A mályvarózsa régóta kedvelt dísz- és gyógynövény. A hagyományos falusi kertek növénye.
Az 1400-as években került Európába. Azóta kertészeti változatai Észak Európa és Ázsia parkjaiban és kertjeiben is díszlenek. Az alapfaj gyökér kivonatát széles körben használja mind a mai napig az ázsiai népgyógyászat. Például Iránban gyulladás gátló, köhögés csillapító, székfogó és vizelethajtó hatása miatt használják.
Szára merev, felálló. Levelei szív formájúak, csipkés szélűek. Virágai akár két méter magasságot is elérő virágszáron körben állnak, alulról felfelé nyílnak, ún. álfüzért alkotnak. Virágzása a második évben, nyár derekától ősz elejéig tart.
A virágokra jellemző ún. külső csésze. A szirmok aszimmetrikusak. A belső porzókör tagjainak száma megsokszorozódás következtében sok. Porzószálaik csővé nőttek össze, portokjuk egy portokból áll. A termést papsajtnak is mondják. Középen központi oszloppal, annyi egymagvú, fel nem nyíló résztermésre esik szét, ahány termőlevélből alakult.
Mályvarózsa gyógyhatásai
A megszárított virágszirmok forrázata csillapítja a köhögést, és öblögető szerként gyógyítja a szájüregben keletkező gyulladásokat. A virág antioxidáns hatású malvidint tartalmaz (antocianidin), amelyet helyesebb áztatással kioldani, mint forrázással. Egy csészébe egy teáskanálnyi szárított szirmot tehetünk, majd langyos vagy hideg vízben öt órán át állni hagyjuk. Szára és szárított gyökere is gyógyhatású. Fontos ásványokat, antioxidánsokat, vitaminokat és mucin jellegű szénhidrátokat (nyálka) tartalmaz. Gyökerét belsőleg hasmenés kezelésére, a tibeti orvoslásban étvágyjavítóként használják. Külsőleg, (szárítva, őrölve, borogatásként), vérzéscsillapító, gyógyítja a fekélyes sebeket.
Mályvarózsa gondozása
Napfényigényes. Talajra nem érzékeny, bár tápanyagban gazdag, mély termőrétű talajban fejlődik a legszebben. A szárazságot jól tűri, öntözni csak száraz időjárásban szükséges. Érzékeny a rozsdabetegségekre. Jól szaporítható magról. A második évben virágzó Alcea toktermésében körben ülnek az érett magvak. Ha a zöld termés megbarnult, kiszáradt, a termést megtörjük, és máris hozzájutunk a magvakhoz. Az előző évben hozott magvakat április közepétől lehet ládába vagy szabadföldbe vetni. A ládában kelt növénykéket augusztusban ki lehet telepíteni végleges helyükre a kertbe, míg a szabadföldbe vetett növényeket húsz cm-es tőtávolságra célszerű ritkítani.
Erőteljes gyökérzete miatt nem igazán lehet átültetni. Ezért alaposan gondoljuk meg, hogy hová kerül.
Nevelhetjük egyedülállóan vagy más növények társaságában egyaránt. Jól mutat alacsonyabb virágok, egynyáriak hátteréül. Miután a két méter magasságot is eléri, és a szél sem tesz kárt benne, ideális virágos sövény. Élő virágfüggönye jótékonyan takarja a kerítést, eltakarja a kevésbé mutatós melléképületeket. A mutatós virágú hibridek vágott virágnak is kiválóak. Színesebb fajok virágait ételfestéknek is használhatjuk.
Dr. Kováts Zoltán több nemzetközileg is elismert egynyári fajtát állított elő. Állhatatos munkájának első eredményei 1956-ra értek be. A kétéves mályvarózsából már az első évben sikerült virágzó fajtát nemesítenie. Ez újdonság volt, erre a szakma felfigyelt külföldön és Magyarországon. A Hungária és Balaton sorozatok, a Holló és Otelló festőmályvák gyorsan világhírnévre tettek szert. Pályájának újabb sikerállomása 1971-ben következett be a törpemályva fajtával. Idők folyamán már 40-re nőtt a külföldön is elismert fajták száma.
A Kováts által nemesített Alcea rosea Queeny Purple, bíborfelhő mályvarózsa, a kiskertek ideális növénye. 45-60 cm magasra nő. Gyors növekedésű, zömök bokrait telt, lila színű virágai csokorszerűen borítják.
A virágából készített teáját mézzel ízesítve remek üdítőital készíthető belőle. Fiatal leveit, virágszirmait és virágrügyeit saláta mixhez adhatjuk.