A vitaminok és az ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészséges élethez. Az emberi szervezet nem képes előállítani őket (a D- vitamin kivételével, ami főként UV sugárzás hatására termelődik), ezért a táplálkozás során kell a szervezetbe juttatni a létfontosságú anyagokat.
A helyes táplálkozás azt jelenti, hogy minden tápanyagból a megfelelő mennyiséget vesszük magunkhoz. Az alapvető tápanyagok a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok és a víz. Mindezek mellett szervezetünknek, a zökkenőmentes működéshez szüksége van kiegészítő tápanyagokra, azaz vitaminokra és ásványi anyagokra is.
A VITAMINOK olyan szerves vegyületek, melyek bár energiát nem szolgáltatnak, elengedhetetlenek testünk kifogástalan működéséhez. A növekedésben, az immunrendszer megerősítésében és a sejtek, szövetek regenerálódásában elemi szerepük van. Szervezetünk egyes vitaminok előállítására csak kis mennyiségben, vagy egyáltalán nem képes, ezért ezekhez táplálékunkon keresztül kell hozzájutnunk.
Jelenleg tizenhárom vitamint ismerünk, melyek vízben vagy zsírban oldódóak lehetnek. A zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K) a szervezet hosszabb ideig raktározza, felszívódásuk azonban étrendünk zsírtartalmától függ. A vízben oldódó vitaminok (B-vitamin-csoport: B1-, B2-, B6-, B12-vitaminok, niacin, pantoténsav, biotin, folsav és a C-vitamin) különböző mértékben, de gyorsabban ürülnek ki szervezetünkből, ezért ezeket rendszeresen pótolnunk kell.
Az ÁSVÁNYI ANYAGOK (mineráliák) az emberi test számára ugyanolyan fontos kiegészítő tápanyagok, mint a vitaminok. A szöveti koncentrációjuk alapján megkülönböztethetünk makro,- (nátrium, kálium, kalcium, foszfor, magnézium) és mikroelemeket (jód, cink, réz, vas, mangán), az utóbbiakat nyomelemek néven is emlegetik. Szervezetünk számára - némi túlzással - szinte minden nem radioaktív kémiai elem fontos, kivéve talán a legtöbb gázhalmazállapotút. Életfolyamatainkban főleg fémes elemek (vas, nátrium, kalcium) vesznek részt, de nem egyszer találkozhatunk nemfémes mineráliákkal (szilícium, bór) vagy éppen a hétköznapi életben gázként ismert klór vagy fluor sem nélkülözhető szervezetünk számára.
Néha viszont egészen meglepő, inkább mérgező tulajdonságaikról ismert elemeket fedezhetünk fel a listán: ki hinné, hogy arzénra, higanyra, kadmiumra, éppúgy szükségünk van, mint rézre vagy éppen ólomra. De nem kivételek a különlegességek listáján a nemesfémek sem: az ezüst és az arany feltételezhetően szerepel bizonyos anyagcsere-folyamatokban. A fentiek - és persze a táplálkozástudományi kutatások alapján is - elmondhatjuk, hogy az ásványi anyagok tulajdonképpen anyagcserénk minden fázisában, folyamatában szerephez jutnak. Fontos azt is tudni, hogy egy-egy ásványi anyag általában több folyamatban is részt vesz. Tehát sokrétű feladatot töltenek be az élő szervezetek mindegyikében, ám ezeknek minden részlete még korántsem ismert.
Az, hogy pontosan mennyi vitaminra és ásványi anyagra van szükségünk számos tényezőtől; kortól, nemtől, fizikai aktivitástól, táplálkozási szokásoktól, szervezetünk biokémiai funkcióitól, a táplálék egyéni felhasználási képességétől függ.
