Fejes saláta, mint gyógynövény

 

A hagyományos fejes saláta (Lactuca sativa) mérsékelt égövi egy- vagy kétéves növény, az őszirózsafélék családjába tartozó, tömött, szorosan egymásra tapadó, rikító zöld színű levélzöldség.

 

Egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényünknek. A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségfélék közül ez a legkedveltebb.

C-vitamint, sok B-vitamint, (B1-, B2-, B6-vitamint) meszet, fehérjét, kalciumot, káliumot, foszfort, karotint, magnéziumot és vasat tartalmaz.

 

Íz anyagai jó hatással vannak a gyomor működésére, ritkán főzelék készítésére is felhasználjuk. Cukorbetegek, túlsúlyosak is fogyaszthatják.

 

Saláta történelem

 

A fejes salátát hazánkban a XVII. század óta ismerik és termesztik, azonban a zöldség története jóval régebbre nyúlik vissza. Már az ősidőkben is fogyasztottak egyes vad saláta féléket, de az ókori Egyiptomban már termesztették is. Ekkor még leginkább a magjában található jótékony olaj miatt. Sőt a fáraók sírjában is találtak saláta magokat, amelyek arra utalnak, hogy nélkülözhetetlen tápláléka volt az akkor élő embereknek is.

Az ókori Görögországban borral és mézzel ízesítve nyersen fogyasztották. Hazánkban a Nyugat-Európában, Franciaországban tovább nemesített fajta az 1600-as években terjedt el. A XIX. századtól Angliában és Franciaországban fejlesztették ki az intenzív, üvegházas termesztés technológiáját.

 

A fejes saláta a Földközi-tenger környékén régóta fogyasztott zöldségnövény. Őse, a vadon nálunk is előforduló, jelentős mennyiségű keserűanyagot tartalmazó, és fejet nem képező keszegsaláta (Lactuca serriola), amely nagyobb tömegben Egyiptomban és Elő-Ázsiá-ban található.

 

A keszegsaláta a levélsaláták ősanyja. Bár gyom, alternatív salátaként fogyasztható. A növény friss levele, virága ehető, az idősebb növény levele azonban keserű. Magyarországon is fellelhető növény.


Amerikában a Hopi indiánok pipából szívták a növény leveleit, valamint a növény szárából karcolással kinyert gyantát. Használták dohányként illetve rituális szertartásokon illetve elalvás előtt,hogy álmaikon keresztül kapcsolatba lépjenek a természetfeletti világgal.
4500 éves,a növényt ábrázoló falfestmények feltárásából arra következtethetünk,hogy a salátafélék termesztése egészen az óegyiptomiakig nyúlik vissza.
Az első írásos emlékek Hérodotosz-tól maradtak ránk. Az ő beszámolója szerint a perzsák asztalán találkozott először salátával, ie. 550-ben. Megemlíti a növény nyugtató hatását és termesztett változatokról is említést tesz. Arisztotelész és Galen mint közkedvelt csemegét említi. Augustus császár valószínűleg ennek a növénynek köszönheti egy súlyos betegségből való felgyógyulását. Oltárt is emelt a növény gyógyhatásának tiszteletére.

A tejnedvet az egyiptomiak kifejezetten afrodiziákumként használták. Külsőleg alkalmazva szemölcsirtóként ismert.

 

 

A fejes saláta gyógyászati felhasználása

 

Jelentős mennyiségben találhatók leveleiben különféle szerves savak, mindenekelőtt almasav, citromsav, borostyánkősav, valamint kis mennyiségben oxálsav. Jellegzetes ízét a kissé kesernyés laktucin adja.

Íz anyagai jó hatással vannak a gyomor működésére, segít az emésztési zavarok legyőzésében.

A zöldsaláta tejnedvében tartalmazza a laktán nevű keserűanyagot, amely nyugtatólag hat az idegrendszerre, enyhíti a fejfájást, az alvászavarokat, a szorongást, részt vesz a csontok és az izomzat megfelelő fejlődésében.

A salátának 95 %-os a víztartalma, de a maradék öt százalék értékes tápanyagokat tartalmaz. Minél zöldebb, annál jobb, mert annál több klorofill van a leveleiben. A növényi színanyag segíti szervezetünket a vérképzésben. Borostyánkősav tartalma vízhajtó hatású, serkenti a veseműködést. A zöld levelek rostanyagban gazdagok. A C-vitamin mennyisége a salátákban kívülről befelé csökken.

 

Egészségünk védelmében fontos megjegyezni, hogy a fejes saláta az egyik legnagyobb rizikót jelentő hazai zöldségféle. Leveleibe ugyanis azonnal beépülnek a szermaradványok. Túlzott műtrágyázáskor a levelek nitrát tartalma emelkedhet meg,ezért igyekezzünk jól ismert, megbízható termelőtől beszerezni.

 

 


NEKED AJÁNLJUK
A japán lonc is gyógynövény
  A japán lonc (Lonicera japonica) illata egyedülálló, egyre többen termesztik kertjükben, azt azonban kevesen tudják, hogy milyen...
TOVÁBB
Mielőtt kidobnád a cseresznye- és a meggy szárát, ismerd meg jótékony hatásait
  Gondolnád, hogy a cseresznye- és a meggy szárából gyógyteát lehet készíteni?   Érik a cseresznye, érik a meggy, megkezdődött a szezon. A meggyszár...
TOVÁBB
Az anyósnyelv gyógyhatása
  Az anyósnyelv, vagy szobai tigrislevél (Sansevieria trifasciata) egy szobanövény, mely a liliomfélék családjába tartozik. Felfelé nyújtózó,...
TOVÁBB
Az akácvirág a gyomorégés és a gyomorsav túltengés természetes gyógymódja
  Sokan a gyomorégést egyszerűen csak múló problémának tekintik, amely ugyan kellemetlen, de a gyógyszertárakban vény nélkül kapható gyomorsav...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Diólevél legyen a barátod!
    A diófa ma úgy tűnik reneszánszát éli és egyre többen érdeklődnek a diófalevél...
A datolya nem gyógyszer, annál sokkal többet ér!
  Már a Bibliában is emlegetett datolya egyre népszerűbb hazánkban. A gyümölcs szárított...
TOVÁBBI CIKKEK
Kuka helyett tányérba! Készíts céklalevélből finom salátát
  Azt már régóta tudjuk, hogy a cékla az egyik legegészségesebb zöldségek közé tartozik,...
Természetes vasbor vashiány pótlásra szederből
  Patikákban lehetett réges-régen kapni vasbort. Úgy gondolom, hogy olvasóink közül nagyon...
A triptofán javítja az általános egészséget
  A triptofán javítja az alvás minőségét, javítja az általános kedvet és optimalizálja...
A fekete áfonya lenyűgöző egészségügyi hatásokkal rendelkezik
  A fekete áfonyában számos olyan antioxidáns található, mely a szervezet számára...

Címkék