A gyerekeknél a gyógynövények világa különös tiszteletet kíván: ami a felnőttnek segítség, az a kicsinek lehet túl erős. A régi falusi gyógyítás pontosan tudta ezt, ezért a gyermekeknek szánt füvek mindig szelídek, kíméletesek és „melegek” voltak, nem hirtelen hatók és nem agresszívek.

Régen nem létezett „gyermekgyógyászat” külön tudományként. A család tudta, melyik növény való a kicsikhez, és melyikhez még „nőni kell”. A legfontosabb alapelv így szólt:
a gyermeki testet nem kényszerítjük, hanem támogatjuk.

Kamilla – a gyermeki gyógyítás alapköve

Ha egyetlen gyógynövényt kellene megnevezni, amit szinte minden gyermek megismerhet, az a kamilla.
Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, enyhén fertőtlenítő hatása miatt igazi „családi növény”.

Gyerekeknél hagyományosan használták hasfájás, puffadás, szélgörcs esetén, megfázáskor inhalálásra, toroköblítésre, valamint bőrproblémákra borogatásként. Esti kamillatea segítheti a nyugodt elalvást, különösen nyugtalan, túlpörgött napok után.

Fontos, hogy gyermekeknél mindig hígabb teát készítsünk, és nem kúraszerűen, hanem alkalomszerűen alkalmazzuk!

Hársfa virága – megfázás és láz idején

A hársfavirág a régi idők egyik legfontosabb „gyermekteája” volt. Enyhén izzasztó, nyákoldó hatású, és nem terheli meg a szervezetet.

Megfázás, köhögés, torokkaparás idején adták, de gyakran akkor is, amikor a gyermek „belül fázós”, levert, bágyadt volt. A hárs melegítő hatású, segíti a szervezet természetes védekezését.

A népi megfigyelések szerint a hársfatea nem erőlteti a lázat, hanem együtt dolgozik vele – ezért különösen becsülték.

Csipkebogyó – immunerősítés gyengéden

A csipkebogyó kiváló választás gyermekek számára is, mert természetes C-vitamin-forrás, mégsem savas vagy agresszív. Régen főleg őszi–téli időszakban adták, amikor „fáradt volt a vér”.

Gyerekeknél segíthet a gyakori megfázások megelőzésében, a lábadozás idején, valamint általános erősítőként. Hidegen áztatva készítve még kíméletesebb, és a vitaminok is jobban megmaradnak.

Édeskömény és ánizs – hasfájásra, puffadásra

A szélhajtó növények mindig kiemelt helyet kaptak a gyermekgyógyításban. Az édeskömény és az ánizs különösen alkalmas csecsemőknél és kisgyermekeknél jelentkező hasfájás, puffadás enyhítésére.

Ezek a növények segítik az emésztést, ellazítják a bélrendszer izmait, és nem „nyomják el” a tünetet, hanem megoldják az okot. Gyakran keverték őket kamillával.

Citromfű – idegrendszer és alvás támogatására

A citromfű igazi idegnyugtató gyógynövény, amely gyermekeknél is biztonságosan alkalmazható. Segíthet szorongás, nyugtalanság, alvászavar, hasfájással járó ideges állapot esetén.

Régen sokszor adták iskolakezdéskor, vizsgaidőszak előtt (már nagyobb gyerekeknél), vagy akkor, amikor a gyermek „nem találja a helyét”.

A citromfű nem tompít, hanem kiegyensúlyoz.

Körömvirág – kívül és belül

A körömvirág elsősorban külsőleg ismert, de enyhe formában belsőleg is alkalmazták. Gyerekeknél leginkább bőrproblémák, pelenkakiütés, sebek, horzsolások esetén használták kenőcsként vagy lemosásra.

Teaként kis mennyiségben gyulladásos bélpanaszoknál is előfordult, de ezt inkább nagyobb gyermekeknél alkalmazták.

Milyen betegségeknél jöhetnek szóba ezek a növények?

A gyerekeknél leggyakrabban előforduló állapotok, amelyeknél a gyógynövények helyet kaptak:

• megfázás
• köhögés
• torokfájás
• hasfájás
• puffadás
• nyugtalanság
• alvási nehézségek
• bőrproblémák
• legyengült immunrendszer
• lábadozás betegségek után

A régi gyógyítók mindig azt mondták:
gyermeknél nem „betegséget kezelünk”, hanem állapotot egyensúlyozunk.

Amit fontos szem előtt tartani

Gyermekeknél soha nem az erősebb hatás a jobb. Nem alkalmaztak keserű, erősen hashajtó, hormonhatású vagy mérgező növényeket. A hangsúly mindig a rövid idejű, kíméletes támogatáson volt.

És egy nagyon régi szabály:
ha a gyermek állapota romlik, magas láza tartós, vagy a tünetek súlyosak, nem füvekkel kísérletezünk, hanem segítséget kérünk.

„A gyermek nem kicsi felnőtt.”

A gyermek szervezete érzékenyebb, gyorsabban reagál, és ami egy felnőttnél „csak erős”, az nála túl sok, sőt akár ártalmas is lehet.

Mely gyógynövényeket nem szabad gyermekeknek adni – és miért?

A tiltás oka általában nem az, hogy ezek „rossz” növények lennének, hanem az, hogy túl erősen avatkoznak be a szervezet folyamataiba: a hormonrendszerbe, az idegrendszerbe, a máj működésébe vagy az emésztésbe.

Erősen keserű, „májmozgató” növények

Ilyenek például az üröm, az ezerjófű, a katáng, a tárnics.
Ezek kiválóak felnőtteknek emésztési panaszokra, étvágytalanságra, epeproblémákra, de gyermekeknél túlzott emésztőnedv-elválasztást, hasi fájdalmat, hányingert okozhatnak.

A régi paraszti mondás szerint:
„Keserűvel csak azt gyógyítjuk, akinek már elég erős a gyomra.”

Erősen hashajtó hatású növények

Ilyen az aloe vera belsőleg, a szenna, a rebarbara gyökér, a kutyalapu bizonyos részei.
Ezek gyermekeknél könnyen okoznak bélirritációt, kiszáradást, elektrolit-zavart, és hosszú távon a bél saját működését is lustává tehetik.

Gyermeknél a székrekedést nem hajtjuk meg, hanem finoman rendezzük – étrenddel, folyadékkal, kíméletes növényekkel.

Hormonhatású gyógynövények

Ide tartozik például a barátcserje, a zsálya, az édesgyökér nagyobb mennyiségben, valamint bizonyos szójaalapú kivonatok.

Ezek a növények a hormonrendszer finom szabályozásába avatkoznak be. Gyermekkorban a hormonális egyensúly még kialakulóban van, ezért ezek alkalmazása megzavarhatja a természetes fejlődést.

Régen azt mondták:
„A gyermek növekedésébe nem nyúlunk bele.”

Erősen idegrendszerre ható növények

Ilyenek például a macskagyökér (valeriána) nagyobb dózisban, a komló koncentrált kivonatai, illetve egyes nyugtató hatású tinktúrák.

Bár felnőtteknél hasznosak lehetnek, gyermekeknél ellentétes hatást is kiválthatnak: izgatottságot, nyugtalanságot, fejfájást.

Gyermekek idegrendszerét mindig szelíd növényekkel támogatták, mint a citromfű vagy a hárs.

Illóolaj-tartalmú, „forró” növények belsőleg

A borsmenta, a kakukkfű, a rozmaring, az oregánó koncentrált formában túl erős lehet gyermekeknek.
Illóolajaik irritálhatják a nyálkahártyát, megterhelhetik a májat, sőt csecsemőknél légzési gondokat is okozhatnak.

Ez nem azt jelenti, hogy „tilosak”, hanem azt, hogy nem teák és kivonatok formájában, nem rendszeresen, és nem kisgyermekeknél.

Mérgező vagy félreérthető növények

Ide tartozik a nadálytő belsőleg, a fekete nadálytő, a gyűszűvirág, a vérehulló fecskefű belsőleg, vagy a csattanó maszlag – ezekkel kapcsolatban már felnőtteknél is nagy körültekintés szükséges.

Régen ezek használata tudáshoz és tapasztalathoz kötött volt, nem házi kísérletezéshez.

Mi volt a régi szabály?

A népi gyógyításban a gyermekeknél három aranyszabály élt:

• ami túl keserű, túl erős
• ami erősen hajt, tisztít vagy „megmozgat”
• ami hormonra vagy idegekre hat

az nem gyermeknek való.

A gyermek gyógynövényei inkább: melegítőek, nyugtatók, simogatók – nem parancsolók.

A gyógynövények világa nem veszélyes, ha tiszteletből közelítünk hozzá, de könnyen azzá válhat, ha „gyors megoldásként” használjuk őket. Gyermekeknél különösen igaz, hogy a kevesebb több.
A testük még tanul, épül, erősödik. A mi feladatunk nem az, hogy irányítsuk, hanem hogy ne akadályozzuk.

A gyógynövények a gyermekgyógyításban nem csodaszerek, hanem társak. Olyan segítők, amelyek teret adnak a test saját gyógyító erejének. A régi világ nem sietett, nem ijedt meg az első tünettől, és nem nyomta el, amit a test üzent.

Talán ma is ez lenne a legnagyobb tanítás:
figyelni, támogatni, és bízni a szervezet bölcsességében.