Egzotikus, más kontinensen fekszik, még sincs elérhetetlen távolságban, különleges kulturális viszonyok, érdekes szokások és szokatlan tájak jellemzik, mégsem veszélyes, megfizethető, távoli vidék, ugyanakkor nem kell egy napot repülni, hogy odaérjünk.
Pálmafát és tevéket nehezen tudunk importálni a kertbe, de Tunézia sok növénye telepíthető nálunk is!
Talán így foglalható össze zanzásítva Tunézia népszerűségének titka, aki már járt ott, bizonyára egyetért. nyilván maradandó élményekkel tért haza, és esetleg nem bánná, ha az észak-afrikai ország növényvilágából - amolyan hangulat-konzerválóként - a saját kertjébe, balkonjára is tudna egy darabot telepíteni. Tunéziában keveredik a mediterrán klíma, az ország 45%-át elfoglaló sivatagi vidékkel, a flóra szempontjából viszont értelemszerűen a mediterrán példányok jöhetnek szóba, melyek több-kevesebb sikerrel nálunk is nevelhetők. De miből válogathat az, aki egy falat Tunéziát szeretne testközelbe hozni - növényekkel?
Tunézia életében a mezőgazdaság, a földművelés fontos szerepet tölt be, a sivatagi részek kivételével szinte mindenhol található dús vegetáció, legyen szó az északi országrész hegyeiről, és zöld völgyeiről, vagy a sztyeppés, jó termőtalajú középső vidékekről. A mediterrán klíma előrevetíti, hogy sok ismerős haszonnövény él itt, többek közt mandarin, narancs, citrom, gránátalma ültetvényeken, de barackot, epret, dinnyét, és szedret is bőven találni. A sztyeppés vidékeken agavefák, eukaliptusz-, olivafa-, és datolyaligetek találhatóak, és akad szőlőből, búzából, cukornádból, zöldségekből, de még dohányból is. A dísznövények közül az országra jellemzőek a rózsák, leanderek, liliomok, és persze a nemzeti virág státuszát betöltő jázmin. Az érdekesebb tunéziai növények közé tartozik még a szúrós körte néven is ismert opuncia (fügekaktusz), az eperfa néven is ismert füge, a fűszerek közül pedig a borsmenta, a babér, és a timián, vagyis a kakukkfű. Válogatni tehát van miből, nézzük hát, mit és hogyan tarthatunk ezek közül itthon a kertben?
A gránátalma nehezen terem nálunk, de dísznövényként igencsak mutatós
A citrusfélék nem számítanak különösebb egzotikumnak nálunk, rengetegen nevelnek sikerrel citrom-, vagy mandarinfát, és a mediterrán fűszernövények is népszerűek itthon, így őket ugorjuk is át, és lássuk a gránátalmát. A gránátalma (Punica granatum) kissé mellőzött gyümölcs, pedig ízletes és egészséges, honi piacokon is fellelhető időnként, de nem mindenki tudja, hogy a mi klímánkon is nevelhető. A gránátalma egy lombhullató cserje, ami a kertben több méter magasra is megnőhet, de kaphatóak egy-másfél méteres törpeváltozatai is, ezek ideálisabbak a hobbikertészeknek. A gránátalma a nyár közepén hozza látványos, piros színű, tölcsérformájú virágait, melyek egészen az ősz elejéig nyílnak. Szüretelhető gyümölccsel nálunk sajnos nemigen számolhatunk, inkább dísznövényként, egzotikus színfoltként szokták tartani a vállalkozó kedvűek. Szaporítása több módon történhet, tősarjakkal, melyeket ősszel kell leválasztani, és napos helyre telepíteni, a nyár közepén dugványozással, a magról (elő)nevelt palántákat pedig tavasszal ültethetjük ki. A fiatal növényeket az első teleken takarással kell óvni, tavasztól pedig gyakorta kell öntözni, és havi rendszerességgel tápoldatozni. A cseperedő növényt évente tanácsos nagyobb dézsába átültetni, és ha minden jól ment, akkor a negyedik-ötödik évtől fogja hozni virágait. A törpe változatok balkonnövényként is kiválóak, teleltetésük nem bonyolult, csupán 5-8 Celsius fokos, világos helyiséget kell biztosítani számukra.
Az itthoni fügetermesztés nem ördöngösség
A füge már jóval közismertebb, mint a gránátalma, mégsem mondhatni, hogy gyakori vendég a kertekben, de ha tunéziai hangulatot szeretnénk otthonra, akkor bátran próbálkozzunk vele is. Fontos tudni, Magyarországon kizárólag az adriai típusú füge nevelhető, ennek gyümölcse aszalásra nem alkalmas. Füge csemetét(Ficus carica) kertészetekben vásárolhatunk, ám ha a szomszédnak, ismerősnek már van ilyen növénye, akkor dugványozással, vagy a tősarjak szétültetésével is szaporíthatjuk. Talajban nem válogat, az átlagos kerti föld megfelelő neki, hiszen afrikai területeken még a homokos talaj megkötésére is használják, tehát nem lesz gond vele szinte sehol. Szubtrópusi növény, így sok fényre és melegre lesz szüksége, lehetőleg védett, délre néző fal elé telepítsük. Nálunk inkább bokorformára érdemes nevelni, így is terebélyes, magas díszítőértékű növény válik belőle. Nagy előnye, hogy kártevői, betegségei alig ismertek, ezért kezdő kertészkedők is próbálkozhatnak vele. Ami fontos a fügével kapcsolatban, hogy télen takarni kell, bár papírforma szerint -15 Celsiusig fagyálló. Érdekesség, hogy a fagykárok nem pusztítják ki a fügét, a föld alatti részek gyakorlatilag bármilyen kemény telet kibírnak, csak sajnos ilyenkor a nulláról kell újraindítani a nevelést tavasszal. Március-április táján a bokrot meg lehet metszeni, de ez nem kötelező, már csak azért sem, mert a teljes növény visszametszésével elveszíthetjük a termést, ami csak a kétéves, letermett vesszőkből fejlődő egyéves vesszőkön nő. Fiatal példányokon április-május tájékán 20-25 centiméterre metsszük vissza az ágakat, ha oldalhajtásokat szeretnénk. Idősebb, nagy lombozatú bokrokon ritkíthatjuk a hajtásokat, hogy a termés több fényhez jusson. A gránátalmával szemben a fügefán bizton számíthatunk gyümölcsre, de erre rendszerint három-négy évet kell várni. A termés leszedését az ókori Egyiptomban állítólag szelídített, idomított majmokkal végeztették, de ha makikat nem tudunk szerezni, a kezünk is megteszi. A leszedett gyümölcsöt azonnal el kell fogyasztani, hamar romlik, alig pár napig tarható el.
A jázmin sok szálon kötődik Tunéziához, és nálunk is kedvelt virág
Tunézia virágai közül elsősorban a jázmint kell megemlíteni, mely közismert szépsége mellett legendásan bódító illattal is rendelkezik. A jázmin kora tavasztól kora nyárig bontja virágait, csábereje lehet, hogy könnyen tartható, a gondozásra nem túl igényes növény. A kertbe kiültetve magas, terebélyes növény lesz, de ha balkonra, teraszra telepítjük cserépbe ültetve, akkor alig egy méteresre cseperedik csak. Köztes megoldás, ha támrendszerre tereljük, ugyanis könnyen futtatható dísznövény, így ha van üres pergolánk, vagy némi hálós támasztékunk, akkor kedvünk szerint terelhetjük. Fényigénye átlagos, félárnyékos helyen is megél és virágzik, az erős nyári napsugaraktól viszont nem szereti. A jázmint bőven kell öntözni, földje nem száradhat ki, és javallott lágy(ított) vízzel locsolni. A dús virágzatot tavaszi tápoldatozással lehet serkenteni, az elvirágzást követően pedig a töveket legalább tíz centire vissza kell vágni. A jázmint télen 7-10 Celsius fok környékén kell pihentetni. A jázmin legendás tömény illata egyeseknél migrénes fejfájást válthat ki, úgyhogy telepítés előtt szagolgassuk kicsit, ha erre van lehetőség. A rózsák közül az inkább csak nevében Tunéziához köthető, ellenben csodaszép Rosa Tunisia-t ajánlom, ez a rózsafajta enyhe illattal, és roppant mutatós lila-rózsaszín virágzattal rendelkezik, ráadásul majdnem teljesen tüskétlen. Tipikusan tunéziai növény a murvafürt, mely egy fás szárú kúszónövény, melynek nem elsősorban virágai, hanem pompás színekben tündöklő fellevelei látványosak. A murvafürt jól futtatható, akár házfalra is, de mindenképpen támasztékra lesz szüksége. Könnyen nevelhető, alacsony vízigényű dísznövény, melyet világos, napos területre kell telepíteni, a virágzás csak tűző napsütésen következik be. Kertészetekben számos fajtája megtalálható, de mindegyiket teleltetni szükséges.
A babér fűszernövényként is kiváló, de a nyaralást is felidézheti
A mediterrán fűszernövények is problémamentesen termeszthetőek nálunk, így a Tunéziában is jelen lévő kakukkfűvel, rozmaringgal, vagy épp a teleltetést igénylő, de akár törzses fává is nevelhető babérral bátran próbálkozhatunk, ellenben az eukaliptusz és az olivafa a gyenge fagytűrőképességük miatt kevésbé ajánlott hobbinövények a mi éghajlatunkon, bár elszántabb hobbikertészek időről-időre - nem ritkán sikeres - kísérletet tesznek velük is.
forrás: kertesz.blog.hu