Észrevehetetlen, és a tiszta lakásokban is nagyon gyakori az ágyi poloska

 

Igen elterjedt vérszívó az ágyi poloska (Cimex Lectularis), és talán mondhatjuk rá, hogy a legtöbb kellemetlenséget okozó ektoparazita kártevő, melynek jelenléte sok gondot és komoly pszichés traumákat okozhat számunkra.

 

Hiába a takarítás, és a rend. Az ágyi poloska azon emberi élősködők egyike, amely ma Magyarországon a legkellemetlenebb problémát okozza.

Rendkívül rejtett életmódot él az ágyi poloska, jelenlétéről gyakran csak akkor szerzünk tudomást, amikor reggel poloskacsípésektől tarkítva ébredünk.

Az ágyi poloska felismerése nem annyira nehéz feladat. Ovális alakjáról, 1-5 mm hosszúságáról, és a poloska jellegzetes vörösesbarna színezetéről könnyen fel lehet ismerni.

A gond azonban az, hogy az ágyi poloska sosem mutatja meg magát az embernek. Így nem felismerni nehéz, hanem észrevenni őket.

Népies elnevezése még: ágypoloska, ágyas poloska, palacka, házipoloska.

 

Az ágyi poloska megjelenése és elszaporodása nincs összefüggésben a lakás higiéniai körülményeivel. Az ágyi poloskának kizárólag alvó emberre van szüksége a táplálkozáshoz, ezen kívül búvóhelyre az ágyban és környékén. Mindkettő megtalálható a legtisztább hálószobában is. Az ágyi poloska megjelenhet és elszaporodhat a legtisztább lakásokban is.

 

Az ágyi poloska felderítése olykor szakembert próbáló feladat, gyanú esetén alapos szemrevételezéssel, zseblámpás felkutatással, az ágy környéki poloska búvóhelyek makacs átvizsgálásával fedezhető fel, mivel rejtőzködő életmódja nehezíti a felderítést és az irtást is.

Ágyi poloska jelenlétére egy kezdődő poloskafertőzöttségnél csak ürülék vagy lárvabőrök utalnak.

 

Ágyi poloska történelem

Az ágyi poloska már az ősembert is gyötörte a barlangok mélyén. Az emberrel együtt civilizálódott, folyamatosan alkalmazkodott annak életéhez. Életmódja követi az ember életritmusát, testalkata rejtőzködésre termett.

Az ágyi poloska torán jellegzetes szagú váladékot termelő bűzmirigy van. Kifejléssel fejlődik, akár 2 évig is él. Az ágyi poloska nőstény élete folyamán naponta 2-3 petét rak, melyeket búvóhelye talapzatára ragaszt. A petékből kb. 10 nap alatt kelnek ki a poloska lárvái, melyek 5 vedlés után válnak ivaréretté. A vedlésekhez feltétlenül vérszívásra van szüksége, mivel vér hiányában fejlődése megáll. A teljes kifejlődés ideje nyáron kb. 2 hónap. Szapora vérszívó, ivadékainak száma évente akár 4000 is lehet. Évente 3-4 nemzedéke van.

Az ágyi poloska kerüli a fényt, nappal általában hasadékokban repedésekben, a bútorok illesztéseiben, huzat és zajmentes helyeken húzódik meg, és olyan mélyen tartózkodik, hogy hasa és háta is a rejtekhely falával érintkezzen.

 

 

A poloska szúrásának nyoma kezdetben általában fájdalommentes. Ez a fájdalmatlan szúrás az alvó embert legtöbbször a takaróval nem fedett testrészeken (pl. nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök-, lábszár- és bokatájékon) éri. A csípést kis piros folt jelzi, a fájdalom és a viszketés sokszor csak órák múlva jelentkezik. Érzékeny személyeknél a csípés erős viszkető és égő érzést vált ki, és hólyagok is kialakulhatnak, csalánkiütés-szerű tünetek kíséretében. Egyes emberek szervezete ezzel szemben egyáltalán nem reagál a poloska csípésére. Sokan nem is tudják, hogy poloskával osztják meg hálószobájukat és úgy gondolják, hogy a reggeli csípéseket egy szúnyog okozhatta. Poloska csípések vizsgálatakor azonban gyakran feltűnik, hogy csoportokban láthatóak a szúrások. Amikor tápcsatornája csaknem teljesen kiürült, akkor indul vándorútra.

Az ágyi poloska csak éjszaka, az alvó emberből szív vért. Csak addig tartózkodik az ember testén, amíg teleszívja magát vérrel.

Az ágyi poloska nem valami jól tájékozódik, azonban a legtöbb esetben gyorsan megtalálja áldozatát. A poloska az embert elsősorban hő, és szén-dioxid kibocsátása révén találja meg a fején található csápok segítségével. Miután rátalált az áldozatára, az ágyi poloska két csövet szúr az emberbe. Az egyiken keresztül alvadásgátló- és érzéstelenítő anyagokat juttat a szervezetbe, míg a másikkal megkezdi a vérszívást. Ez a táplálkozás az ágyi poloska számára 5 perctől, akár 30 percig is tarthat, amiből mi emberek, semmit nem érzünk.

Az ágyi poloska leggyakrabban napfelkelte előtti órákban indul vérszívás útjára, de ha szükséges a vérszívást több alkalommal is megkísérelheti.

 

Az ágyi poloska búvóhelyei rendkívül változatosak, megbújik az ágyon kívül könyvek és ruhaneműk között is. Szívesen vándorol felfelé, gyakran a képkeretek, függönytartók, csillárok felfüggesztési helyeinél, a felső ablakkeretnél vagy falrésekben tartózkodik. A poloska irtása, felderítése során is ezekre a helyekre kell elsősorban figyelmet fordítani. A nedves, nyirkos helyiségeket nem kedveli, a konyha és fürdőszobában csak óriási fertőzöttség esetén kell tartani a poloska ártalmától.

 

Melegben másodnaponként, hűvösebb időben hetente szív vért, ami akár 10 percig is tart. Az ágyi poloska hidegben rendkívül sokáig életben marad, a szobahőmérsékleten akár 2-3 hónapig is kibírja táplálék nélkül. A vérszívásra alkalmas helyet a szívókája végén található érzékszervével tapogatja ki. Természete egy adott helyhez köti, amennyiben táplálkozási lehetősége, rejtett életmódja zavartalan, azt nem szívesen hagyja el. Az ágyi poloska rejtekhelyei az alvó ember közelében vannak: képkeret a hálószobában, ágy, falvédő, könyv, éjjeliszekrény, matrac, utazótáska.

 

Hogyan terjed az ágyi poloska?

Az ágyi poloska döntően passzív módon terjed, mi magunk hurcoljuk be a lakásba, egy fertőzött tárggyal, leggyakrabban különféle használati tárgyakkal (bútorral, képpel), csomagokkal. Központi fűtéses lakóházon belül a szomszédos lakóházakba a csövek áttörési helyein keresztül aktív módon is számíthatunk az ágyi poloska megjelenésére.

 

Használati tárgyak közvetítésével (egyik lakásból a másikba való költöztetésével) válik rémálommá az éjszakai alvás, az új lakásban is. Paradox módon a világ nyitottsága, illetve a hazai nehéz gazdasági és szociális helyzet egyaránt az ágyi poloskának kedvez. A hazai lakosság gyakran kényszerül albérletet váltani, esetleg használt bútort beszerezni.

 

Hogyan lehet megelőzni az ágyi poloska bekerülését a lakásba?

Soha ne vigyünk haza lomtalanításból bútort, mivel lehet, hogy éppen ágyi poloska miatt került az utcára. Legyen óvatos minden használt tárggyal, különösen a hálószobából származó darabokkal. A használt ruhák mosva kerülnek a polcokra, ezért a turiban vásárolt ruháktól nem kell félni. Azokkal nem fog ágyi poloska kerülni a lakásba.

 

Pontosan hol rejtőzik az ágyi poloska?

Az alvó ember közvetlen közelében. Elsősorban az ágyban, ezen kívül az ágy 2-3 méteres körzetében. Egy átlagos méretű hálószobában ebbe szinte minden tárgy beletartozhat. Az ágyi poloska egyedek 90%-a azonban az ágytól nem tartózkodik egy métertől távolabb!

Erős zseblámpával történő, alaposabb átvizsgálással talán megtalálhatjuk búvóhelyét. Ne a szabad felületeket nézzük, hanem vizsgáljuk a varrásokat, hajtásokat, ragasztásokat, tűzéseket, illesztéseket, réseket. Az ágyi poloska a rejtőzködés mestere, pontosan olyan helyekre bújik be, ahol nehéz lesz észrevenni. Élő ágyi poloska mellett lárvabőr, fekete ürülékpöttyök, rizsszem-szerű (kisebb) fehér peték a poloska fertőzöttség biztos jelei.

 

Az ágyi poloska által terjesztett betegségek

Nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okoz. A viszketés és a vakarózás gátolja a pihenést, ennek következtében a poloskacsípés a nyugodt alvást megakadályozza, így fáradtságot, szellemi és fizikai leromlást okoz, valamint csökkenti az ember ellenálló- és munkaképességét. Az ágyi poloska testileg és lelkileg megviseli az embert. Ürülékének allergizáló hatása egyértelműen igazolt, a poloska jellegzetes szaga pedig kifejezetten kellemetlen, zavaró lehet.

 

Ugyanakkor a népesség egy kisebb, különösen túlérzékeny csoportjából az ágyi poloska jelenléte (vérszívása) kóros (pszichés) jelenségeket válthatnak ki, amelyek a következők:

●   szorongás, beteges félelem (rovar illetve ágyi poloska fóbia),

●   érzékcsalódás (hallucináció), illetve

●   képzelődés (téveszme) formájában jelentkeznek.

 

Sokan félnek attól, hogy az ágyi poloska HIV vírussal fogja megfertőzni a vérszívás során. Ez a félelem azonban indokolatlan.

Bár vannak kórokozók, amelyek képesek megtelepedni az ágyi poloska szervezetében, és szívó szervein, laboratóriumi vizsgálatok szerint azonban, annak az esélye, hogy egy ágyi poloska fertőzéseket juttat egyik emberből a másikba, valószínűtlen.

A csípésükkel inkább kellemetlenségeket okoznak, amik bár szélsőségesek is lehetnek, nagyon ritkán okoznak komplikációkat.

 

Hogyan ismerhető fel az ágyi poloska, ha nem is látható

Mikor lehet biztos, hogy ágyi poloska van az otthonunkban, ha még eggyel sem találkoztunk. Az ágyi poloska fertőzöttséget könnyebb felismerni, mint gondolnánk.

A csípés körülményei egyértelműen azonosítják a poloskát. Az ágyi poloska jelenlétére még utaló nyom az ágyneműhuzatokon található vércseppfoltok lehetnek. Ha egy ágyi poloskát a forgolódás közben véletlenül agyon nyomna, miután az már táplálkozott Önből, a poloska gyomrában található vér szétfolyik a lepedőn, ami hüvelykujj méretű vérfoltot is hagyhat a lepedőn. De sokszor csak kis cseppfoltok láthatóak.

Az ágyi poloskát felismerhetjük ürüléknyomaikról. Ezek az ágyi poloska ürüléknyomok homokszemnagyságú fekete foltok.

 

Az ágyi poloska jelenlétére felhívó további nyomok a levedlett bőrök. Egy ágyi poloska 5 alkalommal vedlik le a kifejlődés során. A vedlés során az elhalt szövetet könnyen felismerhetjük.

 

Hogyan védekezhetünk ágyi poloska ellen házilag, vegyszermentesen

Hatásos lehet éjszakára teafa olaját csepegtetni az ágyunkra, vagy éjjeli szekrényünkre. Az ágyi poloska nem szeretni a teafa olaj szagát és messziről elkerül bennünket. Már az első este tapasztalni fogjuk, hogy sokkal nyugodtabban alszunk.

Szintén hatásos mentolos illóolajokat csepegtetni matracunk sarkaiba, akár lábunkra, mely szintén elriasztja a kellemetlen vérszívókat.

Közben azonban alapos takarítást kell végezni a hálószobában, különösen az ágy körül. Porszívózzunk, derítsük fel azokat a réseket, amelyekben megbújhatnak a poloskák. A takarítást ismételjük meg 5-6 naponta, de az olajos riasztást néhány hétig minden este végezzük el.

 


NEKED AJÁNLJUK
Hűtővel a rák ellen, avagy miért tegyük hűvösre a kenyeret?
  A szobahőmérsékleten, zacskóban tárolt kenyér és minden egyéb pékáru már 24 óra után a penész martalékává válik.   Akkor is így van, ha nem látjuk és...
TOVÁBB
A virsli káros hatásai
  Egyáltalán nem mindegy, hogy mit eszünk, főleg az nem, hogy mivel etetjük a gyermekeinket. Manapság a legnagyobb számban a virsli kerül az asztalra,...
TOVÁBB
A japánbirs termése gyógyhatása miatt nagyobb megbecsülést érdemelne
  A japánbirs az egyik legkedveltebb díszcserjénk. Bizonyára sokan nem is tudják, hogy gyümölcsöt terem, a gyümölcse pedig gyógyhatásokkal rendelkezik...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Diólevél legyen a barátod!
    A diófa ma úgy tűnik reneszánszát éli és egyre többen érdeklődnek a diófalevél...
A datolya nem gyógyszer, annál sokkal többet ér!
  Már a Bibliában is emlegetett datolya egyre népszerűbb hazánkban. A gyümölcs szárított...
TOVÁBBI CIKKEK
Alkoholos csodaszer a svédkeserű
  A svédkeserű gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény, melynek hatását népgyógyászati...
Hűtővel a rák ellen, avagy miért tegyük hűvösre a kenyeret?
  A szobahőmérsékleten, zacskóban tárolt kenyér és minden egyéb pékáru már 24 óra után a...
Észrevehetetlen, és a tiszta lakásokban is nagyon gyakori az ágyi poloska
  Igen elterjedt vérszívó az ágyi poloska (Cimex Lectularis), és talán mondhatjuk rá, hogy...
A virsli káros hatásai
  Egyáltalán nem mindegy, hogy mit eszünk, főleg az nem, hogy mivel etetjük a...

Címkék