Az almaecet, mint gyógyszer

 

Mitől olyan egészséges az almaecet? Az értékes alkotóelemektől, mivel az almában fellelhető szinte összes alkotóelem az almaecetben is megtalálható.

 Fotó: Egészségtér

100 gramm friss alma, a héjával együtt például 140 milligramm káliumot tartalmaz. Egész almákból, természetes úton előállított 100 grammnyi ecetben körülbelül ugyanez a mennyiség található. Az alma és almaecet pontos elemzése persze mindig mutat némi eltérést, hiszen nem minden alma, illetve almafajta egyforma.

Tudományos kutatások kimutatták, hogy csupán az ecet levegőn elpárolgó alkotóelemeiben is több mint 90 különböző anyag van, többek között 13 karbol- sav, négy aldehid, 29 keton, 18 alkoholfajta, nyolc ecet-észter stb.

 

Az almaecet többek között 20 fontos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz; emellett ecet-, propion-, tej- és citromsavat, egy sor enzimet, aminosavat és értékes ballasztanyagot, mint a hamuzsír és a pektin, ill. almapektin.

 

Az összetételen múlik minden

Az alkotóelemek tudományos megítélését igencsak megnehezíti, hogy sokféle módon gyakorolnak kölcsönhatást egymásra, továbbá az olyan anyagokra, amelyek más élelmiszerekből, vagy az emberi szervezetből származnak. Ezen a területen még sok minden felfedezésre vár, de az is lehet, hogy teljes részletességgel sohasem kerül felfedezésre.

 

Almaecet a gyógyászatban

A hosszú évtizedes, sőt részben évszázados tapasztalat, nem hagy kétséget afelől, milyen pozitív hatással van az alma és azalmaecet az emberi szervezetre. Ezt egy nagyon régi angol szállóige is tanúsítja: “An apple every day keeps the doctor away” (Naponta egy alma távol tartja a doktort). Azok az emberek, akik rendszeresen fogyasztanak almát vagy almaecetet, frissebbek és egészségesebbek, bőrük feszes és ruganyos.

Az almaecet legtöbb alkotórészének pozitív hatására már a tudomány is egyértelmű magyarázatot talált. Ez elsősorban a vitaminokra vonatkozik, amelyek közismerten elengedhetetlenek az anyagcsere-folyamatok működéséhez, vonatkozik továbbá a koleszterinszintet csökkentő almapektinre, és az összes ásványi anyagra, meg nyomelemre, melyek — mint a vas, réz vagy a fluor — anyagcserénkben katalizátorként működnek, vagy — mint a kálium, kalcium, magnézium, foszfor, kén, vagy klór — főként testünk felépítéséhez szükségesek.

 

 

Az életfontosságú kálium

Kálium nélkül nem volna élet. Ha egy növény nem kap elég káliumot, megáll a növekedésben és elpusztul. Azoknál az embereknél pedig, akik túl kevés káliumot visznek a szervezetükbe, megrövidül a testsejtek életműködése. Mert a kálium a nátrium ellenpólusaként, a testsejtek vízháztartását szabályozza.

Sejtjeinket vizes folyadék veszi körül, amely odaszállítja a sejtekhez az oxigént, és a tápanyagot, s egyúttal elszállítja a méreg- és hulladékanyagot. Ez a kölcsönhatás a sejtek, és az őket körülvevő folyadék között többek között csak akkor érvényesül, ha a sejtek elegendő káliumot kapnak. A kálium vízteleníti a sejteket, és ezáltal, rendkívüli befolyással bír, a szervezet méregtelenítésére. Káliumhiány esetén a sejtek úgy megszívhatják magukat vízzel, hogy megrepednek és elpusztulnak — ezáltal károsodnak a szövetek.

 

Létfontosságú anyagok az almaecetben
Ásványi anyagok és nyomelemek   Vitaminok
●   kálium C - vitamin
●   nátrium E - vitamin
●   kalcium A - vitamin
●   magnézium B 1 - vitamin
●   foszfor B 2 - vitamin
●   klór B 4 - vitamin
●   kén béta - karotin provitamin
●   vas P-vitamin 
●   szilícium    
●   fluor    
     

Ennek külső jelei hamarosan láthatóvá is válnak, a bőr petyhüdt és ráncos lesz, az izmok elpuhulnak. Ez igen káros hatással van a szívizomzatra és a vérerek feszességére. Az agy és idegműködést is a kálium szabályozza. A kimerültség, testi és szellemi fáradtság, emlékezetkihagyás, étvágytalanság, szívműködési zavarok és más panaszok gyakran a szervezet nem kielégítő káliumellátására vezethetők vissza.

 

Hogyan válasszuk ki a jó almaecetet

●   csak természetes úton előállított, kissé „zavaros” almaecetet vásároljunk,

●   a tiszta, desztillált ecet kevesebb értékes hatóanyagot tartalmaz,

●   figyeljünk arra, hogy az ecet biotermesztésből származó almából készüljön, hogy minél kevesebb környezetszennyező anyagot tartalmazzon,

●   a kereskedelemben gyakran egyszerűen gyümölcsecetként árulják az almaecetet

 

A legfinomabb almaecetet akkor nyerjük, ha saját magunk készítjük el. Nincs finomabb a nyers, organikus almaecetnél. Készíts almaecetet! IDE kattintva lépésről-lépésre megtudhatod, hogy hogyan kell!

 

Káliumellátás almaecettel

Mivel az almaecet káliumban igen gazdag, meglepően jó eredményt érhetünk el, ha a fenti panaszok esetén rendszeresen fogyasztjuk. Próbáljuk csak meg egyszer így kezelni a káliumhiányra visszavezethető krónikus kimerültséget. Se kávéra, se más serkentőszerre nem lesz többé szükségünk.

 

A lencse, bab, borsó, tengeri alga, avokadó, datolya és mazsola is, nagy mennyiségű káliumot tartalmaz.

 

Az osztrák J. Jagic kutatásai bizonyítják, hogy a rendszeres almafogyasztás segít beállítani a normális vérnyomást. Ez megint csak a kálium víztelenítő hatásának köszönhető, továbbá az almában található más hatóanyagoknak.

 

Az érelmeszesedés megelőzése

Végezzük el a tojáshéjtesztet. Tegyünk néhány tojáshéjat egy csavaros üvegbe, töltsünk rá annyi almaecetet, hogy teljesen ellepje, és zárjuk le az üveget. Néhány nap múlva meg fogjuk látni, hogy a tojáshéj teljesen eltűnik, csak a vékony, belső hártya marad meg. A mésztartalmú tojáshéjban lévő kalcium feloldódik az ecetben. Ebből a megfigyelésből arra lehet következtetni, hogy az ereinkben lerakódott mész is feloldódhat az ecet hatására.

Ilyesfajta lerakódások főként az erek belső falán lévő parányi repedésekben képződnek. A sérüléseket például az aminosavakat lebontó homocisztein okozhatja, amely fehérjedús étrend mellett juthat nagyobb mennyiségben a vérbe. A homocisztein-molekula által okozott apró sebeken a véralvadást elősegítő anyag parányi rögöket képez, amelyek nagyrészt koleszterinből és kalciumból állnak, és idővel akkorára nőhetnek, hogy a teljes véráramlást leblokkolják. Ilyenkor aztán testünk regeneráló-rendszere messze túllő a célon, és súlyos, legrosszabb esetben halálos betegséget idéz elő, az érelmeszesedést. Ám ahogy a tojáshéjnál láttuk, éppen a kalcium puhul meg, majd oldódik fel teljes egészében az ecetben.

Tudományos szempontból persze nem olyan könnyű megítélni, hogy ez az ereinkben is ugyanígy zajlik-e le, hiszen ide csak a vékonybélben végbemenő emésztési folyamat után jutnak el az ecet hatóanyagai.

D. C. Jarvis, az almaecet-terápia megteremtője szerint mindenesetre az ecetben található természetes savak és a kálium feloldják az esetleges kalcium-lerakódásokat.

 

Almapektinnel a koleszterin ellen

Tény, hogy az almaecet, akár az alma, pektint tartalmaz, amely önmagában ugyan nem emészthető ballasztanyag, de mint az összes többi ballasztanyag, segíti az emésztést, és sokféle hasznos funkciót lát el.

A pektin csökkenti például a koleszterinszintet, pontosabban a káros LDL-koleszterin szintjét. Leköti ugyanis a koleszterinből felépített epesavat. Mivel azonban az epesav elengedhetetlenül szükséges a zsírok megemésztéséhez, szervezetünknek valami más módon kell előállítania. Tehát kivonja a vérből a koleszterint, és epesavvá alakítja át. Ez a pektin által előidézett effektus közvetlenül vérereink állapotára hat: ha kevesebb a vérben a koleszterin, kevesebb az erek belső falára lerakódható anyag is, és ezáltal szabadon áramlik a vér az erekben.

A tapasztalatok szerint az almaecet fogyasztása javítja az emlékezőtehetséget, növeli a koncentrálóképességet, a vitalitást, testünk melegérzetét, a kondíciót és minden olyan funkciót, ami a jó vérkeringéstől függ.

 

A pektin az almában

●   csökkenti az esetleges vérkeringési zavarok és az idő előtti érelmeszesedés kockázatát

●   ráadásul hosszabb ideig marad a szervezetben, mint a többi ballasztanyag, mert vízben oldódik, és nem választódik ki közvetlenül, mint a rostos anyagok; a pektin, mondhatnánk, tovább szolgál, mint más ballasztanyagok

 

A koleszterinnel foglalkozó újabb kutatások

A bécsi egyetemi klinika 1991-ben tanulmányt jelentetett meg, az almapektin koleszterinszintre gyakorolt hatásáról. Hat héten keresztül kezeltek egy izolált almapektinből nyert ballasztanyag-készítménnyel több korcsoportba tartozó betegeket, akiknek túl magas volt a koleszterinszintjük.

Az eredmény: a hasznos HDL-koleszterin szintje emelkedett, míg a káros LDL-koleszterin szintje, amely az érelmeszesedést okozza, és lelassítja a véráramlást, mintegy 30 százalékkal csökkent.

 

Béta-karotinnal a szabad gyökök ellen

A szabad gyökök agresszív természetű anyagok, melyek megtámadják a sejteket. Elsősorban a környezetünkből származó mérgek — a levegőben vagy az élelmiszerekben — felelősek azért, hogy szervezetünkben szabad gyökök képződnek. Kémiai szempontból telítetlen molekulákról van szó, melyekből hiányzik egy elektron. Úgy próbálják meg pótolni ezt a hiányt, hogy kiszakítják a sejteken belüli molekulák elektronjait, és aztán ezeket a molekulákat szabad gyökökké alakítják. Ilyen módon a sejtkárosodás sejtről sejtre terjed, és első lépésben a szövetek egyfajta ráncosodásához vezet.

Hosszan tartó károsodás esetén aztán komolyabb tünetek is fellépnek, mint az idő előtti öregedés, az immunrendszer gyengülése, szívbetegségek, szürkehályog vagy akár a rák.

Számos tudományos tanulmány bizonyítja, hogy a szabad gyökök leküzdhetők az úgynevezett antioxidánsokkal, melyek közé a béta-karotin is tartozik. Az almaecet tartalmaz béta-karotint, és úgy tartják, ez az egyik leghatékonyabb antioxidáns.

Emellett a béta-karotin az almaecetben könnyebben emészthető, mint más élelmiszerekben. Ha rendszeresen almaecetet és ezzel béta-karotint fogyasztunk, megelőzhetjük azokat a károsodásokat, melyeket a szabad gyökök okoznak szervezetünkben. A szabad gyökök nagy számban való jelenlétét főként az egyre erőteljesebb környezetszennyezettség okozza. Ezért manapság még inkább megszívlelendő a jó tanács, mint nagyanyáink idejében: tartsunk almaecetkúrát. Mellesleg a máj részben A-vitaminná alakítja át a bétakarotint, amiért A-provitaminnak is nevezik.

 

A kalcium, testünk fontos építőanyaga

Az összes ásványi anyag közül a kalcium az emberi testben leggyakrabban előforduló elem, hiszen elengedhetetlen a fog- és csontképződéshez, és sok más ásványi anyaggal ellentétben nem csupán a nyomelemekben van szüksége rá a szervezetnek.

Egy felnőtt ember csontváza körülbelül öt kilót nyom. Ebből egy kiló a kalcium. De mintegy tíz gramm kalcium van az izmokban, a vérben és a különböző szerveinkben is. Rendkívül fontos az izmok és az idegek jó működéséhez, a szívműködéshez és a véralvadáshoz.

 

Táplálékunk, mint kalciumforrás

Hogy szervezetünk mennyi kalciumot tud felvenni a táplálékból, az attól függ, milyen “csomagolásban” kapja a kalciumot. Ha például egy kalciumban gazdag élelmiszer, például a spenót, a kakaó vagy a rebarbara sok sóskasavat tartalmaz, a belek nem tudnak belőle elegendő kalciumot kivonni és beépíteni.

Normális étrend mellett a legtöbb idős ember a szükséges kalciummennyiségnek csupán a felét viszi be a szervezetébe. Ez az ajánlott napi 800 milligramm helyett csak körülbelül 400 milligramm.

Ha a szervezet nem kap elegendő kalciumot, kénytelen a csontokból kivonni azt a mennyiséget, amely a test kalcium-függő funkcióinak fenntartásához szükséges. A következmény: a csontok szivacsossá válnak, elvékonyodnak, és könnyen törnek. Bekövetkezik a csontritkulás néven ismert betegség, az összes kellemetlen velejárójával.

 

Az anyagcsere serkentése

Hans Adolf Krebs, aki 1953-ban Nobel-díjat kapott a citrát ciklus felfedezéséért, felismerte, hogy anyagcserénk ecetsav nélkül nem működne. Szinte minden anyagcsere-folyamatnál (mint pl. a táplálék átalakítása a szervezet által felhasználható anyagokká) ecetsav jön létre köztes termékként. Az ecetsav közreműködése nélkül sem a zsírokat, sem a szénhidrátokat nem tudnánk megemészteni, tehát életképtelenek volnánk. Szervezetünknek napi mintegy 100 gramm ecetsavra van szüksége az összes anyagcsere-folyamat működéséhez.

Az ecet hozza csak igazán lendületbe az anyagcserénket. Rendszeres fogyasztása felgyorsítja az emésztést, elősegíti a táplálékkal felvett zsírsav felhasználását, és az energiakivonást a szénhidrátokból (cukor, keményítő).

 

Az ecet serkenti a nyáltermelést

Az ember már a nyelvén érzi az ecet anyagcsere-serkentő hatását. A savanykás íztől szabályosan összefut a szánkban a nyál, ami nem jelent mást, mint hogy fokozottan beindult a nyáltermelés.

A nyálnak két nagyon fontos feladata van, ám sokszor sajnos alábecsülik az emésztésben betöltött szerepét. Először is folyóssá teszi a táplálékot, hogy az, könnyebben haladhasson végig a bélcsatornán. Ezen kívül amilázt tartalmaz, ez egy enzim, amely már a szájban elkezdi elemeire bontani a keményítőt. Csak ebben a formában, egyszerű cukorként képes a vékonybél felvenni és a szervezet többi részébe szállítani a keményítőt. Az egyszerű cukrok közül a szőlőcukor (glükóz) a legfontosabb, nélküle nem is élhetnénk. A szőlőcukor termeli a különböző testfunkciók működéséhez szükséges energiát. Ha tehát hosszan, jól megrágjuk az ételt, az, valóban jót tesz emésztésünknek. Ha pedig még az étkezés előtti ecetfogyasztással, vagy az ételbe tett ecettel is serkentjük a nyáltermelést, segítünk szervezetünknek az olyan keményítőtartalmú élelmiszerek hasznosításában, mint a kenyér, liszt, burgonya, kukorica vagy a rizs.

 

Szervezetünk megfelelő sóellátása

A tudomány mai állása szerint a túlzott sófogyasztás (nátrium-klorid) egyértelműen káros az egészségre. A szervezetbe jutó nagyobb mennyiségű konyhasó többek között túl sok vizet köt le, s ezzel megakadályozza a test méregtelenítését, ami főként az idősebb embereknél igen magas vérnyomást eredményez. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy ha valakinek “ropognak az ízületei” és egy-két hónapon keresztül rendszeresen almaecetet fogyaszt, elmúlik ez a kellemetlen tünet.

Az egyik lehetséges magyarázat a ropogásra, hogy a szervezetből kisebb adagokban hiányzik a konyhasó. Ebben persze ellentmondás van. Az emberek többsége túl sok sót fogyaszt (napi néhány gramm több mint elegendő volna), mégis ízületi problémákkal küzd. Az ellentmondást Cyrill Scott oldotta meg: “Ha izolált formában visszük be a szervezetbe a sót, egészen más hatása van, mint ha más ásványi anyagokkal együtt mértékletes adagokban kerül a testbe, ahogy a természetben is jelen van. Ezért aztán, bármilyen hihetetlenül is hangzik, szenvedhet sóhiányban az is, aki nagy mennyiségű sót fogyaszt.”

 

A keveredési arány a döntő

Az almaecet számos alkotóeleméről állnak rendelkezésünkre tudományos megfigyelések. A lényeg azonban az, hogy étrendünkben megfelelő, természetes módon keveredjenek az ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok és más tápanyagok. Minden tapasztalat azt mutatja, hogy az almaecetben és a vele ízesített ételekben igazán optimális ez a keveredés.

A konyhasó, melyet ily módon fogyasztunk, lényegesen egészségesebb számunkra, mint a tiszta asztali só.

 

Látványos kutatási eredmények

• A legújabb kutatások szerint az almaecet olyan anyagot is tartalmaz, amely elengedhetetlenül szükséges a méhlepény (placenta) növekedéséhez a terhesség alatt. Az anyag karaktere felől még nem teljesen bizonyosak a tudósok.

Elképzelhető, hogy egy eddig ismeretlen vitaminról van szó. Mindenesetre így mér érthető, miért kívánják a terhes nők gyakran az ecetes, savanyú ételeket.

• Az amerikai Ancel Keys tanulmánya szerint, ha lefekvés előtt megeszünk egy almát, ez biztosítja a zavartalan éjszakai pihenéshez szükséges vércukor szintet.

• Sok orvos javasol ecetes öblítést az úszóknak, akiknél gyakori a fülfertőzés. Úszás után forralt víz és ecet keverékével mossuk ki a fülünket. Ez fertőtlenít és megelőzi a gyulladásokat.

• Egy japán gyógyszerész szaklapban (Journal of Pharmacology) cikk jelent meg arról, hogy az ecet adott esetben megelőzheti a túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethető gyomorfekély kialakulását. Bár ez a probléma kör még nincs kellő képpen feltárva, mégis igen elterjedt a felfogás, hogy az ecet oly módon serkenti a gyomornedv termelést, amely megóvja a gyomrot, az alkohol okozta károktól.

 

Az ecet, mint tartósítószer

 

Az élelmiszerek természetes módon való tartósítása

A legősibb módszer a romlandó ételek eltartására, ha hidegen tároljuk őket. Alighanem már neandervölgyi őseink is így tartották frissen az elejtett vadak húsát, hűvös barlangokban, vagy telente fagyott állapotban tárolták. A hideg megakadályozza a mikroorganizmusok, főként a rothadást okozó baktériumok, vagy a penészspórák pusztító munkáját. Sőt a hőmérséklet drasztikus csökkenésével teljesen elpusztulnak a mikrobák. Éppen ezt használjuk ki ma, a mélyhűtött termékeknél.

 

Három tartósítószer az almaecetben

●   ecetsav

●   csersav

●   propionsav

 

Az ecet csíraölő hatása

Mint a hideg, az ecet is elpusztítja a mikroorganizmusokat, melyek penészessé teszik, vagy rothadásnak indítják ételeinket. A fanyar ecet növeli minden eltett savanyúság savtartalmát, s így megöli, vagy ártalmatlanná teszi a legapróbb élőlényeket, csírákat, spórákat. Ezek legtöbbjének pontosan összehangolt savas-lúgos egyensúlyra van szüksége, így nem képesek a túlélésre az ecet savanyú közegében.

D. C. Jarvis a következő példával demonstrálta mindezt: leöntött ecettel egy földigilisztát — amely felépítésében számos, bélrendszerünkben, vagy a romlandó ételekben jelen lévő, parazitához hasonló — és megállapította: “Az ecet néhány másodperc alatt kioltotta az életét.” Éppen így pusztítja el a gyümölcsecet a káros baktériumokat emésztőszerveinkben, továbbá az élelmiszereket romlandóvá tévő szaprofita baktériumokat és más apró lényeket.

Egyébként nem csupán egyedül az ecetsav tartósítja az ételeket, hanem az almaecetben lévő csersav is. Emellett az almaecet propionsavat is tartalmaz, amely szintén konzerváló hatással bír.

Számos tudományos kísérlet bizonyítja az almaecet tartósító hatását, amely az ecetes uborka rajongói előtt már rég nem titok. Az ecetes lében eltett uborka általában több hónapig is eltartható, ideális esetben — ha jól le van zárva — akár évekig is.

 

Befőzés ecettel

Az ecettel való tartósítás olyan egyszerű, hogy bárki nyugodtan megpróbálhatja. Így garantáltan saját ízlésünknek megfelelő ízt kapunk. Azon kívül a házilag befőzött étel, egészen biztosan nem tartalmaz mesterséges tartósítószert.

Mindig ropogósan friss zöldséget válasszunk a befőzéshez. Kiválóan alkalmas az uborka, hagyma, bébikukorica, zöldbab, karfiol, kelbimbó, spárga, karotta, mogyoróhagyma, gomba vagy padlizsán.

Mossuk és tisztítsuk meg a zöldséget, majd vágjuk fel: a karottát karikára, a gombát, zöldbabot félbe, a karfiolt szedjük rózsáira stb.

 

Főzzük meg a zöldséget a szokásos módon enyhén sós vízben (befőző só), de ne túl puhára. Végül öblítsük le hideg vízzel. A speciális “ecetes uborkát” nem kell főzni. (Az uborkákat vágjuk félbe, vagy karikára, és helyezzük rétegesen egy befőttesüvegbe. Minden réteget fűszerezzünk — de mindenekelőtt sózzunk — meg kedvünk szerint, de csak speciális befőző sót használjunk, jód és más hozzáadott anyagok nélkül. Ezek az anyagok elszínezik a zöldséget. Öntsük le az uborkát annyi hideg vízzel, hogy éppen ellepje, és hagyjuk állni egy éjszakán át. Reggel öntsük le a vizet, és a továbbiakban a szokásos módon járjunk el.)

Rétegezzük a zöldséget csavaros tetejű befőttesüvegekbe. Adjunk ecetet, esetleg egy kis bort, cukrot és fűszereket a sós léhez, amiben a zöldségek főttek, és forraljuk fel az egészet. A cukor szintén konzerváló hatású, és tompítja az ecet fanyar ízét. A fűszerezéshez használhatunk mustármagot, fokhagymát, bazsalikomot, kaprot, oreganót, szegfűborsot, tormát, tárkonyt, babérlevelet, szegfűszeget, egész borsot.

Öntsük a forró páclét a zöldségekre.

Csavarjuk rá az üvegekre a fedelet, és körülbelül öt percre állítsuk őket a fejük

tetejére. A kóstolással még kb. három hetet várjunk.

 

Az ecet fertőtlenít

Az ecet jól konzerválja az élelmiszereket, mert elpusztítja a rothadást okozó baktériumokat, és mikroorganizmusokat, melyek idővel tönkreteszik az ételeket. Ugyanígy megöli a mikroszkopikusan apró kórokozókat is, amelyek megtámadhatják bőrünket, torkunkat, légzőszerveinket vagy emésztőrendszerünket. Az ókori görög orvos, Hippokratész, már több mint 2500 évvel ezelőtt ecetet használt fertőtlenítőszerként a különböző sebek, vagy bélfertőzések kezelésére. A régi idők katonái is ecetbe mártott kendőkkel látták el sebesüléseiket, hogy ne kapjanak seblázat.

Az ecetnek egyrészt antiszeptikus hatása van, mivel a benne lévő ecetsav a baktériumok, vírusok, és más kórokozók számos faját elpusztítja. Másrészt viszont antibiotikus hatású is, vagyis az ecetben lévő speciális baktériumok képesek megtámadni és megölni számos kórokozót.

Ez csupán persze egy bizonyos határig érvényes. Komoly fertőző betegségekkel szemben, mint a tífusz, a kanyaró vagy a malária, az ecet sem segíthet.

Mindazonáltal még egyetlen tudományos értekezés sem áll rendelkezésünkre arról, mit lehetne elérni az ecettel az ilyesfajta betegségek kezdeti stádiumában, tehát a megfertőződés szakaszában.

Különböző feljegyzések szerint mindenesetre “ecetes tolvajok” tűntek fel országszerte, amikor Európában a pestis pusztított. Ezek a rablók tetőtől talpig bedörzsölték magukat ecettel, nehogy elkapják a betegséget, amikor a pestisesek, vagy pestisben meghalt emberek házait fosztogatták. Hogy ily módon mennyire tudták elkerülni a fertőzést, ma már aligha ellenőrizhető. Tény viszont, hogy nyilván tapasztalatból tudták, mi védheti meg őket a fekete haláltól.

 

Megelőzés és kezelés ecettel

●   torokfájás (gargalizálás)

●   torokgyulladás (gargalizálás)

●   ínygyulladás (gargalizálás)

●   vírusos vese- és hólyaggyulladás (belsőleg)

●   köhögés (inhalálás, vagy néhány csepp a párnára)

●   enyhe bélfertőzés (belsőleg)

●   viszkető aranyér (ecettel átitatott vattával kezelni)

●   fülgyulladás (öblítés, gőzölés)

●   megfázás (ecettel átitatott borogatás a mellre)

●   sérülések (belsőleg és külsőleg)

●   testszag (bedörzsölés)

●   bőrgyufladás (bedörzsölés)

●   lábgomba (bedörzsölés, a zoknikat mossuk ecetben)

 

Ecettel a káros bélbaktériumok ellen

Az ecet baktériumölő hatását nem lehet elég nagyra becsülni. Egészségünk szempontjából alighanem ez a legfontosabb tulajdonsága. Ahogy az élelmiszerek megromlanak, és élvezhetetlenné válnak a rothadást okozó baktériumok hatására, éppúgy szabályosan bomlásnak indulhat beleinkben is az étel és ital. Ezért ugyancsak rothadást okozó baktériumok a felelősek, melyek az egészségtelen bélflórában elszaporodhatnak.

 

Bélbántalmak nyomában

Sokan, akik most azt mondják: “ez engem nem érint, az én emésztésem rendben van”, sajnos csalódnak. Már az egyszer-egyszer előforduló szorulás, hasmenés, felfúvódás, hasfájás, rendszertelen széklet, a szokatlan formájú vagy erős szagú széklet is arra utal, hogy valami nincs rendben, a bélrendszerben.

Egész sor enyhébb, vagy komolyabb panasz, melyeket eszünkbe sem jutna emésztési problémákkal kapcsolatba hozni, vezethető vissza mégis az egészségtelen bélflórára. Ilyenek például: a bőrön látható rendellenességek, mint a pattanások, furunkulusok vagy a verejtékezés, csipás szem, árpa, hólyagbántalmak, fejfájás, ízületi gyulladás, köszvény, isiász, lehangoltság, depresszió és még sok más. Mind ezek a panaszok egy lassú, mérgező folyamatra utalhatnak, amely a bélrendszerből indul ki.

Ha rendszeresen túlterheljük a bélrendszert, idővel a bélfalak elnehezülnek. A béltartalom továbbítása lelassul, és a parányi bélbolyhok között részben igen makacs lerakódások képződnek. S mivel teljes bélrendszerünk hét-nyolc méter hosszú, jó nagy adag “bélpiszok” rakódhat le bennük, ahogy ezt az osztrák orvos, E. X. Mayr nevezte, aki az emésztési zavarok kezelésének szentelte életét.

Ez a “bélpiszok” valóságos paradicsom a rothadást okozó baktériumok számára. Ezek tevékenyen részt vesznek az olyan erjedési méreganyagok létrehozásában, mint a metanol, butanol, propanol és más alifás alkoholok, melyek először a hangulatunkat, majd később lassan egész szervezetünket megmérgezhetik.

 

Szabályozzuk természetes módon emésztésünket

 

Aki rendszeresen almaecetet fogyaszt, többszörösen is irányíthatja emésztését.

Az ecet közvetlenül támadja meg a szaprofita baktériumokat és más kórokozókat a belekben. Sok “ecet-ivó” már néhány nap elteltével tapasztalja például, hogy eltűnik a széklet kellemetlen szaga, elmúlik a puffadtság. Ez már arra utal, hogy visszaesett a méreganyagok termelése a belekben, egészségesebbé vált a bélflóra. Emellett az ecet fogyasztása csökkenti az éhségérzetet is. Serkenti továbbá az anyagcsere-folyamatokat, és elősegíti az emésztéshez szükséges enzimek termelését. Az almaecet tehát természetes, és ráadásul mellékhatásoktól mentes szerként előzi meg a belek túlterheltségét, amely sokszor komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

 

Összefoglalás

●   Az almaecet jótékony hatását már évezredekkel ezelőtt megfigyelték és kipróbálták. Mindazonáltal a tudomány még mindig nem tudta teljes részletességgel feltárni az összefüggéseket.

●   Az összetételbe rejlik a titok. Éppen ezért kérdéses, hogy a mesterséges előállított, izolált vitaminkészítmények ugyanolyan hasznosak-e a szervezet számára, mint a gyümölcsökben, zöldségekben, vagy akár az almaecetben előforduló vitaminok.

●   A kálium a földkéregben viszonylag gyakran előforduló elem. Egy felnőtt ember napi káliumszükséglete 1—3 gramm (1000—3000 milligramm). Megfelelő étrend mellett szervezetünk káliumellátása általában biztosítva van.

●   Az almaecet sokféle szempontból is hatásos az idő előtti öregedés ellen. Számos jel mutat arra is, hogy megelőzhető az érelmeszesedés.

●   A környezetszennyezettség növekedésével egyre nagyobb számban jelennek meg a szabad gyökök. Ezért éppen a mai időkben rendkívül fontos, hogy tegyünk ellenük valamit.

●   Ma már Sajnos nem mindig jó tanács az, hogy főzzünk csontokat a levesbe, mert így emeljük a kalciumtartalmát. A környezet- szennyezettség a velős csontokat sem kímélte. Kimutatták, hogy a csontok olykor ólmot tartalmaznak, ami a főzésnél a levesbe kerülhet. Ráadásul még mindig nem tudjuk pontosan, hogy a kergemarhakór okozói bekerülhetnek-e az emberi szervezetbe a csontvelőn keresztül.

●   Az orvosok általában kalcium-készítményeket írnak fel pácienseiknek a csontritkulás megelőzésére, vagy a kezelés kiegészítőjeként. Ám a szervezet nem mindegyik kalcium-készítményt képes ugyanolyan hatékonysággal feldolgozni. Ha kíváncsiak vagyunk egy ilyen készítmény hatékonyságára, tegyünk egy kis próbát az almaecettel.

●   A német származású angol biokémikus, Hans Adolf Krebs (1900—1981), citrátciklus kutatásai bebizonyították, milyen fontos az ecetsav az emberi szervezet anyagcsere- folyamatában.

●   Ha bizonyos anyagokat túlzott mennyiségben viszünk a szervezetbe, az éppoly káros lehet, mint ezeknek hiánya. Rendkívül fontos, hogy testünk minden tápanyagot hasznosítható formában kapjon, és ne boruljon fel a fiziológiai egyensúly.

●   Az almaecet számos alkotóeleméről állnak rendelkezésünkre vizsgálati eredmények, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy ezek az anyagok pozitív hatással vannak az emberi szervezetre. A tudomány azonban szinte megoldhatatlan probléma előtt áll, amikor több alkotóelem egyidejűleg egymásra gyakorolt kölcsönhatását is figyelembe kell vennie.

●   A természetes tartósítószer, a csersav az éppen gyümölcslévé, vagy musttá feldolgozott almák összepréselt sejtfalából buggyan elő. A csersav okozza a felvágott alma, vagy az almalé arany sárga elszíneződését is, majd a levegővel érintkezésbe kerülve a jellegzetes barnás színt.

●   Az almaecet propionsavat tartalmaz, amely konzerváló hatással bír. A propionsavat mesterségesen is előállítják, és az élelmiszerek és mélyhűtött ételek tartósítására használják.

●   Az ecetet fertőtlenítő hatása miatt mindig is használták a takarításnál: hisz ragyogóan tiszta, és baktériummentes lesz az evőeszköz, gyúródeszka, tűzhely, szemétvödör, bútor, vécé, vagy a fehérnemű, ha ecetes vízzel öblítjük, vagy ezzel dörzsöljük át.

●   A bélpanaszokról keveset beszélünk. A mai kor emberének hektikus életmódja, és a helytelen táplálkozási szokások miatt azonban egyre több embert érint ez a téma.

●   Ha egyszerre túl sokat vagy nehéz ételeket eszünk, ha gyakran vagy késő este eszünk, túlterheljük a beleket. A kevés természetes ballasztanyagot tartalmazó ételek, mint az édesség, fehérliszt, vagy az alkohol, szintén a belek túlterheléséhez vezetnek.

 

Forrás: Részlet Margot Hellmiss - Természetes gyógymódok almaecettel c. könyvéből

 


NEKED AJÁNLJUK
Évezredes bölcsesség: az egészség és a betegség egyaránt a bélben kezdődik
  Emésztőrendszerünk és szervezetünk egészsége a vastagbelünket benépesítő, milliárdnyi mikroorganizmus tevékenységén múlik. A normál bélflóra...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
 Eltitkolt gyógyszer a 3%-os Hidrogén-peroxid
  Bár a szakirodalom feljegyezte, hogy Franciaországban már a 19. század elején...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Számos betegség gyógyítható rendszeres szeretkezéssel
  Feszült vagy? Alvásproblémád van? Kiderült, hogy számos olyan betegség van, amely...
TOVÁBBI CIKKEK
Évezredes bölcsesség: az egészség és a betegség egyaránt a bélben kezdődik
  Emésztőrendszerünk és szervezetünk egészsége a vastagbelünket benépesítő,...
Híres osztrák orvos: ez a vegyület a legfontosabb a szervezet számára. Még az oxigénnél is fontosabb!
  Ausztria egyik legnagyobb tekintélynek örvendő orvosa, Prof. Ihol Huk szerint, ha...
A tavasz első gyógyító zöldsége az újhagyma
  A tavasz első friss zöldsége az újhagyma, melynek fogyasztásával nagymértékben...
Élesztőmentes kovászos kenyér kenyérlisztből
  A kovászos kenyér az emberi szervezetre jótékony hatással van. Nincs benne adalékanyag...

Címkék