Az ember ősidők óta figyeli az állatok különös viselkedését. Sok gazda meséli, hogy kutyája vagy macskája hosszasan néz egy üres sarok felé, mintha valakit vagy valamit figyelne. Máskor az állatok nyugtalanok lesznek, mielőtt vihar közeledik, vagy szokatlanul viselkednek egy-egy különös esemény előtt. Nem csoda, hogy sokan felteszik a kérdést: vajon az állatok valóban látnak vagy érzékelnek olyasmit, amit az ember nem?
Erre a kérdésre ma sincs egyértelmű válasz. Egy biztos: az állatok érzékszervei sok tekintetben jóval fejlettebbek, mint a mieink. Világukat egészen másképpen érzékelik, ezért könnyen előfordulhat, hogy olyan jelenségeket is észrevesznek, amelyek számunkra láthatatlanok vagy érzékelhetetlenek.
A kutyák hallása például lényegesen érzékenyebb az emberénél. Olyan magas hangokat is meghallanak, amelyeket mi már egyáltalán nem érzékelünk. Emiatt gyakran hamarabb reagálnak egy közeledő járműre, egy távoli mennydörgésre vagy más zajokra, amelyek számunkra még észrevehetetlenek.
A macskák látása is különleges. Félhomályban sokkal jobban tájékozódnak, mint az emberek. Egy alig megvilágított helyiségben is könnyedén mozognak, miközben mi szinte semmit sem látunk. Nem véletlen, hogy régen sok nép úgy tartotta, a macska kapcsolatban áll az éjszaka titkaival.
A madarak közül több faj képes érzékelni az ultraibolya fényt. Számukra a virágok, a tollazatok és még a táj is egészen más színekben pompázik, mint amit az emberi szem láthat. Olyan mintázatokat vesznek észre, amelyek előttünk teljesen rejtve maradnak.
A méhek szintén érzékelik az ultraibolya tartományt. Számukra a virágok olyan „leszállópályákat” mutatnak, amelyek a nektárhoz vezetik őket. Amit mi egyszerű sárga vagy fehér virágnak látunk, az a méhek szemével nézve színes útjelzőkkel teli világ.
A kígyók egy része az infravörös sugárzást is érzékeli. Ez lehetővé teszi számukra, hogy sötétben is felismerjék a melegvérű zsákmányt. Számukra a világ nemcsak látható fényből áll, hanem hőmintázatokból is.
A denevérek egészen más módszerrel tájékozódnak. Ultrahangokat bocsátanak ki, majd a visszaverődő hanghullámok alapján szinte tökéletes képet alkotnak környezetükről. Ez a különleges képesség lehetővé teszi számukra, hogy teljes sötétségben is hibátlanul repüljenek.
Sok állat a Föld mágneses terét is érzékelheti. A vándormadarak, a tengeri teknősök, sőt még egyes rovarok is ennek segítségével találják meg útjukat több ezer kilométeres vándorlásaik során. Ez olyan érzékelési képesség, amellyel az ember nem rendelkezik.
Az emberek évszázadok óta megfigyelik, hogy egyes állatok már jóval földrengések előtt nyugtalanná válnak. Kutyák ugatni kezdenek, madarak felrepülnek, a lovak idegesen viselkednek. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy érzékelik a talaj legapróbb rezdüléseit vagy a levegő nyomásának változását.
Sokan úgy vélik, hogy az állatok nemcsak a fizikai világot érzékelik érzékenyebben, hanem olyan energiákat is, amelyeket mi már nem. Gyakran mesélnek olyan történeteket, amikor egy kutya hosszasan figyelt egy üres helyet, vagy egy macska láthatatlan dolgokat követett tekintetével.
Az ezotéria szerint az állatok ösztönei sokkal tisztábbak, mert nincsenek annyira befolyásolva a gondolatokkal és a mindennapi aggodalmakkal, mint az emberek. Eszerint nyitottabbak lehetnek a finomabb energiák érzékelésére, ezért előfordulhat, hogy olyan jelenlétet is megéreznek, amelyet mi nem vagyunk képesek felfogni.
Sokan számolnak be arról is, hogy kedvencük hosszan figyel egy olyan helyet, ahol látszólag semmi sincs. Máskor nyugodtan odafekszik egy bizonyos sarokba, vagy éppen elkerül egy helyiséget. Ezekre a jelenségekre nincs általánosan elfogadott magyarázat, ezért mindenki saját meggyőződése szerint értelmezi őket.
Az is érdekes megfigyelés, hogy az állatok gyakran megérzik gazdájuk hangulatát. Egy szomorú vagy feszült ember mellé sok kutya ösztönösen odabújik, mintha vigasztalni szeretné. A lovak és más állatok is rendkívül érzékenyen reagálnak az ember érzelmi állapotára. Lehetséges, hogy sokkal több jelzést vesznek észre testtartásunkból, légzésünkből vagy illatunkból, mint amennyit mi magunk érzékelünk.
Talán éppen ezért olyan különleges a kapcsolat ember és állat között. Ők nem a szavainkra figyelnek, hanem arra, amit kisugárzunk. Sokszor akkor is megértik érzéseinket, amikor egyetlen szót sem mondunk.
Hogy az állatok valóban látnak-e olyan világot, amely az emberi szem számára rejtve marad, arra valószínűleg senki sem tud biztos választ adni. Egy azonban kétségtelen: érzékszerveik sok tekintetben jóval kifinomultabbak a mieinknél, ezért a világot egészen másként tapasztalják meg.
Talán éppen ez emlékeztet bennünket arra, hogy a természet még ma is számtalan titkot őriz. Nem biztos, hogy mindent látunk, ami körülvesz bennünket, és nem biztos, hogy mindent meg tudunk magyarázni. Az állatok különleges képességei arra ösztönözhetnek bennünket, hogy nyitott szívvel és kíváncsisággal tekintsünk a világra, mert lehet, hogy sokkal több rejtély vesz körül bennünket, mint azt elsőre gondolnánk.
