A jezsámennek (Phyladelphus coronarius) nyár elején nyílnak krémfehér virágai, intenzív illatot árasztva. Ne tévesszük össze az általában kisebb termetű és csak igen ritkán látható valódi jázminnal.
A legtöbb ember ismeri a jezsámen illatát, azonban a nevével sokan gondba vannak. A köznyelv jázminnak mondja a Philadephusok népes csoportját, de ez a megnevezés helytelen, a valódi neve jezsámen. A jezsámen több érzékszervünkre is hat egyszerre, a pompás illat mellett a fehér virágözön csodálatos látványt nyújt.
A jezsámen elsősorban a múlt században volt divatos, mára azonban igen népszerű növény lett, sok kiskertben megtalálható.
A jezsámen gyógynövényként szinte teljesen ismeretlen, azonban népgyógyászati múltja van.
A jezsámen hatóanyaga a virágban van, annak is főleg a portokjaiban, vagyis a virágzás elején gyűjthető a virág, mivel elvirágozva teljesen hatástalanná válik, hiszen kihull a virágpor.
A jezsámen virágaiból készített fürdőt egykor használták a népi gyógyászatban a kéz és a láb bőrén lévő kiütésekre.
A hatvanas években Kolozsváron, Rácz Gábor (a későbbi Rácz Gábor professzor) gyógyszerész és munkatársai tudományos vizsgálatokkal bebizonyították, hogy a „fehérfolyás” ellen hatékony gyógymód a jezsámen virága.
A fehérfolyást az esetek kétharmadában a fertőzéssel terjedő Trichomonas vaginalis nevű egysejtű véglény okozza és ezt nőgyógyász mikroszkóp alatt percek alatt azonosítani, diagnosztizálni tudja.
Több gyógynövény Trichomonas elleni aktivitását vizsgálva csak néhány mutatott valamiféle hatást a kórokozó ellen. Nagy meglepetés volt a jezsámen hatása, mely a legaktívabb gyógynövénynek bizonyult a Trichomoniasis kórokozóval szemben. Olyan népi szerek estek ki, mint a fehér árvacsalán, a fehér akác, a fehér liliom és az orbáncfű.
Mivel akkor még nem volt a ma alkalmazott, hatékony, tablettaként alkalmazott antibiotikum, és a jezsámen csakis helyileg alkalmazva hatott, szájon át nem, hát szükséges volt kidolgozni egy kivonási eljárást, mely eredményeként a fő hatóanyagokat tamponra juttatva, helyileg alkalmazva kezdték gyógyítani a betegséget.
A Trichomoniasis tüneteit már 1-2 lokális kezelés gyorsan mérsékelte, mely a következőképpen zajlott: a gyógyszer-tartalmú tampont a rendelőben két órára felhelyezték a betegnek, de már 20 perc fekvés után hazaengedték, és aztán otthon vette ki a tampont az idő leteltével. Még a rendelőben egyszer lemosták a külső nemi szerveket, a gyógyszeres oldattal.
Véletlen felfedezés, hogy a kezelés ,,mellékhatásaként” több condylomás beteg is meggyógyult. (A Condyloma egy vírusos eredetű, szemölcsös elváltozás a nemi szerveken.)
Kivétel nélkül minden Phyladelphus faj és fajta virága hatékony a Trichomonas kórokozó ellen!
Ez a módszer mára már rég elavult, csupán tudományos érdekességként említettem meg.
