem okoz különösebb jó érzést: köhögés, szédülés enyhe hányinger jelentkezik, általában ilyenkor még le sem tüdőzik a füstöt. A rendszeres dohányosoknál a nikotinhiány miatt fellépő tüneteket enyhíti a cigaretta, ezért érzik, úgy hogy nyugtató hatású. A cigaretta igazi veszélye abban rejlik, hogy közvetlenül a használatkor nem érezni a konkrét károsító hatásokat, nem érzi úgy a dohányos, hogy a szervezetét ez befolyásolja, hanem alattomosan évek, évtizedek alatt fejti ki igazán károsító hatásait.
A dohányzás során a nikotin alakítja ki a függőséget. A nikotin az egyik legártalmasabb, nagy addiktív potenciállal rendelkező drog. A dohányzás esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító. Mind testi, mind lelki függőséget kialakít.
Az utolsó cigaretta elszívása után pár órával erős hiányérzet jelentkezik, majd 24 óra múlva a nikotin elvonási tünetek is megjelennek: éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás, koncentráció-gyengeség, nyugtalanság, csökkent szívműködés, növekvő étvágy, székrekedés képében.
A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben irritálja a légutakat, így mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. A tüdőrákosoknak mindösszesen csak fél százaléka nem dohányzott soha korábban.
Nem csak a daganatos betegségek jöhetnek szóba, hanem a légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt egyéb krónikus légzőrendszeri betegség is kialakulhat. Ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához.
A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés. Vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását.
Az érelmeszesedésnek szervenként különböző tünetei lehetnek
● Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét. Itt is tulajdonképpen hasonló dolog történik, mint a szívizom esetében. Az elzáródott érszakasz mögötti agyterület vérellátásától megfosztva elhal. Ennek súlyos következményei lehetnek, bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az érelzáródás helyétől függően.
● A végtagokban ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputációjára.
● A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is.
● A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát. Külön veszélyes ez, ha valaki fogamzásgátló tabletta szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában vérrögképződést okozhat. Együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér, dohányzó, fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye 10-szerese a normál értéknek.
A nikotin további káros hatásai
● A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. Főleg alkohollal és kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet.
● A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakulhat ki. Csökkenti a spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott spermium, hátráltatva ezzel a fogamzást.
● Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés, amire esetleg csak egy megkésett, szokásosnál nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívja fel a figyelmet. Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy a dohányzás miatt ugyanúgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei is károsodnak, rontva ezzel a magzat vérellátását. Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is. Gyakoribb a koraszülés.
● Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek a fenti károsító hatások. Sőt a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst. Tehát soha ne felejtsük el, hogy ha valaki, pl. terhes nő közelében vagy gyermekekkel egy légtérben dohányzik, kockáztatja ezzel a kicsik egészséget. Kisgyermekek körüli dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is.
A dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező az egészségromlás szempontjából, a szakemberek mégis azt állítják, hogy soha nem késő abbahagyni. És nem utolsó sorban pénzt takarít meg.
Aki most abbahagyja...
20 perc: a vérnyomás és a pulzus normális szintű lesz.
8 óra: a vér nikotin- és szénmonoxidszintje a felére csökken, az oxigénszint visszatér a normál értékre.
24 óra: a szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okozta lerakódásoktól.
48 óra: az illat- és ízérzékelés javul, a nikotin kiürül a szervezetből.
72 óra: a légzés könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak és megnő az energiaszintjük.
4 hét: elköltheted az első 15000Ft-os megtakarításodat.
3 hónap: 30%-kal növekszik a tüdő teljesítménye.
9 hónap: a nikotin okozta köhögés megszűnik, a kimerültségérzés és a szapora levegővétel csökken.
1 év: a szívinfarktus veszélye 50%-kal csökken.
5 év: a tüdőrák veszélye 50%-kal csökken.
10 év: a tüdőrák esélye a nemdohányzókéval azonos.
15 év: az egészségi állapot olyan, mint a sohasem dohányzóké.
