Semmelweis Ignác, az anyák megmentője

 

1865. augusztus 13-án 47 éves korában a döblingi idegszanatóriumban elhunyt Semmelweis Ignác, a 19. századi orvostudomány egyik leghíresebb szülész-nőgyógyásza. A gyermekágyi láz kórtanát megfejtő Semmelweist az „anyák megmentőjének” is nevezik. Talán ő tette a legtöbbet azért, hogy az anyák számára a szülés ne halálfélelmet, rettegést jelentsen.

 

 

Semmelweis, aki az elemi és középiskolai tanulmányait Magyarországon végezte, 1837-ben iratkozott be a bécsi egyetem jogi karára. Szűk egy év alatt azonban rájött, hogy a jog nem neki való, így átiratkozott az orvosi képzésre. A tehetséges Semmelweis, akire tanárai már az egyetemi évek alatt felfigyeltek, 1844-ben szerzett orvosi diplomát, majd két évvel később a bécsi közkórház szülészeti osztályán Klein professzor mellett kapott tanársegédi állást.

 

Semmelweis Ignác 1847-ben a gyermekágyi láz kórtanának felismerésével írta be nevét az orvostudomány legnagyobbjai közé.

 

Az 1840-es években rohamosan nőtt a gyermekágyi lázban elhunyt anyák száma. Míg a legtöbb orvos az elhalálozások okául valamiféle járványt emlegetett, addig Semmelweis rájött, hogy az anyák halálát vérmérgezés okozza, így az anyák közvetett gyilkosai maguk az orvosok, akik boncolásból visszatérve tisztátlan kézzel nyúlnak a vajúdókhoz.

 

Tudnunk kell, hogy Bécsben az orvosok körében ekkoriban vált népszerűvé a boncolás, amit többnyire ők és a medikusuk végeztek, a bábák soha. A két szülészet különválasztása drámai hatást gyakorolt a halandósági statisztikákra. Míg a medikusok osztályán a nők közel egytizede – sőt volt év, hogy közel 10 %-uk halt meg gyermekágyi lázban, addig a bábáknál ez e szám 3-4 %-ra esett vissza.

A rémisztő adatok természetesen nem maradtak titokban. A várandós anyák rettegtek az I-es számú klinikától, ahogy Semmelweis is írja, számtalanszor fordult elő, hogy azok a nők, akik tájékozatlanságuk folytán először nem tudták, melyik osztályra kerültek, a felismerés után térden állva könyöröglek kiengedésükért. Számos bizottság próbálta feltárni a tragédiák okát, nem túl sok eredménnyel.

 

Semmelweis felfedezése 

Semmelweis szemét egy barátjának, Kolletschka törvényszéki orvosnak a halála nyitotta fel, aki véletlenül megszúrta ujját a boncolásnál használt szikével. A sérült orvoson ezután ugyanazok a tünetek fejlődtek ki, mint amit Semmelweis a gyermekágyi lázban szenvedő anyáknál már tapasztalt, s hozzájuk hasonlóan rövid idő múlva bele is halt a fertőzésbe. Semmelweis rádöbbent, hogy a két betegség – ami végzett barátjával és a frissen szült nőkkel – egy és ugyanaz.

A kérdés magától értetődő volt: hogyan kerülhetett „hullaméreg" a nők szervezetébe? A válasz rémisztő: - csakis az orvosok kezéről, azaz éppen Semmelweis és kollégái voltak megannyi fiatal élet kioltói. A boncolások utáni szappanos kézmosás semmit sem ért, ezért a magyar orvos a klóros fertőtlenítést javasolta, melynek eredményeképpen szinte egy csapásra megszűnt a „járvány" a bécsi szülészeten.

 

Állítását egészségügyi adatok is alátámasztották, miszerint a bécsi közkórház I. osztályán, ahol orvosok vezették le a szüléseket, sokkal magasabb volt a halálozási arány, mint a bábák által felügyelt II. osztályon, ahol a bábák halottakkal nem kerültek közvetlen kapcsolatba.

 

Semmelweis azonban hiába mentette meg anyák százezreinek életét, dicshimnuszok helyett kollégái szakmai féltékenységével és rosszindulatával kellett szembenéznie. 1849 tavaszán lejárt bécsi tanársegédi állását nem is hosszabbították meg.

 

Semmelweis 1850 októberében visszaköltözött Pestre, ahol a Rókus kórházban főorvosi, majd a Pesti Tudományegyetemen szülész-nőgyógyász professzori kinevezést kapott.

 

Semmelweis - a támadások ellenére - saját orvosi meggyőződésének jegyében folytatta munkáját. 1865 nyarán azonban súlyos elmezavar jelei mutatkoztak nála. A döblingi idegszanatóriumba beszállított Semmelweis Ignác augusztus 13-án 47 éves korában hunyt el. A döblingi boncmester a halál okaként vérmérgezést állapított meg.

 

 


NEKED AJÁNLJUK
Lehet-e tudni, hogy valaki átesett-e már tünetmentesen a fertőzésen?
  A legújabb kutatások szerint a koronavírusos esetek harminc százalékánál gyakorlatilag panaszmentes a betegség. Úgy esnek át az emberek a fertőzésen,...
TOVÁBB
A konyhasó életfontosságú tápelem, erősítő és serkentőszer
  Az emberi test mintegy 250 g nátrium-kloridot tartalmaz, amely megtalálható a vérplazmában, a nyirokban, a nyálban és a...
TOVÁBB
Erős test és derűs lélek – Természetes gyógymódok almaecettel
  Az almaecet gyógyerejével enyhíthetjük a fej- és torokfájást, a megfázást, az ízületi bántalmakat vagy az emésztési zavarokat is.   Almaecet és méz —...
TOVÁBB
Koronavírus idején
  Néhány héttel ez előtt senki sem gondolta, hogy a 21. században lesz olyan nap, amikor nem mehetünk ki az utcára, mert kijárási tilalom van...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
 Eltitkolt gyógyszer a 3%-os Hidrogén-peroxid
  Bár a szakirodalom feljegyezte, hogy Franciaországban már a 19. század elején...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Számos betegség gyógyítható rendszeres szeretkezéssel
  Feszült vagy? Alvásproblémád van? Kiderült, hogy számos olyan betegség van, amely...
TOVÁBBI CIKKEK
A tavasz első gyógyító zöldsége az újhagyma
  A tavasz első friss zöldsége az újhagyma, melynek fogyasztásával nagymértékben...
Élesztőmentes kovászos kenyér kenyérlisztből
  A kovászos kenyér az emberi szervezetre jótékony hatással van. Nincs benne adalékanyag...
A B13-vitamin, vagyis az orotsav nagyobb dózisban orvosságként fejti ki hatását!
  A B13-vitamin, más néven orotsav egy olyan vitamin, amely alig ismert, ennek ellenére részt...
Ezért egyél sok lilahagymát
  A lilahagyma rengeteg pozitív egészségügyi hatással rendelkezik, ezért érdemes...

Címkék