A dohányzás pusztítása nem áll meg a tüdőnél. Bár a legtöbb figyelmeztető címke a cigarettásdobozokon a légzőszervi és szív-érrendszeri károsodásra összpontosít, a szájüreg is csendes áldozata ennek a szokásnak – csak épp kevésbé látványos a harc, amit a testünk itt vív nap mint nap. Vagyis… egészen addig, amíg már nem tudunk rágni, mosolyogni, vagy akár fájdalommentesen inni egy korty vizet sem.
A fogak, a fogíny és a csontszövet mind érzékeny, összhangban működő részei egy olyan rendszernek, amelyet a dohányfüst láthatatlanul, de könyörtelenül rombol. Ahogy a kályhacső sem marad korom nélkül, úgy a száj sem marad következmények nélkül, ha naponta többször is megtöltjük füsttel. De lássuk, mi is történik pontosan!
A fogak rejtett szenvedése
Kezdjük a fogzománccal – ez a szervezetünk legkeményebb anyaga, de a dohányfüst káros vegyületei ellen nincs páncél. A cigarettában található kátrány sárgás-barna lerakódásokat képez a fogakon, amik nemcsak esztétikailag zavaróak, hanem megtapadásra csábítják a baktériumokat is. Az így kialakuló plakk és fogkő alatt megindulhat a fogszuvasodás, ami fájdalmas gyulladásokhoz és akár fogvesztéshez is vezethet.
Fogíny – a láthatatlan frontvonal
A fogíny talán a legelsők között jelzi, ha baj van. A dohányzás csökkenti a szájban a vérkeringést, emiatt a fogíny elsápad, vérellátása romlik, és lassabban gyógyul. Sokan úgy gondolják, hogy a dohányosoknak "egészségesebb" az ínyük, mert nem vérzik olyan könnyen – ám ez csalóka nyugalom: a vérzékenység hiánya nem a gyulladásmentességet jelenti, hanem azt, hogy az íny annyira legyengült, hogy már nem képes gyulladásos választ adni!
A krónikus ínygyulladás (gingivitis) dohányzóknál sokkal gyorsabban átválthat súlyosabb stádiumba, azaz parodontitisbe, ami már nemcsak a fogínyt, hanem a fogakat tartó csontszövetet is rombolja. És ha a csont elindul a lejtőn – ott már nem nagyon van visszaút.
Csontszövet – a végső bástya
A szájüregi csontállomány nemcsak a fogak rögzítéséért felelős, hanem szerepe van az arc struktúrájának megőrzésében is. A dohányfüst toxinjai közvetlenül károsítják a csontképző sejteket (oszteoblasztokat), ráadásul fokozzák a csontlebontó sejtek aktivitását. Ez különösen veszélyes idősebb korban, vagy már meglévő csontritkulás esetén.
Nem véletlen, hogy a dohányzók gyakrabban veszítenek el fogakat, gyakrabban van szükségük fogpótlásra, implantátumra – amit ráadásul náluk nehezebb is beültetni, mert a gyógyulási folyamat gyengébb. És itt megint előjön a dohányzás egyik alattomos trükkje: sokáig nem okoz fájdalmat, miközben a háttérben csendben pusztít.
A halálos szimfónia: szájüregi daganatok
A dohányzás és az alkoholfogyasztás együtt sajnos erős katalizátorai a szájüregi rák kialakulásának. A szájpadlás, nyelv, garat és a szájfenék mind-mind potenciális gócponttá válhatnak. Ez a fajta rák gyakran későn kerül felismerésre, mert a tünetek kezdetben enyhék: kis sebek, fehér vagy vörös foltok, csomók. Mire észrevesszük, addigra gyakran már súlyos a helyzet.
Jó hír is van: a szervezet emlékszik a jóra!
A dohányzás abbahagyásával a szervezet lassan, de biztosan elkezdi a regenerációs munkát. A fogíny jobb vérellátást kap, az immunrendszer újra aktivizálódik, a száj nyálkahártyája újult erővel védekezik. Bár a fogkő nem tűnik el magától, és a csontszövet sem nő vissza varázsütésre, mégis: minden egyes füstmentes nap egy lépés a gyógyulás felé. A fogorvosi kezelések hatékonyabbá válnak, az ínygyulladás visszahúzódik, a szájüregi daganatok kockázata évről évre csökken.
Egy mosoly, ami megéri
Egy őszinte, széles mosoly a legolcsóbb „fiatalító kezelés”, amit valaha kitaláltak. És semmilyen implantátum, protézis, vagy porcelán nem tudja pótolni azt a természetes érzést, amit az egészséges fogsor ad. A döntés persze mindig a miénk – de ha eddig csak a tüdőnket féltettük a dohányzástól, most már tudjuk: a szánk is könyörög a füstmentes holnapért.
