Fűszernövények szürete

 

A száraz és forró nyár vidékünk növényeinek nagytöbbségét megkínozta, de vannak olyan növények is, amelyek az ilyen nyarakon érzik jobban magukat.

 

Az aromás, illatos fűszernövények között számos olyan található, amely a csíkinál melegebb vidékről származik, őshonos termőhelyén pedig gyakori a száraz, meleg nyár. Néhányuk valahogy még túléli a hideg és hosszú teleinket a szabadban, de a róluk szüretelt levél, virág általában nem lesz annyira aromás, mint eredeti termőhelyükön. Ennek oka az, hogy a csapadékos, napsütésben szűkölködő nyarakon ezek a fűszernövények ugyan jól fejlődnek, nagy lombozatot, erőteljes hajtásokat növesztenek, de viszonylag kevés aromás anyag, illóolaj termelődik bennük.

 

Egy ilyen nyáron viszont, mint az idei, a mediterrán származású fűszernövények eredeti élőhelyükhöz nagyon hasonló klimatikus viszonynak vannak kitéve. A sok erős napsütés és száraz meleg hatására a növény már eleve kevesebb friss hajtást növel, és sokkal nagyobb mennyiségű aromás anyagot termel és halmoz fel a levelekben, szárakban, virágokban. Így aki már több éve termel fűszernövényeket, – akár dísznövényként, akár gyógyhatásuk miatt – azt tapasztalhatja, hogy ezek az előző évekhez viszonyítva sokkal erősebben illatoznak, egy napsütéses délutánon ontják magukból az illóolajakat, megfűszerezve a kiskert levegőjét vele. Elmondható ez a kerti zsályáról, levenduláról, izsópról, kakukkfűről, citromfűről, tárkonyról, ürömről, oreganoról, lakásban teleltetett, de nyáron a szabadban nevelt rozmaringról vagy babérról, de még az egyéves növényekről is, mint a csombor, bazsalikom, koriander, kapor, petrezselyem vagy édeskömény.

 

Érdemes tehát az idén nagyobb adag fűszernövényt eltenni a későbbiekre, illatukat még következő szezonig is jól meg fogják tartani.

A fűszer szüretelésének időpontját annak függvényében kell eldönteni, hogy a növénynek melyik részét használjuk fel. Ez lehet a levél (tárkony, petrezselyem, bazsalikom), virág és virágos hajtás (csombor, levendula, kamilla), mag (kapor, édeskömény, koriander), vagy gyökér (torma, lestyán, fokhagyma). Nyilvánvalóan ezeket a növényi részeket akkor célszerű leszüretelni, amikor a legnagyobb az aromás anyag tartalmuk.

 

A leveleket és hajtásokat érdemes még a növények virágzása előtt szedni, napsütéses, száraz napokat követően, a délelőtti órákban. Bizonyos növényeknél, mint például a tárkony vagy citromfű, egy évben kétszer is szüretelhetünk, kora nyáron, majd pedig kora ősszel, másoknál, mint például a rozmaring, babér vagy zsálya folyamatosan szedhetünk azonnali felhasználásra, és nyár végén szüretelhetünk szárítás céljából. A hajtásokat, leveleket ezután kedvünk szerint konzerválhatjuk, bevált szokás a tárkony lesózása és ecetezése, a petrezselyemzöld, a rozmaring szárítása.

 

Ha a virágos hajtásokat használjuk fel (csombor, kakukkfű, oregano, izsóp, levendula), akkor ezeket a virágzás csúcsidőszakában kell gyűjteni, szintén a délelőtt folyamán, és szellős, de napfénytől védett helyen szárítani. Ebben az esetben is fontos, hogy a szüretelést száraz, napsütéses időszak előzze meg.

 

A magok szüretelése szokott a legnehezebb lenni, nemcsak azért, mert időigényes munka, hanem azért is, mert a magok folyamatosan érnek, és ha éppen az érési időszakban nedves, esős idő van, akkor nehezen tudunk naponta száraz magot, vagy kimagzott virágszárat szedni. Magját szüreteljük a kapornak, koriandernek (bár mindkettőnek használható a levélzete is nyáron) és a köménynek is (amely inkább vadon gyűjtött fűszer még, de egyre többen termesztenek saját kiskertjükben is). A magokat vagy magos szárakat is szüretelés után árnyékos, szellős helyen kell tovább szárítani, majd papírtasakban tárolni.

 

A gyökér fűszereket csakis a növények leszáradása után érdemes gyűjteni, amikor a termelődött anyagok elraktározódnak a gyökérzetben vagy a föld alatti módosult szárban. Ez a fokhagymánál már nyár végén bekövetkezik, ha lestyán gyökeret akarunk szüretelni és eltenni, akkor érdemes megvárni az őszt.

 

Örömteli kertészkedést!

 

 


NEKED AJÁNLJUK
"A hagyma olyan értékes, mint egy egész patika". mondta Paracelsus
  Az idők során felfedezték, hogy a hagyma fogyasztása megóvhat a nyelőcső, a gyomor, a vastagbél és a tüdő alattomos tumoros megbetegedéseitől. A...
TOVÁBB
Hűtővel a rák ellen, avagy miért tegyük hűvösre a kenyeret?
  A szobahőmérsékleten, zacskóban tárolt kenyér és minden egyéb pékáru már 24 óra után a penész martalékává válik.   Akkor is így van, ha nem látjuk és...
TOVÁBB
Észrevehetetlen, és a tiszta lakásokban is nagyon gyakori az ágyi poloska
  Igen elterjedt vérszívó az ágyi poloska (Cimex Lectularis), és talán mondhatjuk rá, hogy a legtöbb kellemetlenséget okozó ektoparazita kártevő,...
TOVÁBB
Az ezüstkolloid néhány perc alatt elpusztíthatja a kórokozókat!
  Az ezüstkolloid több mint 650 féle baktériumtörzset, vírust, gombát és penészt képes elpusztítani. Vizsgálatok kimutatták, hogy szokatlanul gyorsan hat,...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Diólevél legyen a barátod!
    A diófa ma úgy tűnik reneszánszát éli és egyre többen érdeklődnek a diófalevél...
 Eltitkolt gyógyszer a 3%-os Hidrogén-peroxid
  Bár a szakirodalom feljegyezte, hogy Franciaországban már a 19. század elején...
TOVÁBBI CIKKEK
A test természetes egyensúlyáért – 72 lúgosító étel
  Ha lúgosítani szeretnél, tudnod kell, hogy mely ételek váltanak ki lúgosító hatást...
Természetgyógyászat – természetes gyógyászat otthon
  A természetgyógyászat az ember természetes öngyógyító képességének segítésével és a...
Zöldből egy éjszaka alatt lesz piros: így színezik a szupermarket polcaira kerülő paradicsomokat!
  A tél nem a paradicsom szezonja, és ezt eleink jól tudták, ezért ilyenkor csak...
Mi történik, ha elég vizet iszunk éhgyomorra?
  A japán vízterápia hihetetlenül népszerű a felkelő nap országában - a japán emberek...

Címkék