A népi gyógyászatban a bodza volt „a szegény ember patikája”: ennek főzetével kezelték a székrekedést, a szemgyulladást, a gümőkórt (TBC), de használták vértisztítónak, fájdalomcsillapítónak, hánytatónak, vizelethajtónak, köptetőnek, hámosítónak is.
3–10 m magasra megnövő terebélyes cserje vagy fa. Egyéves ágai zöldek, a többévesek szürke kérgűek, paraszemölcsösek. Levelei sötétzöldek, 5-9 ágúak, az ágakon egymással szemben helyezkednek el, páratlanul szárnyasan összetettek, szélük fogazott. Virágzata az ágak végén fejlődik ki, sárgásfehér, kellemes-, jellegzetes illatú, május, júniusban virágzik. Termése feketés lila, lilásvörös, édes, savanykás, bogyó.
Valaha felhasználták e növény minden részét a gyökerétől a kérgén át a leveléig.
Népies nevei: fáibodza, gyepübodza, bozza, borza, borzék, bocfa, csete, borzing, bodzabokor, bodzafa, csete, gyepűbodza.
Bodza történelem
A germánok a bodzát szent növényként tisztelték és Holle asszonynak a családi fészek istennőjének áldozták. Magyarországon tájegységenként tér el a vele kapcsolatos mondák színezete.
A bodza a magyar népi gyógyászatban megbecsült helyet kapott, nagy becsben tartották, ott van a kamilla mellett. Ez annak köszönhető, hogy régebben minden ház mezsgyéjén megtalálható volt.
A bodza olyan jól érzi magát a Kárpát-medencében, hogy ahol kikel, szinte kiirthatatlan!
Egész Európában előfordul. Gyakorisága annak köszönhető, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élőhelyek feltételeihez. Ma már csak találgathatjuk, mi is lehetett eredeti élőhelye: a Kárpát-medencében a degradált, nyirkos erdők és cserjések, a parlagok és útszélek növénye. Kedveli a sok tápanyagot, főleg nitrogént tartalmazó talajokat, de gyengébb talajokon is megél a nyirkostól a mérsékelten száraz, a napfényestől a félárnyékosig változó viszonyok közt. Rendszeresen megtalálhatjuk az árokpartokon, útszéleken, az akácosokban, a bolygatott „romtalajokon”, az erdőszéleken és – mivel a szennyezett levegőt jól tűri – a városokban is.
Fontos ökológiai szerepe, hogy gyorsítja a szukcessziót: gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását.
A fekete bodza a Kárpát-medencében mindenhol előfordul, főleg az erdőkben.
Erős szagú levét a legyek, egerek távol tartására permetezték.
A bodzaszörp és a bodzapálinka zseniális találmány, de talán kevesen tudják, hogy a régi öregek azt tartják, ha kivágják a bodzabokrot, az szerencsétlenséget vagy halált hoz, véd a boszorkányoktól, a tűztől és a villámcsapástól.
A legenda szerint a bodza lombja azért olyan kellemetlen szagú, mert Júdás egy bodzafára akasztotta fel magát. Innen ered a bodza ágain gyakran előforduló júdásfülgomba (Auricularia auricula-judae) neve is, mely egy ehető, fül alakú gomba.
A bodza gyógyászati felhasználása
Erős izzasztó hatású ezért lázcsillapításra használják. A bodza virága ezen kívül még vízhajtó, hashajtó, vértisztító és köhögéscsillapító. Gyenge alkoholos kivonatban még idegcsillapítóként is használják. Külsőleg használva pedig fertőtlenítő hatású.
Lázcsillapító, izzasztó hatása miatt kitűnő szer a meghűléses megbetegedéseknél és az influenzánál. Enyhe hashajtó kisgyerekeknél és szoptatós, áldott állapotban lévő nőknél. Mivel vizelethajtó, ez a tulajdonsága felhasználható magas vérnyomásnál, lábduzzanatoknál. Mivel fokozza más köptetők hatását, ezért fontos, hogy köhögést gyógyító teakeverékek része legyen. Erősíti a teakombinációk gyulladás gátló hatását.
A meghűléses betegségeknél előforduló izomfájdalmak és emésztési zavarok gyógyítására használt teakeverékek egyik alkotóeleme. Termésének fájdalomcsillapító hatása van, más gyógynövényekkel kombinálva (borsmenta, kakukkfű) migrénes fejfájások ellen használják.
Szemcseppként és szemvízként alkalmazható a virág forrázata, ennek erősebb változata (1 evőkanálnyi 1 dl vízbe) toroköblítő.
A bodza alkalmazása
Megfázásnál, torokgyulladásnál, köhögés ellen, és általában légzőszervi megbetegedésekkor, javallott. Vízhajtó hatása miatt ajánlatos a reumában, a vese és húgyhólyag betegségekben szenvedőknek fogyasztani. A bodza virága növeli a tejelválasztást a szoptatós mamáknál. Vízhajtó hatása miatt az elhízásban szenvedőknél is eredményes a fogyasztása. Ugyanebből az okból kifolyólag az ideges eredetű székrekedésre is ajánlott. Fürdők vagy borogatások formájában hatásos a furunkulusoknál, a tályognál, az égési sérüléseknél, hólyagoknál, mivel kitakarítja a gennyet, enyhítve a fájdalmat, lelohasztja a duzzanatokat, dudorokat is. Forró fürdőjét a reumás betegek használják eredménnyel.
A virágzat szedését akkor kell elkezdeni, amikor a bogernyő szélén lévő virágok kinyíltak és a középsők még bimbósak. A bodza virágzatát csak száraz időben szabad gyűjteni, ugyanis ha esőtől vagy a harmattól nedves virágzatokat gyűjtjük, akkor a virágok szárítás közben megbarnulnak. A virágzatot közvetlenül az elágazás után ollóval vagy késsel metszik le a bokorról, a vastagabb szárrésszel együtt. A levágott virágzatokat kosarakba gyűjtik, ügyelni kell arra, hogy a virágokat ne nyomkodjuk össze, ne sérüljenek meg, nem szabad a virágokat műanyag zsákba vagy ládába összepréselni, mert a sérült virágok szárítva vörös vagy barna foltosak ("rozsdafoltosak") lesznek.
A begyűjtött feketebodza-virágzatokat 3-5 cm vastag laza rétegben szárítjuk. A virágzatok kocsánnyal felfelé állítva, szárítókereten, kifeszített ponyván vagy papírral borított deszkán sorba rakva 4-6 óra alatt megszáradnak. A bodza virágzatát ömlesztve vagy vastagabb rétegben nem szabad szárítani, mert megbarnul. A virág akkor kellően száraz, ha a szárrészek pattanva törnek. A száraz virágokat a kocsányról kézzel lemorzsoljuk. A lemorzsolt virágok közül a szárrészeket távolítsuk el, mert cianogén glikozid és szambunigrin tartalmuk miatt mérgező hatásúak. Mivel a száraz virágok nedvszívók, tárolásukra papírral bélelt dobozok vagy ládák a legalkalmasabbak. A szárított virágok akkor jó minőségűek, ha halványsárga színűek, jellegzetesen kellemes illatúak, kesernyés ízűek.
Tea készítése: 2 teáskanál drogból 150 ml forrásban lévő vízzel forrázatot készítünk és napjában többször, főleg a nap második felében egy-két csészével fogyasztunk.
A fekete bodza virágaiból cukorral, citrommal és vízzel erjesztve finom, enyhén szénsavas üdítő italt készíthetünk. Frissen szedett virágaiból szörpöt is készíthetünk. Bogyói szederrel vagy almával vegyítve lekvár főzésére alkalmasak.
A bodza szaporítása
Dugvánnyal és magról is könnyen szaporítható.
Intelmek a bodzával kapcsolatban
Szívgyengítő hatása miatt virágteája nem alkalmas mindennapi fogyasztásra, idős embereknél!