Ha a férfiember egészségéről esik szó, a prosztata valahogy mindig úgy kerül képbe, mint egy csendes, de dacos szomszéd: sokáig nem is hallat magáról, aztán egyszer csak elkezd kopogni a falon. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az urak többsége nem is igazán szeret beszélni róla. Pedig lenne miről!
A kérdés, hogy a szexuális élet befolyásolja-e a prosztata állapotát, nem új keletű — nagyapáink ugyan még nem MRI-vel, hanem tapasztalattal és népi bölcsességgel vizsgálták e kérdést, de az irány mindig is világos volt: ahol az élet ritmusban van, ott a test is könnyebben talál egyensúlyt.
Mozgásban tartani: a prosztata szereti a rendszerességet
A prosztata, ez a kis gesztenyényi mirigy a húgyhólyag alatt, nem csupán "ül és vár" a szervezetben — aktív résztvevője a férfi nemi életnek, hiszen a hímivarsejteket körülölelő folyadékot termeli. És épp úgy, ahogy egy régi gépezetnek sem tesz jót, ha berozsdásodik, a prosztatának is jót tesz a rendszeres "használat".
Több tanulmány is kimutatta, hogy a rendszeres ejakuláció – legyen az szexuális együttlét vagy önkielégítés útján – csökkentheti a prosztatarák kialakulásának kockázatát. A kutatások szerint havi 21 vagy annál több ejakuláció már érezhető védelmet nyújthat, főként a középkorú és idősebb férfiaknál. Mintha a prosztata szó szerint megkönnyebbülne, ha kiürülhet, és nem kell felesleges anyagokat raktároznia.
A pangás ellensége: a tétlenség
A régi népi mondás szerint: „Ami nem mozog, az megbetegszik.” Ez bizony a prosztatára is igaz. A hosszú ideig tartó szexuális inaktivitás pangáshoz, a váladék visszamaradásához vezethet, ami gyulladást és kellemetlen tüneteket válthat ki. Az úgynevezett krónikus kismedencei fájdalom szindróma sok esetben épp a pangó prosztataváladékra vezethető vissza – amit néhány „békés este” a feleséggel vagy egy kis romantikus újrakezdés könnyedén megelőzhetett volna.
A mértékletesség és a túlzás
Persze, minden jóból megárt a sok. A túlzott szexuális aktivitás, különösen, ha kényszeres vagy stresszhez kötött, szintén megviselheti a szervezetet. Mint mindenben, itt is az arany középút vezet az egészség felé. A prosztata nem egy versenypálya, hanem inkább egy kis falusi vízimalom: ha túl sok víz zúdul rá egyszerre, az is baj. Ha kiszárad a patak, az is baj. Tartani kell a jó öreg egyensúlyt.
A szeretet, a kapcsolat és a testi öröm
Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a testi együttlét nem csupán fizikai történés. Egy meleg ölelés, egy biztonságot adó kapcsolat, az intimitás élménye – ezek mind olyan védőhálót képeznek, amely a hormonrendszert, az immunrendszert és bizony, a prosztatát is pozitívan befolyásolják. A régi öregek azt mondták: „Aki szeret, az gyógyít is.” Talán nem véletlenül.
Háziszer és jó tanács
A népi gyógyászat is ismeri a prosztata védelmére szolgáló praktikákat. A tökmagolaj például nemcsak a salátán mutat jól, hanem gyulladáscsökkentő hatása miatt a prosztatára is jótékonyan hat. A csalángyökér-tea vagy a kisvirágú füzike főzete évszázadok óta a férfiak hűséges társa, főként ha a "gyakori éjszakai látogatások" a mellékhelyiségbe túlságosan is ismerőssé válnak.
Összegzésül
Igen, a szexuális élet hatással van a prosztata egészségére. A rendszeres, örömteli, szeretetteljes szexuális élet nemcsak a lelkünknek, de a prosztatánknak is jót tesz. Mint egy jó boroshordónak – kell egy kis mozgás, egy kis áramlás, hogy ne savanyodjon meg az egész tartalom.
És ha már test és lélek harmóniájáról beszélünk: ne feledd, a gyógynövények világa is ott van a háttérben, hogy megsegítsen – egy csésze főzet, egy marék mag, egy csipetnyi türelem... és máris közelebb kerültünk ahhoz az egészséges, békés élethez, amit őseink olyan nagy becsben tartottak.
