Egy látszólag pofonegyszerű ügyről van szó, mégis sokan csinálják rosszul. Ez a megfelelő, rendszeres szellőztetés. Azzal nyilván mindenki tisztában van, hogy a szellőztetéssel friss levegő kerül a belső, zárt légtérbe, de azt nem biztos, hogy tudjuk, milyen gazdasági vonatkozása van a megfelelő szellőztetésnek és a szigetelésnek.
Ahhoz, hogy a szellőztetéssel valóban kicseréljük az állott levegőt, eltávolítsuk a lakásban, házban, irodában keletkezett párát, oly módon, hogy közben ne veszítsünk el túl sok hőenergiát, mindenképp szüksége van a megfelelő homlokzati szigetelésre, födémszigetelésre vagy tetőtér szigetelésre, a jól záródó, jól szigetelő nyílászárókra és olyan fűtéstechnikára (hűtéstechnikára), ami gazdaságosan fűti fel az épületet télen és hűti le nyáron. Alapvetően az épület energetikai egyensúlya és a szakszerű szellőztetés szoros összefüggésben áll egymással. Előzetesen összegezve: ha rendszeresen és szakszerűen szellőztetjük a házat, kellemes életteret teremtünk, elkerülhetjük a penészedést és amennyire lehet, spórolunk a megtermelt hőenergiával vagy a légkondi üzemeltetésére kiadott áramárral.
Nem csak a régi házaknál probléma a penészedés, egy újonnan felhúzott épületben éppúgy megjelenhetnek az apró fekete foltok a falakon, szerkezeti elemeken vagy az ablakok körül. Sokan ilyenkor rögvest a kivitelezőt hibáztatják, esetleg átkozzák magukat, hogy jól záró, jól szigetelő nyílászárókra váltottak. Pedig a penészedés kérdése nem csak az épület szigeteltségétől függ, hanem a lakók szokásaitól. Mivel rengeteg vizet használunk a napi tevékenységeinkhez (mosás, zuhanyzás, mosogatás, teregetés, főzés, takarítás), valahogy a keletkezett párának el kell távoznia az épületből. Ha nem szellőztetünk rendszeresen, akkor a pára megkeresi a hőhidakat és ott csapódik ki, amitől nedves lesz a falfelület, szerkezeti elem, onnan pedig már csak egy ugrás a penészedés.
Az alábbiakban részletesen kifejtjük a szellőztetés fontosságát, a szellőztetés és a páratartalom, penészedés kapcsolatát, valamint a rendszeres szellőztetés egészségügyi előnyeit és energiatakarékos szellőztetési módszereket.
A rendszeres és szakszerű szellőztetés kulcsfontosságú a lakóépületekben, mivel nem csak a beltéri levegőminőséget javítja, hanem megakadályozza a penészedés kialakulását is. A szellőztetés egyik legfontosabb előnye, hogy hozzájárul saját testi és lelki egészségünk megőrzéséhez. Amikor friss levegőt juttatunk a lakásba, megszabadítjuk azt a szennyeződésektől, szagoktól és párától, így csökkentjük az allergiás reakciók és légzőszervi megbetegedések kockázatát.
A penészedés megelőzése szintén szorosan összefügg a megfelelő szellőztetéssel. A lakásban keletkező pára, ami a mindennapi tevékenységeinkből származik (pl. főzés, mosogatás, zuhanyzás, mosás), a rossz szigetelésű és hőhidakkal rendelkező falakon kicsapódik. A nedves falak ideális környezetet teremtenek a penészgombáknak, amelyek nem csak esztétikailag zavaróak, de egészségügyi kockázatokkal is járnak. A penész hatására könnyen kialakulhat allergia és asztma, valamint súlyosabb légúti megbetegedések.
A szellőztetés nyáron és télen is rendkívül fontos. Nyáron, hogy elkerüljük a túlzott felmelegedést a lakásban, figyeljünk arra, hogy ne hagyjuk egész nap nyitva az ablakokat. A megfelelő időpontban, amikor érezzük, hogy a levegő elhasználódott, válasszunk olyan ablakot, amelyet épp nem süt a nap, és használjunk kereszthuzatot az intenzív légcseréhez. Nyáeon az éjszakai szellőztetés szerepe rendkívül hangsúlyos, a nappal felmelegedett levegő éjszakai cseréje nagyban segíti, hogy a tetőszerkezet minél később melegedjen át és minél tovább legyen komfortos a tetőtérben lévő hőmérséklet akár légkondi használata nélkül is.
Télen a szellőztetés még fontosabb, mivel a hidegebb idő miatt nagyobb különbség alakul ki a kültéri és beltéri hőmérséklet között. Ez könnyen penészedéshez vezethet, különösen a szerkezeti elemek találkozási pontjainál. Sokan azonban attól tartanak, hogy a szellőztetés során elveszik a drága hőenergiát, ezért nem szellőztetnek kellő gyakorisággal. A megfelelő technikával azonban minimalizálhatjuk a hőveszteséget és megakadályozhatjuk a penészedést.
A rendszeres szellőztetés számos betegség megelőzésében is kulcsszerepet játszik. Az emberek átlagosan a napjuk 90%-át zárt térben töltik, és ez különösen igaz nagyvárosi környezetben, ahol a levegőminőség gyakran rossz. A penészérzékenységet a penész okozta allergének is fokozzák, ami tüsszögést, orrfolyást, torok- és orrviszketést okozhat, akár allergiásoknál, akár nem allergiás személyeknél. A légzőszervi betegségekben szenvedőknek, valamint a legyengült immunrendszerűeknek különösen fontos kerülni a penészes környezetet, mivel a penészgombák súlyosabb tüdőbetegségeket és fertőzéseket okozhatnak.
A penészgomba egy elég makacs élőlény, alapvetően a szerves anyagokon jelenik meg. Nagyon jól érzi magát a vizes, hűvös felületeken. A lakáson belüli penész kialakulása több okra vezethető vissza. Először is kell a magas páratartalom, ami olyan helyiségekben alakulhat ki, ahol intenzíven használnak vizet. Ilyen lehet például a fürdőszoba, wc, konyha, de ha a lakásban teregetünk vagy éppen főzünk, bőséges pára kerül a légtérbe. Ez a pára pedig megkeresi a lakás hidegebb felületeit, ahol víz formájában lecsapódhat. Megfigyelhetjük a páraképződést rosszul szigetelő ablakoknál, ajtóknál, szigeteletlen falfelületeknél, hőhidaknál. A nedves falon pillanatok alatt kialakul a penész, amit nagyon nehéz végérvényesen eltávolítani.
A rendszeres és szakszerű szellőztetés nem csak az egészségünk megőrzésében játszik kulcsszerepet, hanem az épület állagmegóvásában is. Az energiatakarékos szellőztetési módszerekkel minimalizálhatjuk a hőveszteséget, így hozzájárulunk a fenntartható energiagazdálkodáshoz is.
A hatékony szellőztetés érdekében néhány alapvető szabályt érdemes betartanunk. Az állandó résnyire nyitott ablakok nem hatékonyak, és csak engedik távozni a drága hőenergiát vagy a klímaberendezés által előállított kellemes hűs levegőt. Ehelyett célszerű rövid ideig, de intenzíven szellőztetni kereszthuzattal. Az ablakot olyan időpontokban nyissuk ki, amikor elhasználódott a levegő, például étkezés után, főzés közben vagy fürdés után. A fürdőszobában zuhanyzás közben zárjuk be az ajtót, és töröljük le a csempéről a vizet zuhanyzás után.
A szellőztetés mellett nagyon fontos, hogy megfelelő módon teregessünk (lehetőleg teraszra, erkélyre). Egy kiadós mosás után a kiteregetett, száradó ruhákból kb. 3 liternyi vizet “locsolunk” szét pára formájában a lakás falaira. Fontos, hogy a lakás levegőjét időnként lecseréljük, így a pára nem a falakon igyekszik távozni, hanem kijut a maga természetes útján az ablakon.
A műszaki megoldások is sokat jelentenek a penész megelőzése érdekében. Elsősorban az ablaktalan fürdőszobák, vécék esetében lesz szükségünk szagelszívóra, párátlanító berendezésre, másképp nem távozik a párás levegő az adott helyiségből. Kétféle módszert is bevehetünk, az egyik a kontrollált gépi szellőztetés, amely állandóan üzemben van és reagál a helyiség páratartalmára. Ennél drágább és komfortosabb megoldásnak számít a hővisszanyeléses gépi rendszer, ami a lakás levegőjét úgy forgatja, hogy télen nem hűl le a levegő. A páramentesítő készülékek is alkalmasak arra, hogy csökkentsük a penész életterét, de a folyamatos működtetés nem feltétlenül komfortos a lakásban és a levegő minősége sem fog javulni egy párátlanító géppel.
Összességében a rendszeres és szakszerű szellőztetés elengedhetetlen a megfelelő beltéri levegőminőség, az egészség megőrzése és a penészedés elkerülés érdekében.
