A vesekő hallatán sokak arcára kiül az aggodalom – nem véletlenül. Aki már átélt veseköves rohamot, az tudja, milyen éles, hasító fájdalmat tud okozni ez az apró, de annál makacsabb kis képződmény. De mielőtt a kétségbeesés venné át az irányítást, érdemes hátralépni egyet, és a természet bölcsességéhez fordulni. A régi öregeknek volt egy mondása: „A test nem ok nélkül kiált – csak figyeld meg, mit akar mondani.”
Mi is az a vesekő valójában?
A vesekövek apró, kemény ásványi lerakódások, melyek a vizeletben található anyagokból képződnek, ha azok kicsapódnak és nem tudnak kiürülni. A legtöbbször kalcium-oxalátból állnak, de létezik húgysavas, struvit és cisztin típus is.
A fájdalom általában akkor jelentkezik, amikor a kő elindul lefelé a húgyvezetéken – ilyenkor a test próbálja kilökni magából, s ezt nem éppen diszkréten teszi.
Mi válthatja ki?
A vesekő kialakulásához több dolog is hozzájárulhat:
- kevés folyadékfogyasztás,
- túlzott só- és fehérjebevitel,
- mozgásszegény életmód,
- genetikai hajlam,
- túl sok oxalátban gazdag étel (pl. spenót, csokoládé, rebarbara),
- savas vizelet,
- krónikus húgyúti fertőzések.
A régi paraszti bölcsesség szerint: „Ha megáll benned a víz, a kő is megáll benned.” Vagyis az állandó folyadékáramlás, a mozgás és a tisztulás kulcsfontosságú.
Természetes segítség vesekő esetén
Igyál, mint a kútból húzott vödör!
A bőséges folyadékbevitel a legelső és legfontosabb lépés. Napi 2,5–3 liter tiszta víz segíti a vese öntisztulását és a kő kimosását. A régi gyógyítók a friss forrásvizet ajánlották – ha nem is az, de legalább tisztított, mentes víz legyen.
Gyógynövények a vese szolgálatában
Aranyvesszőfű (Solidago virgaurea) – A vesék barátja. Vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, és támogatja a kőkiválasztást. A teája szép aranyszínű, akárcsak a napfény, amit a vese szeret.
Mezei zsurló (Equisetum arvense) – A népi orvoslás „vizelethajtója”. Régen azt mondták: „Aki zsurlót iszik, az mossá válik belül.” Segít elmozdítani a kisebb köveket, enyhíti a gyulladást.
Csalánlevél (Urtica dioica) – A vesetisztítás nagyasszonya. Vértisztító és vizelethajtó hatása miatt régóta használják hólyag- és veseproblémákra.
Petrezselyemgyökér és levél – Nem csak levesbe való! A népi gyógyászat a petrezselymet veseélénkítőként alkalmazta. Teája finom és hatásos.
Nyírfalevél (Betula pendula) – Az egyik legkiválóbb vízhajtó, egyúttal fertőtlenítő hatású is. A népnyelv „veselegyezőnek” is hívta, mert fellélegeztek tőle a vesék.
Citromlé és olívaolaj – a kőcsúsztatók
Egy régi házi praktika szerint napi 1-2 evőkanál frissen facsart citromlevet, 1 evőkanál hidegen sajtolt olívaolajjal összekeverve éhgyomorra bevenni – segíthet a kisebb kövek „csúszósabbá” tételében. Nem ígér csodát, de sokaknál megindította a mozgást odabent.
Mozgás és meleg – hagyományos eszközök a fájdalom idején
Amikor a kő elindul, a fájdalom gyakran deréktájon jelentkezik. A régiek ilyenkor meleg sópárnát vagy melegvizes palackot tettek a vesetájékra, és sokat mozogtak, járkáltak. A mozgás elősegítheti, hogy a kő ne rekedjen meg, hanem szépen „megtalálja az utat”.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Fontos megérteni: a természetes módszerek a kisebb kövek esetén segíthetnek, de ha a fájdalom elviselhetetlen, véres a vizelet, láz jelentkezik, vagy a vizelet teljesen elakad – akkor nincs mese, irány az orvos. A nagyobb kövek műszeres eltávolítást igényelhetnek.
És végül: hogyan előzzük meg újra?
A vesekőre hajlamos embernél a megelőzés szent kötelesség. Igyunk sokat, mozogjunk rendszeresen, kerüljük a túl sós, túlfűszerezett, oxalátban gazdag ételeket, és havonta egyszer-kétszer tartsunk egy „veseöntöző napot” gyógynövényteákkal.
A nagymamák bölcsessége örök: „A vesének nem kell sok – csak tiszta víz, meleg szív, és egy kis figyelem.”
