Az ember néha meglepő dolgokat tapasztal, amikor a gyerekével van. Aztán egyszer csak megüti az orrát egy különös, furcsán édeskés, oldószerre emlékeztető szag. „Ez most tényleg olyan, mint az aceton?” – merül fel a kérdés. És igen, bizony van olyan, hogy a gyerek lehelete aceton szagú, és ez nem olyasmi, amit legyintéssel el lehetne intézni.
Mi történik ilyenkor a szervezetben?
Az aceton szagú lehelet legtöbbször a szervezet ketózis nevű állapotára utal. Ez akkor következik be, amikor a szervezet nem jut elegendő szénhidráthoz – például betegség, éhezés, vagy hosszan tartó hányás esetén –, és ezért zsírt kezd el lebontani, hogy energiához jusson. A zsírbontás során ketontestek keletkeznek, ezek egyike pedig az aceton, ami a leheleten keresztül is távozik.
Nem csak egy sima megfázás?
Egy kisgyerek esetén gyakran előfordul, hogy egy-egy vírusos fertőzés, hasmenés vagy étvágytalanság idején nem eszik eleget. A pici szervezet gyorsan reagál: ha nem jut elég glükózhoz, máris elindul a zsírok bontása. Ettől lesz a lehelete édeskés-acetonos. Ilyenkor a gyermek általában bágyadt, kevés folyadékot iszik, és előfordulhat hányás is. Egy rutinos nagymama már ilyenkor gyanút fog.
És mi a helyzet a cukorbetegséggel?
Itt válik a dolog komolyabbá. Az aceton szagú lehelet ugyanis nemcsak banális okok miatt jelentkezhet. Ritkább esetben lehet a cukorbetegség – különösen az 1-es típusú diabétesz – egyik első, riasztó jele is. Ha a gyermek állapota romlik, sokat iszik, gyakran pisil, lefogy, fáradt, és ehhez társul az acetonos lehelet, akkor nem szabad várni – irány az orvos. Ez már az úgynevezett diabéteszes ketoacidózis kezdete is lehet, ami sürgős ellátást igényel.
Mit tehetünk otthon?
A régi öregek azt mondták: „A gyerek, ha nem eszik, meg is savanyodik.” És ebben volt valami. Ilyenkor érdemes pár kanál mézzel, édes teával vagy egy kis almával újra glükózt juttatni a szervezetbe. Fontos, hogy folyadékot is kapjon a kicsi, akár kortyonként, akár jégkockát szopogatva. Régen a házi praktikák között szerepelt az is, hogy egy pici sóval megszórt banán segíthet visszapótolni a káliumot is.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a gyermek állapota nem javul, ha bágyadt, alig pisil, vagy ha az aceton szag tartósan fennáll, akkor jobb nem kockáztatni. Ma már egy egyszerű vizeletvizsgálattal kimutatható, van-e ketontest a szervezetben, és az orvosok gyorsan meg tudják ítélni, mennyire komoly a helyzet. És ne feledjük: az anyai-oroszlánösztön sosem téved – ha úgy érzed, valami nem stimmel, hallgass rá.
A gyermekek szervezete érzékeny, gyorsan reagál, de éppolyan gyorsan meg is tud gyógyulni, ha megkapja, amire szüksége van. Figyeljünk, szagoljunk (igen, néha szó szerint!), és merjünk kérdezni – így tudjuk őket a legjobban óvni, akár a csendben bujkáló aceton illatától is.
A gyerekek betegsége után mindig jól jön egy kis természetes támogatás, különösen, ha az emésztésről és a legyengült szervezet regenerálásáról van szó.
Gyógynövények gyerekeknek emésztési zűrök után – a természet finom ölelése
Amikor egy kisgyermek túl van egy hányós, étvágytalan időszakon, nem csak a szülő sóhajt fel mélyet, hanem a gyerek bélrendszere is. Ilyenkor nem elég, hogy valamit egyen végre – az is fontos, hogy az apró pocak megnyugodjon, erőre kapjon. És bizony a természet évszázadok óta segít ebben is, csendben, de hatékonyan.
Kamilla – a gyengéd gyógyító
Az egyik legnagyobb klasszikus. A kamillatea igazi kincs, ha a gyerek gyomra érzékeny, ha puffad, fáj, vagy egyszerűen csak „nem kerek a pocak”. Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, és segít a bélrendszer megnyugtatásában. Egy gyenge, langyos kamillatea kortyonként csodákra képes. Régen még borogatásként is használták a hasra – de persze csak melegen, nem forrón.
Citromfű – a béke növénye
Nemcsak az idegeket simogatja, hanem a gyomrot is. A citromfű enyhíti a hányingert, segíti az emésztést, és nyugtató hatásánál fogva jót tesz a nyűgös, betegségen átesett kicsiknek. A kellemes íze miatt a gyerekek is könnyebben megisszák, különösen, ha egy kis mézzel édesítjük.
Édeskömény – a kicsik gyomordoktora
Az édesköményről az anyukák már a babakortól kezdve tudják, hogy a hasfájós gyerek jó barátja. De nemcsak a babáknál működik. Puffadás, gázképződés, hányás utáni bélrenyheség esetén is segít, hogy újra beinduljon az emésztés. Az édesköménytea melegítő, illatos, finoman ánizsos – ha megkínáljuk egy kis történettel a „tündérek magjáról”, szívesebben kortyolják.
Áfonyalevél – a hasmenés csendes csillapítója
Az áfonyalevél tea vagy enyhe főzet formájában adva régi népi szer hasmenés ellen. A benne található csersavak segítenek megfogni a hasat, ugyanakkor kíméletesek a szervezethez. Régi füveskönyvek említik, hogy a vidéki asszonyok aszalt áfonyát is adtak a gyerekeknek – és milyen igazuk volt!
Menta – a frissítő nyugtató
A borsmenta segíti a gyomor munkáját, csökkenti a görcsöket és a hányingert. Egy gyenge mentatea (főleg, ha keverve adjuk citromfűvel) nemcsak jól esik, de frissít is. Fontos, hogy ne legyen túl tömény, mert a mentol erős lehet a kicsiknek.
Ezek a gyógynövények egytől egyig azon az elven működnek, amit a nagymamák is mindig mondtak: „Először nyugtassuk meg a hasát, aztán majd jön az étvágya is.” A természet nem siet, de mindig célba ér. Egy kis odafigyeléssel, egy jó adag szeretettel, és ezekkel a gyengéd növényekkel a gyerek szervezete hamar újra erőre kap.
