Tápláló harapnivaló, mely csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét!

A pisztácia kedvenc olajos magvaink közé tartozik. Általában csak sós, pörkölt formában találkozunk vele, hiszen hazánkban nem terem.

A pisztácia olajában számos olyan hatóanyagot találtak, amelyek alkalmasak mikroorganizmusok elpusztítására. Számos baktériumtörzset és élesztőgombát képes elpusztítani, ugyanakkor hatása gyengébb a gyógyszeres terápiában használt antibiotikumokénál.

A pisztácia a szömörcefélék családjába tartozó, lombhullató fa. Kétlaki, vagyis külön fán vannak a hím- és a nőnemű virágok. Lassan növő fa és nagyon lassan fordul termőre: akár nyolc év is beletelhet, mire termést hoz.

A pisztácia csonthéjas gyümölcs, a szőlőhöz hasonlóan fürtökben terem, a kemény, sima, éretten felnyíló héj rejti a sárgás-zöldes, ehető magot. Állítólag minél sötétebb zöld színű, annál értékesebb. Pirítva, de akár nyersen is, enyhén sózva fogyasztható, különleges ízű csemege. Erős, jellegzetes íze van.

Pisztácia történelem

Köztudott, hogy az őskorban az élelemszerzésnek kétféle módja volt, vadászat és a gyűjtögető életmód. Mindkettő létfontosságú szerepet töltött be az ősember életében. A gyümölcsök, magok az ókorban is fontos szerepet játszottak mind a gazdaságban, mind a világkereskedelemben. Régészeti leletek szerint a pisztáciát már i.e. 7000-ben is ismerték, több ország létfontosságú élelme volt, s máig fontos szerepet játszik az érintett országok életében. Őshonos az egész földközi-tenger térségében, Szíriában, Görögországban, Iránban, és Nyugat-Ázsiában. Jelenleg legnagyobb termelője Irán. A pisztácia egyike annak a két diónak, amelyet a Biblia is megemlít.

A pisztácia fa bármely parknak, kertnek dísze lehet, nagy, szürkészöld levele, szerteágazó, bozótos ágai, fürtös termése miatt. Igen hosszú életű fa, akár több száz évig élhet, állítólag a híres függőkertek dísze is volt. A pisztácia termését is már az ókori birodalmak nagy uralkodói kedvelték, királyi eledelnek, fogyasztását kiváltságnak tartották. A Biblia szerint Jákob fiai "a föld válogatott gyümölcsei között" többek között pisztáciával is kedveskedtek a fáraó udvarában magas tisztséget betöltő Józsefnek.

A legenda szerint a mogul császár asztalára szánt csirkéket levágás előtt néhány hétig pisztáciával kellett hizlalni, hogy a húsuk különlegesen finom ízt kapjon tőle. Évezredes népszerűségéhez az is hozzájárulhatott, hogy teljesítményfokozó hatást tulajdonítottak neki: már Avicenna afrodiziákumként említette a Gyógyítás könyvében. Nemcsak az ókori Itáliában kedvelték: Szicíliában máig a hagyományos gasztronómia fontos része a pisztácia, a sziget "zöld aranya".

A pisztácia gyógyhatása

A pisztácia valóságos arginin raktár, mely fontos szerepet játszik a szervezet anyacsere folyamatában, továbbá segít a nitrogén-oxid szint növelésében. És ez miért fontos? Mert a nitrogén-oxid megakadályozza, hogy a vérerek falain koleszterin rakódjon le. Az arginint, ismertebb nevén L-arginint egy csodamolekulának tartják, mely testünk nagyon sok folyamatának működésében segít.

A pisztácia egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmaz. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak nem válnak telítetté a testben. Ezen kívül nem rakódnak le a vérerek falaira. Leegyszerűsítve, ők a jó fajta zsírok, melyek könnyen elégnek, és nem halmozódnak fel. Ezek a zsírsavak nagy mennyiségben jelen vannak a pisztáciában.

A pisztácia csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Számos kutatás azt mutatja, hogy a pisztácia csökkenti a vérben lévő koleszterin szintet. A koleszterin a fő bűnös a legtöbb szív rendellenesség kialakulásában.

A pisztácia csökkenti a stressz hatásait. A pisztácia 10%-al csökkenti a stressz okozta magas vérnyomást. Ez a pisztácia egyik legfontosabb jótékony hatása.

A pisztácia gazdag fehérjében és antioxidánsokban. Ezek az anyagok megelőzik a test sejtjeinek károsodását. Ha a szervezet antioxidáns szintje magas, a sejtek elhalása és a rák kialakulásának esélye is csökken. A pisztáciában a következő antioxidánsok vannak jelen: A vitamin, E vitamin és lutein. Fehérjében is gazdag, mely a test felépítésében is segít. Ez éppen elég meggyőző ok arra, hogy a pisztáciát napi étrendünkbe foglaljuk.

Fél csésze pisztácia biztosítja a szervezetünk számára szükséges ásványokat, például a kalciumot, a vasat, a magnéziumot és a rezet.

Minden egészségvédő és egyéb jó tulajdonsága mellett azt is érdemes figyelembe kell venni, hogy a pisztácia energiatartalma igen magas, száz grammja 557 kcal (2332 kJ) energiát tartalmaz, ezért túl nagy mennyiségben nem tanácsos fogyasztani, mert az felérne egy hízókúrával. Abból azonban semmi baj nem lehet, ha 8-10 szemet naponta rendszeresen elrágcsál belőle.

Nyolc tanulmány összesítése felfedte, hogy a pisztácia csupán néhány hétig tartó fogyasztása akár 20%-al is csökkentheti a rossz koleszterin mennyiségét a szervezetben, és növeli a jó mértékét 48%-al. Az egyik kutatás a merevedési zavarokkal küzdő férfiakra koncentrált, és arra jutott, hogy a pisztácia 51%-al növelte a szexuális teljesítményüket, köszönhetően a vér egészségesebbé tételének.

A pisztácia olyan összetevőkkel rendelkezik, amik segítenek blokkolni a koleszterin felszívódását a belekben, mondja Roman Pawlak élelmiszerkutató. A rosttartalma is kedvező ilyen szempontból, sőt, a karotin tartalma még a szívbetegségek esélyét is mérséklik.