Barangoljunk most el egy kicsit a történelem és a természet különös találkozásához, a Bél-kőhöz, a Bükk hegység egyik legizgalmasabb látnivalójához.
Ha valaki a Bükk keleti vonulatai felé veszi az irányt, Bélapátfalva fölött egy hatalmas, fehérlő sziklafalat pillanthat meg. Ez a Bél-kő, amelynek nemcsak természeti, hanem ipartörténeti jelentősége is van. A hegy egykor 815 méter magas volt, ám a mészkőbányászat évszázadai úgy „megcsipkedték”, hogy ma már szinte felismerhetetlen a régi formája. Mégis, különleges látvány, és sokat mesél arról, hogyan változik együtt ember és természet.
A Bél-kő története több rétegből áll. Egyrészt ott van maga a természeti kincs: a hegy mészkőtömbje a karsztvidékek jellegzetessége, tele barlangokkal és különleges növényekkel. Másrészt ott van a bányászat története, amely az 1700-as évektől kezdve meghatározta a környék életét. A hegy anyagából épült utak, hidak és házak messze földön. A bánya bezárása után a természet lassan visszahódította a területet, és ma már tanösvény vezet a kopár sziklákhoz.
A csúcsra kapaszkodva kétféle arcát ismerhetjük meg a tájnak. Egyik oldalról a Bükk erdős, zöld rengetege, a másikról pedig a bányászat nyomán „leharapott” fehér falak tárulnak elénk. A kettő együtt különös szépséget ad a vidéknek. Nem véletlen, hogy sokan úgy tartják, a Bél-kő a múlt és a jelen egyszerre élő jelképe: a természet nagyságáé és az ember kitartó, bár néha túlzó munkájáé.
A hegy lábánál áll a bélapátfalvi ciszterci apátság temploma, amelyet a 13. században építettek. Ez Magyarország egyetlen épségben megmaradt román stílusú ciszterci temploma. A hófehér falak, a masszív boltívek és a környék nyugalma különös békét árasztanak. Így a Bél-kő nem csupán természeti látnivaló, hanem szellemi feltöltődés helye is.
Sokan, akik először látják a sziklát, elcsodálkoznak: mintha egy óriás harapott volna bele a hegybe. De ha közelebbről nézzük, és megértjük a múltját, akkor inkább tiszteletet érzünk – hiszen ez a hely egyszerre tanít a természet erejéről és az ember múltbéli igyekezetéről.
A Bél-kő tehát nemcsak a Bükk egyik büszkesége, hanem Magyarország egyik olyan világjáró érdekessége, amelyet érdemes meglátogatni. Mert bár a bányászat megváltoztatta, a hegy mégis tovább él, és ma már a természet újraírja rajta a maga történetét.
