Mindannyiunkkal előfordul, hogy vannak napok, amikor semmihez sincs kedvünk. Halogatjuk a teendőinket, nehezen vesszük rá magunkat a munkára vagy a mozgásra, és úgy érezzük, legszívesebben egész nap csak pihennénk. Ez teljesen természetes. A probléma akkor kezdődik, amikor a lustaság már nem egy-egy fárasztó nap következménye, hanem életformává válik.
Érdekes módon a lustaság sokszor nem is valódi lustaság. Gyakran valamilyen más ok húzódik meg a háttérben: kimerültség, motivációhiány, túl sok stressz, kevés alvás vagy egyszerűen az, hogy elveszítettük a céljainkat.
Ha szeretnénk változtatni, először érdemes megérteni, mit is próbál üzenni a szervezetünk.
Sokan azt hiszik, hogy a sikeres emberek mindig tele vannak energiával. Pedig ők sem szeretnek minden reggel korán kelni, és nekik sincs mindig kedvük dolgozni. A különbség inkább az, hogy nem a pillanatnyi kedvük alapján döntenek, hanem a céljaik vezetik őket.
A lustaság egyik legnagyobb táplálója a halogatás. Minél tovább várunk egy feladat elkezdésével, annál nagyobbnak és nehezebbnek tűnik. Végül már nem is maga a munka fáraszt bennünket, hanem az a gondolat, hogy még mindig előttünk áll.
Sokszor a legegyszerűbb megoldás az, ha azt mondjuk magunknak: csak öt percig csinálom.
Az emberi agy nehezen kezd bele egy nagy feladatba, de öt perc szinte semmiségnek tűnik. Érdekes módon nagyon gyakran az történik, hogy az öt percből fél óra, majd egy óra lesz.
A mozgás is kiváló ellenszere lehet a lustaságnak. Furcsán hangzik, de minél kevesebbet mozgunk, annál fáradtabbnak érezhetjük magunkat. Egy rövid séta, néhány nyújtógyakorlat vagy egy kis kertészkedés is felébresztheti a szervezetet.
A friss levegő szintén csodákra képes. Elég néhány percet eltölteni a kertben vagy egy parkban, és sokan máris energikusabbnak érzik magukat.
A megfelelő folyadékfogyasztásról sem szabad megfeledkezni. A kevés víz fáradtságot, bágyadtságot és koncentrációs nehézségeket is okozhat. Egy nagy pohár víz néha többet segíthet, mint hinnénk.
Táplálkozásunk is hatással lehet energiaszintünkre. A túl sok cukor gyorsan megemelheti a vércukorszintet, de ezt gyakran hirtelen visszaesés követi, amely álmosságot és kedvetlenséget okozhat. A zöldségekben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonákban, olajos magvakban és fehérjében gazdag étrend egyenletesebb energiaszintet biztosíthat.
Vannak olyan gyógynövények is, amelyeket hagyományosan a vitalitás támogatására használnak. A ginzeng, a rózsagyökér, az ashwagandha vagy a rozmaring hozzájárulhatnak a szellemi és fizikai frissesség megőrzéséhez. Egy csésze rozmaring- vagy borsmentatea sokak számára kellemes felfrissülést jelenthet.
A lustaság hátterében olykor a túl sok információ is állhat. Telefonunk, a közösségi oldalak és az internet folyamatosan lekötik figyelmünket. Könnyű úgy eltölteni egy órát, hogy észre sem vesszük. Érdemes tudatosan korlátozni ezeket az időrabló tevékenységeket.
A rendetlenség is csökkentheti a motivációt. Egy zsúfolt íróasztal vagy egy rendezetlen szoba sokszor azt az érzést kelti bennünk, hogy túl sok a tennivaló. Már néhány perc rendrakás is megváltoztathatja a hangulatunkat.
Sokat számít az is, hogy milyen emberekkel vesszük körül magunkat. A lelkes, pozitív gondolkodású emberek gyakran ösztönzően hatnak ránk, míg a folyton panaszkodó környezet könnyen elveszi a kedvünket.
Ne akarjunk egyszerre mindent megváltoztatni. Ha tíz új szokást szeretnénk egyik napról a másikra bevezetni, nagy eséllyel feladjuk. Sokkal eredményesebb, ha egyszerre csak egyetlen apró változtatást vezetünk be.
Például:
- minden reggel megiszunk egy pohár vizet;
- naponta sétálunk húsz percet;
- este fél órával korábban lefekszünk;
- minden nap elvégzünk egy régóta halogatott apró feladatot.
Az apró sikerek önbizalmat adnak, az önbizalom pedig újabb sikerekhez vezethet.
Fontos felismerni azt is, hogy a pihenés nem egyenlő a lustasággal. A szervezetnek szüksége van feltöltődésre. Ha valaki hosszú ideje túlterhelt, könnyen érezheti úgy, hogy semmihez sincs ereje. Ilyenkor nem feltétlenül több akaraterőre, hanem több pihenésre van szüksége.
Érdemes olyan tevékenységet is keresni, amely örömet okoz. A kertészkedés, a kézimunka, az olvasás, a sütés-főzés vagy egy séta az erdőben új lendületet adhat. Amikor azt csináljuk, amit szeretünk, a motiváció szinte magától megjelenik.
A hála gyakorlása is sokat változtathat a hozzáállásunkon. Ha minden este végiggondoljuk, miért lehetünk hálásak aznap, könnyebben vesszük észre életünk pozitív oldalát. A jókedv és a lelkesedés pedig gyakran együtt jár a cselekvőkedvvel.
Ne várjuk, hogy mindig kedvünk legyen valamihez. Az életben sokszor nem a kedv hozza meg a cselekvést, hanem éppen fordítva: amikor végre belevágunk egy feladatba, megérkezik a lelkesedés is.
A lustaság legyőzése nem egyik napról a másikra történik. Apró döntések sorozata vezet el oda, hogy egyre energikusabbnak, kitartóbbnak és céltudatosabbnak érezzük magunkat.
Minden nap új lehetőséget kínál arra, hogy tegyünk egy kis lépést önmagunkért. Nem kell tökéletesnek lennünk. Elég, ha ma egy kicsit többet teszünk, mint tegnap. Ezekből az apró lépésekből épül fel a változás, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy a lustaság helyét átvette a lendület, a motiváció és az élet öröme.
