Hamis élelmiszerek

 

A vásárlók többsége igényli az új dolgokat, az élelmiszer-kínálat színesedését. Az elvárások és a fogyasztók számának növekedésével párhuzamosan pedig szinte szükségszerűen virágzik az élelmiszer-hamisítás!

 

Az élelmiszer-hamisítás ugyanúgy kiterjed a csecsemőtápszerekre, mint az egyéb készételekre, de olyan alapélelmiszerek is szerepelnek a palettán – például a gyümölcsök –, amelyekről eszünkbe se jutna, hogy valamilyen értelemben hamisak.

 

A becsapás régen kezdődött

Az élelmiszer-hamisítást a törvény bünteti, ez megnyugtató lehetne számunkra. Csakhogy egyrészt létezik törvényesített élelmiszer-hamisítás, másrészt a hamisított termékekről jobb esetben csak üzletekbe kerülésük, rosszabb esetben megvásárlásuk, illetve fogyasztásuk után derülhet ki, hogy hamisak!

 

De azt, aki megbetegedett a hamisított élelmiszertől, vagy nem részesülhetett annak eredeti s elvárt tápláló hatásában, avagy egyszerűen ízlelésében vált becsapottá, nem vigasztalódhat, hogy létezik fogyasztóvédelmi törvény, mely a bűnözőt pénzbírsággal szankcionálja.

 

Már az ókorban is történtek élelmiszer-hamisítások, például vizezték a bort, vagy rontották a sör élvezeti hatását, de ezért a hamisító az életével fizetett. A mai üzleti világban, úgy tűnik, bizonyos élelmiszer-hamisítások, például a génmanipuláció, törvényesíthető, mert ez tudományos vívmány. Ugyanezen az alapon a kétes adalékok használata – mennyiségi határok betartásával – engedélyezett!

 

FIGYELEM! A legkirívóbb törvényesített hamisítás a joghurtok és a tasakos levesek esetén érhető tetten, amikor is az eredeti ízeket kémiai ízekkel helyettesítik, s fosztják meg ezzel a terméket szerves, tápláló hatásától. Mert a jó ízű eper nem csak azért jó ízű, hogy gyönyörrel ajándékozzon meg bennünket, hanem azért jó ízű, hogy megegyük. A szervezet, az agy a jó íz alapján fogyaszt, tudja, hogy a rossz ízű dolog káros számára. Ezért a természetben a mérgező dolgok, bogyók általában keserűek, vagy olyan színűek, ami alapján eldönthetjük, fogyaszthatók-e vagy sem. A darazsat vagy a nyílméregbékákat a ragadozók nem eszik meg, de ha befestenénk őket – így megszüntetnék az étkezési stoptáblát –, s még a szagukat, illatukat is megváltoztatnák, bekapnák őket. Az élelmiszer-hamisítás ezért merénylet! Ízt s színt ad a terméknek, fogyaszthatóvá teszi a fogyaszthatatlant.

 

A gyönyör lényei

Ellenvetésként felhozhatnánk, hogy a fűszerezés is hamisítás, fogyaszthatóvá teszi például az ízetlen húst, de ha ez így van, akkor talán a húsban van a hiba, mert alapjaiban a húst nem szeretné a szervezetünk magához venni. Persze, az emberi kultúra, a konyhaművészet más kategória, mi speciális szerves lények vagyunk, s mint ilyenek akár „műanyagot” is fogyaszthatunk. Ezért pedig nem a konyhaművészet a felelős, hiszen a fűszerek szerves alkotóelemei a természetnek, s mi, úgy tűnik, a gyönyör lényei vagyunk, sokunknak a finom ételek fogyasztása az egyik legfontosabb örömforrása.

 

 

Az almák közül nem csak az evésre csábító, pirosabb-érettebb, feszesebb-lédúsabb kerül előtérbe, de a nagyobb is, mert ősi tapasztalat alapján azt hisszük, abban több a táplálék, gyorsabban jóllakunk vele – nem kell újra felmászni érte a fára –, modern szemlélet szerint pedig a nagy, piros, feszes alma a friss. ELGONDOLKODTATÓ! Az élelmiszer-hamisítók nem csak ösztöneinkre, hanem a táplálkozással kapcsolatos státusszimbólumokra is apellálnak. Régen a jó falatokhoz, a minőségi élelmiszerekhez csak a gazdagok juthattak hozzá, a szegényeknek – némi túlzással – csak az egyszerű rántott leves jutott, sőt a háborúban még a jobb anyagi körülményekhez szokottak is kénytelenek voltak beérni ezzel. A nagy hamisítási mozgalomnak az ismeretlen „eredetű” multinacionális cégek s a még ismeretlen vállalkozók jelenléte is lökést ad, s emeli a hamisítást multinacionális, nagyipari szintre. A multinacionális cégek termékei a multinacionális bevásárlóközpontokban és kisebb üzletekben érhetők el, illetve fogyaszthatók közvetlenül az éttermekben.

 

A törvényes és törvénytelen élelmiszer-hamisítók sikere múlik azon, ismerik-e az embert, de mi is csak akkor védekezhetünk, ha tisztában vagyunk önmagunkkal.

 

Az első áldozat: ÉVA

A Biblia szerint a Sátán egy almával kísértette meg Évát, egy olyannal, amely látszatra ehető volt. Lehet, hogy a több ezer év nem volt elég arra, hogy megtanuljuk, mikor és mire kell nemet mondanunk?

 

Megéheztem! Van mit enni?

A termékeken nem jelölik a hamisságot, ellenben védjeggyel ellátják a megbízhatót. A védjegy lehet akár egy termelő személye is. A hamisítás, az eladhatóvá varázsolás technikája a termékben ölt testet, s ugye elsősorban annak színét, szagát, nagyságát érinti. Másrészt az ízét. A terméket az átalakító anyag hozzáadásával vagy az alkotóanyagok genetikai módosításával teszik szalonképessé. A termőföld nagy része mára kifosztott, műtrágyázással, vegyszerek adagolásával sem lehet a fogyasztói társadalom igényeit kielégítő növényeket kipréselni belőle. Ismert példa a magyar fűszerpaprika, mely nemesítés, tehát természetes szelekció útján, a helyi éghajlati, területi adottságoknak köszönhetően vált szép pirossá, sajátos ízűvé. Nevelőföldje még értékes anyagokat rejt magában, ezért az innen származó paprika a maga természetességében teszi ínycsiklandóvá az ételt. A kevésbé piros, idegen, vagy rossz termésű saját paprikához téglaport kevernek, ettől ez is szép pirosnak tűnik. Előfordult, hogy ólmot adtak hozzá, de ez nem hamisítás, hanem súlycsalással elkövetett mérgezés. A paprikát megvesszük, s csak utána kóstoljuk meg, vagy még ezt sem, mehet egyből a levesbe. Ha más fűszert is használunk, lehet, hogy észre sem vesszük, hogy hamis a paprika. A nem magyar paprikához szokott külföldi nem veszi észre, hogy téglaporos paprikát eszik. Mindezért a minőség-ellenőrök sokszor bevizsgálják a termékeket, s kiderülhet a turpisság. A téglaporozást a termék forgalmazója, a felvásárló, a kereskedő, esetleg a csomagolócég végezheti. A paprikát genetikailag is lehet hamisítani – módosítani –, ekkor belülről történik a „téglaporozás”, a növény önmagába építi a „téglaport”. Genetikai módosítással a növény termését egyrészt a lehető legoptimálisabb, legjobban eladható méretűvé, színűvé lehet formálni, másrészt magát a növényt saját szervezete által lehet megvédeni a kártevőktől; ilyenkor a növény maga védekezik. Génjeit vírusok közreműködésével, baktériumgénekkel kombinálják, ezért ez nem növény, hanem egy növénynek álcázott, növénynek kikiáltott új élőlény. Ezért hamis. Hamisításukat világcégek és a „tudomány” inspirálásában tudósok végzik, a megrendelő vagy az állam, vagy maga a multinacionális cég. Persze, a túlnépesedett emberiség érdekében folyik minden, hogy legyen mit ennünk a kártevőkkel és terméketlen földekkel teli, változó éghajlatú világunkban. Lehet, hogy ezt a munkanélkülivé váló magyar gazdák nem így gondolják, hiszen ők hiába termelnek, csak tönkremennek, nincs felvevőpiacuk, kénytelenek lemondani Európa legjobb termőföldjeinek műveléséről.

 

Édes csapdában

A méztermelőket a mézhamisítók, a borászokat a borhamisítók teszik tönkre – a magyar paprikáról már volt szó. A hamis méz a kevert méz, amikor valaki összekeveri a termelőktől felvásárolt mézeket, hiszen ezt a mézet nem egy meghatározott, ellenőrzött méhállomány – méhcsalád – termeli, hanem olyan is, melynek kezeléséről – antibiotikum, mézelést serkentő – nincs információ. Ráadásul a csomagolt méz nem feltétlenül magyar vagy európai méz, és idegen, toxikus, allergiát okozó anyagok is alkothatják. De akár teljesen műmézet – mely méhet sohasem látott – is eladhatnak nekünk mézként, melynek tökéletes mézhatását a modern alkimisták műhelyében keverik. Egy kis cukor, mézaroma, egy kis pollen, kis sűrűsítőanyag, víz, színezék, tartósítószer és üzleti titok, s máris kész a műméz. A lényeg, hogy ennek nagyüzemi előállítása a méz árának negyedébe kerüljön. Az igazi méznél esetleg olcsóbb, ezáltal eladhatóbb, mint a versenyképtelenné tett igazi.

 

Egyéb turpisságok

A legkülönlegesebb hamisítás a joghurtok, egyéb tejtermékek, gyümölcsízek, lekvárok, tasakos levesek, kenyerek, édességek, fagylaltok, sütemények, gyümölcstorták világát érinti. A romlandó gyümölcs romlandóságát fagyasztás nélkül nehéz ellensúlyozni, de még a fagyasztásra genetikailag felkészített gyümölcsök esetében is ez a helyzet. A drágább gyümölcsöket nem éri meg beledolgozni egy gyümölcskrémbe, jó arra az olcsó, hulladékalma is, mely aromásítva, színezve szinte mindegyik gyümölccsel kompatibilis. A meggyízre – meggyízű almára – rá is írják, hogy a készítmény hány százaléka alma, de a meggylekvárra már nem feltétlenül. Ám darabos gyümölcsöket tartalmazó készítményekbe, pl. gyümölcsjoghurt, nem lehet pépes gyümölcsszerűségeket tenni, törekedni kell a tökéletes imitációra, hiszen a fogyasztónak éreznie kell a gyümölcs fizikai jelenlétét.

Udo Pollmer élelmiszer-kémikus szerint, aki mellesleg az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet vezetője, az illúziókeltéshez is megvan a megfelelő eljárás. Az alapmassza általában a gyümölcslégyártás során visszamaradt almapépből, vízből, citromsavból, színezékből és a kívánt aromából áll. Ebből a gyümölcs testét dikálciumfoszfát, trinátriumcitrát és algaalapú sűrítőszer hozzáadásával emelik. Ez a „gyümölcs” már jól viseli a további megpróbáltatásokat, melyek végén végre megpihenhet a fűrészporízű joghurtban. Gyümölcsünket, Pollmer szerint, sokszor karbondimetil-cellulózzal is kezelik, ezáltal formában marad még a fagyasztás után is. A készítmény íze fenséges, e tekintetben nem érezhetjük becsapva magunkat, s a termék minősége is kiváló. A becsapásunk összetett, hiszen a terméket az egészség őreként reklámozzák.

A gyümölcs szó kiejtésekor mindenki a vitaminra asszociál, ez véd a betegségtől, pontosabban: segítségével felszámolhatjuk esetleges vitaminhiányunkat. De erre csak a nyers gyümölcs, zöldség alkalmas – még a szintén hamisított vitaminkészítmények sem –, de azok közül is leginkább a bio. Tehát miközben az ember azt hiszi, egészségesen táplálkozik, mert gyümölcsjoghurtot fogyaszt, valójában mérgező anyag kerül a szervezetébe. Itt jelentkezik megint az adalékok és a genetikailag módosított növények kérdése, illetve az ezekkel etetett állatoké. Mert látszatra úgy tűnik, a problémák a gyümölcsökkel és a zöldségekkel kapcsolatosak, holott lehet, hogy leginkább a hús veszélyes ránk. De ez már legyen a következő cikk témája.

 

 


NEKED AJÁNLJUK
Ez történik a testeddel, ha rászoksz a citromos vízre!
  A citrom olyan, mintha egy hatalmas adagnyi életerő lenne becsomagolva, beleértve a C-vitamint, B-komplex vitaminokat, a kalciumot, a vasat, a...
TOVÁBB
A melatonin felelős a nyugodt és pihentető alvásért
  A melatonin egy természetes hormon, mely az ébrenléti és alvási ciklusainkat szabályozza. A tobozmirigyben termelődik, mely egy, a szemünk...
TOVÁBB
Igyunk bort, sört, pálinkát – de csak módjával
  Vajon tényleg van jótékony hatása a legnépszerűbb alkoholos italoknak, mint a sörnek, a bornak és a pálinkának?   Hosszas kutatások...
TOVÁBB
Mindenki számára nagyon fontos, hogy étkezései során tiszta NaCl konyhasót fogyasszon
  Só nélkül nincs élet. A só nem egészségtelen, hanem az élet egyik alapeleme, csakúgy, mint a víz vagy a levegő. Nem mindegy azonban, hogy milyen...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
 Eltitkolt gyógyszer a 3%-os Hidrogén-peroxid
  Bár a szakirodalom feljegyezte, hogy Franciaországban már a 19. század elején...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Számos betegség gyógyítható rendszeres szeretkezéssel
  Feszült vagy? Alvásproblémád van? Kiderült, hogy számos olyan betegség van, amely...
TOVÁBBI CIKKEK
Vegyszert eszünk, gyógyszert iszunk
  Az édesítőszer hizlal. A fogkrém: mosogatószer. A tej tele van antibiotikummal. A...
A cickafark egy olyan gyógynövény, amely nem hiányozhat életünkből
  Ha csak néhány gyógynövényt tartunk otthon, akkor mindenképpen a cickafark legyen az...
A lila édesburgonya fogyasztásának előnyei
  Az édesburgonya egy csodálatos zöldség, melyből sokkal többet kellene mindenkinek fogyasztani....
A séta egészségügyi előnyei, amelyeket mindenkinek tudnia kell!
  Napi 30-45 perc séta segíthet az Alzheimer-kór elleni csatában, javítja az izomtónust,...

Címkék