Ha lenne egy polc, ahol a természetes csodaszerek sorakoznak, az édesgyökér biztosan ott állna elöl, kicsit félrebillent fejjel, mosolyogva. Nem hivalkodik, de aki ismeri, tudja: ez a növény többet tud annál, mint hogy néha belefőzzük egy toroknyugtató teába. Az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) igazi matuzsálem a gyógynövények között – és benne ott lakozik a glycyrrhizin, az egyik legkülönlegesebb természetes hatóanyag.
A glycyrrhizin maga egy triterpén-glikozid, de mielőtt bárki visszarettenve becsukná a patikás fiókot, mondjuk ki egyszerűen: ez az az összetevő, amelytől az édesgyökér édes – sőt, harmincszor-ötvenszer édesebb, mint a cukor! De az édessége csak az egyik varázslata. A glycyrrhizin valódi mestere a gyulladások csillapításának, a légutak megnyugtatásának és a szervezet természetes egyensúlyának visszaállításában.
Már az ókori egyiptomiak is ismerték az édesgyökeret – sőt, Tutanhamon sírjában is találtak belőle, mint különleges temetési ajándékot. A kínai orvoslásban pedig több mint 2000 éve használják, nemcsak torokfájásra, hanem a qi – azaz az életerő – harmonizálására is. A régi magyar paraszti világban is megbecsülték: nemcsak köhögésre használták, hanem emésztési panaszoknál is, főként gyomorsavtúltengés esetén.
A glycyrrhizin hatása egyedülálló: gyulladáscsökkentőként működik, hasonló mechanizmussal, mint a kortizon. Ez azt jelenti, hogy segít visszaszorítani a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat, de természetes módon, szteroid mellékhatások nélkül – ha okosan bánunk vele. Emellett nyákoldó és köptető hatása révén csillapítja a makacs köhögést, különösen száraz, irritatív formában. És nem utolsósorban támogatja a mellékvesék működését, amely a stresszhormonok szabályozásáért is felelős – magyarán: egyensúlyt teremt a testben akkor is, amikor túl sok a hajtás és kevés az erő.
Fontos megjegyezni azonban, hogy a glycyrrhizin erős hatású anyag. Hosszabb távú és nagy mennyiségű fogyasztása megemelheti a vérnyomást és visszatarthatja a szervezetben a nátriumot. Ezért mindig mértékkel használjuk, kúraszerűen, és ha valaki magas vérnyomással küzd, érdemes orvossal is egyeztetni, mielőtt nagykanállal esne neki a főzetnek.
Otthon a leggyakrabban tea formájában alkalmazzuk. Egy teáskanálnyi szárított édesgyökeret forrázzunk le, és hagyjuk állni legalább 10 percig. Ez a tea nemcsak köhögésre és torokfájásra nyújt enyhülést, hanem emésztési panaszoknál is jótékony, különösen reflux, gyomorfekély vagy gyulladásos bélbetegségek esetén. Mézzel, kakukkfűvel vagy kamillával keverve igazi gyógyító elegyet alkot, amiből egy korty is elég, hogy érezzük: a természet újra kézen fogott minket.
A népi praktikák között ismert volt az édesgyökérpor is, amelyet gyerekeknek adtak kanálhegyen, ha fájt a torkuk vagy szorult a hasuk. És aki már kóstolta a valódi, régi típusú édesgyökérrudat – azt a barna, rágcsálható kis „botocskát” –, tudja, milyen különleges íze és illata van: kicsit földes, kicsit ánizsos, de mindenképpen összetéveszthetetlen.
Az édesgyökér tehát nemcsak édes ízével csábít, hanem azzal az erővel is, amit a természet bölcsessége évszázadokon át érlelt benne. A glycyrrhizin nem mesterséges csodaszer – hanem egy természetes kortizon, egy lágy gyógyító, amely szelíden, de határozottan segít, amikor a szervezet kibillen. Legyen hát helye a mi házi patikánkban is – egy kis csészében, meleg tea formájában, vagy akár a kamra polcán, szeretettel eltéve a hidegebb napokra.
