Réges-régen az orvosi ellátás és a gyógyszeres kezelés hiányában a szegény emberek úgy védekeztek a betegségek ellen, hogy szinte nem is tudtak róla.
Az alábbiakban ismerjünk meg néhány természetes, gyógyító hatású növényt, melyet eleink feltételek nélkül használtak egészségük megőrzésére, vagy esetleges betegségek idején. A szegény ember patikája ma is használatos – mert a természet ontja magából ezeket a „csodaszereket”.
Mák: a csontritkulás ellensége
A mák azért szerepel az első helyen, hogy ne kerülje el a közép vagy idősebb korúak figyelmét, hiszen, ki ne szeretné a fiatalos erőnlétét könnyen fenntartani, és az életét meghosszabbítani. Szerencsére a mák fontos helyet foglal el a magyar étkezési kultúrában, jóllehet kevesen ismerik annak áldásos gyógyhatását.
A mák gazdagon tartalmaz (csontépítő), magnéziumot, (OMEGA3) növényi zsírsavat, aminosavat, foszfort, kalciumot, káliumot és vasat. Hatását abban fejti ki, hogy lassítja az öregedési folyamatokat; megállítja csontszövetek leépülését, és elkezdi újra építeni azokat. Elősegíti a magas vérnyomás csökkenését. Telítetlen zsírsav összetétele miatt, megelőzhető vele a trombózis és embólia kialakulása is.
Normalizálja a vér koleszterin szintjét, miközben fokozza a szervezet védekező mechanizmusát. Növeli a szellemi teljesítőképességet, jótékonyan hat a sebek gyógyulására.
Használati és tárolási javaslat
A ledarált mákot kevés vízzel összekeverjük, mézzel vagy édeskével ízesítjük, dunsztosüvegbe tesszük, majd hűtőben tároljuk. Az első hónapokban naponta minimum 1 evőkanállal fogyasszunk belőle. Később (a betegség súlyosságától függően) kétnaponként. Tekintsük olyan „gyógyszernek”, amelyet egy életen át szedni lehet.
Burgonya: az emésztés elősegítője
Gyógyító hatása miatt a burgonya megérdemli a második helyet, már azért is, mert táplálékunk sorrendjében is a második helyen áll. Ráadásul nem hizlal, legalább is, ha nem zsírban sütjük. Fontos tudni, hogy a zsírban sült krumplit nehezen tudja megemészteni a szervezet, ezért káros a szervezetre. Ezzel szemben (testépítéshez elengedhetetlen) az összes növényi fehérjét tartalmazza, sőt káliumot, kalciumot, foszfort és vasat.
Az édes burgonya és a csicsóka gyógyító hatása ismert a cukorbetegek számára is, mert a benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel, így nem dobja meg a cukrot. A gyakori burgonyafogyasztás egyensúlyban tartja a szerveket, például csökken a gyomor és a bélpanasz. Leghatásosabb, ha sós lében (népi nyelven sóban főtt krumpli), vagy héjában főzve fogyasszuk. Valamikor a szegény emberek a burgonya levéből készítették az előételt, a levest. Használjuk ki a burgonyában rejlő, egészségünkre hasznos lehetőségeket, hogy kevesebb gyógyszert kelljen fogyasztanunk.
Cékla: élettani fontosságú
A cékla rákmegelőző hatású, beírta magát a csodaszerek osztályába. Ferenczi Sándor 1970-ben Heidelbergben megjelent könyvében ad számot 18 év tapasztalatáról, a nyers céklalé daganatellenes hatásáról. Munkatársa Paul Seeger megállapította, hogy a cékla hatékony a rákos daganatok ellen. Az eddigi tumorgátló gyógyszerekkel szemben nem sejtosztódást gátló méreg, hanem élettani hatóanyag: a ráksejtek csökkent oxidációját növeli oly módon, hogy a tönkrement légzőpermentet pótolja, és így a rák tulajdonképpeni okát szünteti meg. A cékla hatóanyaga a sejtlégzés aktivátora. “Ebben kiváló eszközt találunk – írja Seeger – a daganatsejt sejtlélegzésének befolyásolására és normalizálására.”
A hagymán kívül a céklának van a legnagyobb a szilícium (nyomelem) tartalma. A szilícium révén a szervezet védekezőképessége nagymértékben fokozható. Nyers céklalé hatására a szervezet védekezésében vezető szerepet játszó sejtek, a nyiroksejtek (limfociták), plazmasejtek és faló-sejtek felszaporodnak, és az elhalt, kóros sejtek száma is növekszik.
A cékla számos más ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz: káliumot, foszfort, ként, jódot, vasat, rezet, mangánt, céziumot. B1-, B2-, C- és P-vitamin is található benne. A vérképzést segíti és vérzéscsillapító. Ezeken kívül a cékla javítja az idegműködést és az emésztést is.
Bab: a veseműködés segítője
A bab fontosságáról se feledkezzünk meg! Szerencsés, aki szereti a babot, mert a gyógyító hatása sokrétű. Serkenti a sejtek fehérje anyagcseréjét, regenerálódnak a sejtek, sőt szabályozza az anyagcserét. Elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, vese működését (ezért van nagy szerepe a betegségek megelőzésében). És ez még nem minden; segíti a vérkeringést, ez által segíti a szív működését is. A Kidney bab, például nem csak külsőre hasonlít a vesére, de segíti a vese működését.
Lencse: aminosavak a szervezetnek
Nem gyakran fogyasztott étel a lencse, pedig kevés ilyen tápláló és jól emészthető zöldségünk van, mint a lencse. Igen magas (25-28%) a fehérjetartalma, és tartalmazza valamennyi, a szervezetünk számára fontos aminosavat, a nélkülözhetetlen esszenciális aminosavat, amelyet szervezetünk nem tud önállóan előállítani. Mindemellett nem allergén, viszont jól emészthető, kevésbé, vagy egyáltalán nem puffasztó, mint a bab. Tartalmaz még vitaminokat és az anyagcseréhez fontos nyomelemeket. A cukorbetegeknél sem okoz gondot, mert a benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel. A gyomrot és beleket megterhelő ebéd után, ha a következő napi ebéd a lencse, megkönnyebbül a bélrendszer.
Vöröshagyma, fokhagyma: immunrendszer-erősítők
A mai korunk szennyezett levegője káros hatással van a tüdőre. A mindennapi hagyma fogyasztásával, nagy részben ki lehet védeni, a szennyező anyagok kártevését. Annak ellenére, hogy könnyeket csal a szemünkbe, tisztítja a szemet! A vörös- és a fokhagyma olyan, mint az emberi sejt. A tudomány mai állása szerint segítik eltávolítani a veszélyes mérgező és salak anyagokat a sejtekből, egyben ellenállóvá teszi, és erősíti az immunrendszert.
Olvasd el a többi részeket is!
mák, csontritkulás, burgonya, édesburgonya, cékla, bab, Kidney bab, veseműködés, lencse, aminosav, vöröshagyma, fokhagyma, immunrendszer erősítő, csicsóka 
