A kellemetlen tünetek megjelenhetnek akár időváltozásra, akár hosszas erőkifejtés kapcsán, vagy a rossz testtartás, hideg és huzat is kiválthatja őket. Ezen krízisek kiküszöbölése érdekében kötelező a folyamatos gyógytorna és a kinetoterápiás gyakorlatok rendszeres végzése. Azonban a kéz zsibbadásának eltűnése, a szédülés és gyengeség megszűnése a fizio-kinetoterápia után semmiképp sem indokolja a gyógytorna abbahagyását!
A gerincoszlop leépülése folyamán csontkinövések kezdenek rajta megjelenni. Mivel van egy bizonyos ellenállása, a leépülés folyamata hamarabb kezdetét veszi, amennyiben nem megfelelően „használjuk” a gerincünket. Mit is jelent ez? Elsősorban, a gerinc nagy terhelésnek van kitéve: tartja a fejet, a karokat, mindazt, amit felemelünk. Ehhez még ugye hozzájön a folyamatos mozgás a mindennapos tevékenységekkel. Ha a nem megfelelően végzett mozgásokhoz hozzáadódik a helytelen testtartás is (széken ülve, irodában vagy a volán mögött), akkor a gerinc leépülése felgyorsul. És sajnos nem mindenkit tanítottak meg már kiskorától helyesen ülni vagy éppen felkelni az ágyból. Az intenzív és sokszor helytelen igénybevétel felemészti az ízületi képleteket is, melyek szintén legyengülnek és veszítenek funkcionalitásukból. Mindezek eredményeképpen képződnek a csontok szélén az apró kinövések, melyeket oszteofitáknak is neveznek. Azonban nem csak a csontok, hanem velük együtt az ízületeket borító porcszövet is károsodik, elveszti kenő- és mozgásképességét, majd teljes funkcióját. A spondilózis az egész gerincoszlop degeneratív betegsége, de leginkább az ágyéki- és nyaki régió érintett, utóbbi pedig sokszor okoz szédülést.
Mit tegyünk kríziskor?
A kezelés hosszú távú, és elsősorban a gyógytornán alapszik, a gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, izomlazítók) és a fizioterápia csak a tünetek súlyosbodásakor jönnek szóba. A szédülés és a fülzúgás is kezelhető gyógyszerrel és fizioterápiával, ám csak egy bizonyos ideig. Fizioterápia során izomlazítást érnek el ionizálás, parafinkötés és masszázs által. A lézerterápia akkor tekinthető eredményesnek, ha fájdalom és gyulladás jelentkezik a területen.
Figyelem: a fizioterápia nem használható megelőzés céljára – segít ugyan az akut periódusokban, de a panaszok kiújulását nem előzi meg, erre csak a folyamatos gyógytorna jelenthet megoldást. Nagyon fontos, hogy a kinetoterapeuta által tanított gyakorlatokat otthon is végezzük, napi rendszerességgel.
A napi mozgás nem összetévesztendő a gyógytornával
A rendszeres gyógytornával kiválóan elejét vehetjük a gerincfájdalmaknak, a kínzó tünetek is ritkábban jelentkeznek. Ezeket a gyakorlatokat azonban fontos, hogy szakemberek segítségével sajátítsuk el. Nem szabad azt gondolni, hogy a napi tevékenységekkel végzett mozgás helyettesítheti a gyógytornát, mivel ezek a (sokszor helytelenül végzett) mozgások nem mozgatják át kellőképpen az ízületeket, a speciális gyakorlatok viszont célzottan a gerincoszlop és ízületek átmozgatására vannak összeállítva. Ajánlott a tornát naponta 10-15 percig végezni, például este, a napi dolgok végeztével. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy gerincproblémákkal rendelkező embereknek edzőterembe járni orvosi konzultáció vagy javallat nélkül, sokszor több rosszat okoz, mint jót.
Nyaki spondilózis: a szédüléstől az ájulásig
A spondilózis a degeneratív reuma egyik fajtája, amit a csigolyaközti porcok kopása okoz, és a csigolyatestek védekező mechanizmusa folytán kialakuló csontkinövések kísérik. Az oszteofitáknak is nevezett kinövések röntgenképe igazi csőrként türemkedik ki a csigolyák oldalán. Lehetnek kisebbek és nagyobbak, de 1 cm-nél nagyobbra is megnőhetnek. A porckorongok és ízületek környékén jelennek meg, de nem mindig ezek állnak a fájdalom hátterében. Ez legtöbbször az ízületi porc kopásának és a csigolyaközti porckorongok erodálódásának köszönhető.
A fájdalom
A fájdalom mechanikus jellegű, általában megerőltetésre, hosszas lábon állás után jelentkezik. A fájdalom és az ízületi diszkomfort akkor jelentkezik, ha a csökkent izomtónus és a porckorongok elmozdulása folytán hibás gerinctartás alakul ki.
Zsibbadás, bizsergés
A felső- és alsó végtagokban futó idegek a gerincoszlop nyaki-, illetve ágyéki régióiból erednek. Következésképp, nyaki spondilózisban az innen kilépő idegek kompressziója miatt a karok és kezek szintjén zsibbadás, bizsergés és izomgyengeség jelenik meg.
Szédülés
A szédülés és egyensúlyvesztés a leggyakoribb tünet, ami megijeszti az ilyen betegeket. Mitől jelenik ez meg? Az agy hátsó részét ellátó artéria a gerincoszlop nyaki régiójánál halad, ezért, ha valamilyen oknál fogva komprimálódik, csökken a vérhozam és az agy oxigénellátottsága hiányt szenved. Ezért alakul ki szédülés, fülzúgás, esetleg ájulás. Ezeket a tüneteket a fej hirtelen megdőlése vagy forgása is kiválthatja, illetve súlyosbíthatja. Általában ezek azok a tünetek, amelyek a betegeket orvoshoz viszik.
A kitartóan végzett gyógytorna és a testtartás mielőbbi javítása a legfontosabb, hogy ki tudjuk küszöbölni a nyaki spondilózis kellemetlen tüneteit:
● akinek nyaki spondilózisa van, magas párnák helyett csak egy, a tarkó alá helyezett hengert vagy feltekert törölközőt használjon;
● a nyaki izmok funkcionalitása tornával és masszázzsal helyreállítható, ezzel együtt pedig megszűnnek a kellemetlen tünetek is;
● ajánlott naponta feszítő-, hajlító- és forgó fejmozgásokat végezni, ameddig az izom- és idegfájdalmak megszűnnek;
● a spondilózis helyes testtartással megelőzhető, főleg, ha már serdülőkorban megszokjuk azt;
● ha hosszas ülőmunkát végzünk, tornáztassuk meg időnként nyakunkat, gerincünket;
● a gyógyszeres kezelés csupán enyhíteni tudja az akut fázisban jelentkező tüneteket;
● a megelőzés és kezelés alapja a kitartó gyógytorna és a testtartás javítása.
