Ezért lehet gyógyító erő a lélek

 

Széles spektrumú gyógyító erővel rendelkezik, mellékhatások nélkül - ez az elme.

 bizalmatlanság, gyanakvás, stressz, stresszoldás

Milyen előnyös hatásait találta a bizonyítékon alapuló orvostudomány a meditációnak, a placebóknak, a pozitív gondolatoknak, az önhipnózisnak, a hitnek és a társasági életnek?

 

A gondolatok, vélekedések és meggyőződések, azaz az elme testünkre és egészségünkre gyakorolt hatása bizonytalan kutatási terület. A New Scientist brit ismeretterjesztő lap összegyűjtötte a legújabb eredményeket és kísérleteket, melyek többek között a bizalom, a pozitív gondolkodás, a meditáció vagy a vallásos hit gyógyító hatását érték tetten.

 

Meglepő eredmény a placeboszerek hatásosságáról

A placebohatásról szerzett ismereteink szerint az a hit, hogy egy gyógyszer vagy kezelés segíteni fog, még akkor is előidézheti a kívánt hatást, ha a szer vagy kezelés valójában semleges, mert a beteg pusztán cukortablettát vagy sóoldat-injekciót kapott. A kutatók eddig úgy gondolták, ez a hatás csak akkor jelenik meg, ha a kísérleti alanyokkal elhitetik, hogy valóban hatékony gyógyszert kapnak. Úgy tűnik azonban, hogy magában a palacebohatásban való hit is elegendő lehet.

 

Ted Kaptchuk, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatója a közelmúltban egy kísérlet során irritábilisbél-szindrómában szenvedő betegeknek egy teljesen semleges hatású szert adott. A betegeknek ezt őszintén el is mondták, ugyanakkor hozzátették, hogy ennek ellenére a szer jelentősen csökkentheti betegségük tüneteit azokon az öngyógyító folyamatokon keresztül, melyeket a szellem testre gyakorolt hatása vált ki. Az önkéntesek állapotuk javulásáról számoltak be. A kutatók szerint a javulás titka az lehet, hogy a betegeknek adtak valamit, amiben hihettek, és meggyőző módon elmagyarázták nekik, miként működhet - és ez már elég volt a szervezet öngyógyító folyamatainak beindításához.

 

Akinek pozitív képe van önmagáról, jobban kezeli a stresszt

Széles körben elfogadott, hogy a szorongás és a negatív gondolatok megbetegítenek. A stressz - az a hit, hogy veszélyben vagyunk - a szimpatikus idegrendszer közvetítésével kiváltja a "küzdj vagy menekülj" reakciót. Ez a válaszreakció azért alakulhatott ki, hogy megvédjük magunkat a veszélytől, ha viszont hosszú távon fennmarad, akkor növeli többek között a cukorbetegség és a pszichés betegségek kockázatát.

 

A kutatók mostanában kezdenek rájönni, hogy a pozitív meggyőződések nem pusztán azáltal hatnak, hogy elnyomják a stresszt, önmagukban is vannak pozitív hatásaik. A biztonságérzet vagy az a hit, hogy a dolgok jóra fordulnak, segíthet abban, hogy szervezetünk fenntartsa és helyreállítsa magát. Úgy tűnik, az optimizmus csökkenti a stresszhormonok, például a mellékvesék által kibocsátott kortizol szintjét. Továbbá csökkenti a betegségek iránti érzékenységet azáltal, hogy mérsékli a szimpatikus idegrendszer aktivitását, illetve stimulálja a paraszimpatikus idegrendszert, mely a "pihenj és eméssz" választ irányítja.

 

De nemcsak annak lehet előnyös hatása, ha valaki optimistán látja a jövőt, hanem annak is, ha rózsaszínben látja önmagát. Azok az emberek, akik önmagukat pozitívabban értékelik, mint ahogy mások őket, a stresszre mérsékeltebb szív- és érrendszeri választ adnak, vérnyomásuk és pulzusuk gyorsabban helyreáll, továbbá alacsonyabb az alap kortizolszintjük.

 

A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen dolgozó David Creswell kísérlete azt mutatja, a pesszimistábbak is segíthetnek magukon. A kutatók vizsga előtt álló diákoknak azt a feladatot adták, hogy írjanak rövid esszéket olyan esetekről, amikor számukra fontos tulajdonságokról tettek tanúbizonyságot, mint például a kreativitás, hit vagy a függetlenség. A feladat célja az volt, hogy növeljék a résztvevők önértékelését. A vizsga napján ezeknek a diákoknak a vizeletében kevesebb adrenalint és más stresszhormont találtak, mint a kontrollcsoport tagjainál. A hatás azoknál volt a legkiugróbb, akik az elején leginkább aggódtak vizsgaeredményük miatt.

 

A jó barátok egészségre gyakorolt hatása felér a dohányzás elhagyásával

Az emberekkel szembeni attitűdnek komoly hatása lehet az egészségre. A magányos élet növeli a szívroham, a pszichés betegségek, különösen a depresszió kockázatát, míg azok, akik elégedettek társas életükkel, jobban alszanak és lassabban öregszenek. Ez a hatás olyan erőteljes, hogy a magány feloldása ugyanolyan jót tesz az egészségnek, mint a dohányzás abbahagyása - mondja John Cacioppo, a chicagói egyetem kutatója, aki a szociális elszigetelődés hatásait tanulmányozza.

A kutatások szerint azok, akik gazdag társasági életet élnek és érzelmileg mély kapcsolatokat ápolnak, ritkábban betegednek meg, és tovább élnek. Ez részben azért lehet, mert a magányos emberek gyakran nem törődnek eléggé önmagukkal. Cacioppo kutatása szerint azonban ebben szerepet játszhatnak fiziológiai mechanizmusok is. Úgy találta ugyanis, hogy a magányos embereknél felülszabályozottak a kortizolkibocsátásban és a gyulladásra adott reakciókban szerepet játszó gének, a baktériumok ellen küzdő immunsejtek pedig aktívabbak. Úgy véli, az evolúció során az emberi szervezet úgy fejlődhetett, hogy a társas elszigetelődés észlelése beindítja az immunrendszer azon részeit, amelyek a sebgyógyulásban és a bakteriális fertőzés legyőzésében vesznek részt. A csoportban létezés viszont azoknak az immunreakcióknak kedvez, melyekre a - közeli kapcsolatokban gyorsan terjedő - vírusok legyőzéséhez van szükség.

 

Cacioppo további érdekes felfedezése, hogy a magányosság érzése nem a szociális háló méretétől függ. Ha valaki elégedett társas életével - annak ellenére, hogy csak egy-két jó barátja van - nincs oka aggodalomra. De ha valaki általában véve fenyegetőnek éli meg a közösségben létezést, vagy gyakran érzi magányosnak magát, annak egészsége érdekében ideje változtatnia a hozzáállásán.

 

A meditáció lassítja az öregedést, erősíti az immunreakciókat

A meditáció egészségre gyakorolt hatásáról még kevés vizsgálat áll rendelkezésre, de ezek arra utalnak, hogy rákos betegeknél erősítheti az immunreakciót, major depresszió esetében (amikor ez a fő kórkép) védelmet nyújthat a visszaesések ellen, és lassíthatja a HIV-vírus szaporodását.

 

Az amerikai kaliforniai egyetemen dolgozó Clifford Saron kutatása szerint a meditáció az öregedést is lassíthatja. A telomerek, a kromoszómát alkotó DNS-szál végein található, védelmi funkciót ellátó, többszörösen ismétlődő szakaszok, a sejt minden egyes osztódásakor rövidebbé válnak, és így szerepet játszanak az öregedésben. A kutató nemrégiben arra az eredményre jutott, hogy a telomereket felépítő egyik enzim szintje magasabb azokban az emberekben, akik három hónapos meditációs gyakorlaton vettek részt, mint a kontrollcsoport tagjainál.

 

A meditáció valószínűleg csökkenti a stresszválaszt, a meditáló embereknél ugyanis alacsonyabb kortizolszintet találtak. Egy kutatás azt is kimutatta, hogy a meditáció változásokat idéz elő az amygdalában, az agy azon részében, mely a félelemérzésért felelős, és válaszol a fenyegetésekre. Egy képalkotásos vizsgálat pedig azt az eredményt hozta, hogy már egyetlen tizenegy órás meditációs tréning is szerkezeti változásokat okozhat az agyban.

 

Az önhipnózis segíthet a bélbetegségekben

Peter Whorwell, a manchesteri egyetem kutatója hosszú évek óta gyűjti a bizonyítékokat arra, hogy a hipnózis segíthet az irritábilisbél-szindróma kezelésében. Eljárása során ismerteti pácienseit a bélrendszer működésével, majd megtanítja őket arra, hogy vizuális és tapintási érzetek használatával képzeljék el, hogy bélrendszerük normálisan működik. Eredményei szerint hipnózisban betegeinek egy része csökkenteni tudta belei összehúzódását, ami tudatos kontrollal nem sikerülhet, bélfaluk pedig kevésbé érzékennyé vált a fájdalomra.

 

A hipnózis hatásairól végzett kevés klinikai kísérlet szerint a módszer segíthet a fájdalom elviselésében, továbbá a szorongás, a depresszió, az alvászavar, az elhízás vagy akár a pikkelysömör gyógyításában. Nehéz ugyan jó hipnoterapeutát találni, de Whorshell szerint a lényeg az önhipnózis, melyet az ember hozzáértő segítségével könnyen megtanulhat.

 

A hit, az életcél, az életfeladat szintén véd a stressz okozta káros hatásoktól

A gondolatok és meggyőződések gyógyító hatására irányuló kutatások közül azok a legvitatottabbak, amelyek a vallásos hit hatásaira kérdeznek rá. Ezeknél a vizsgálatoknál gyakran megkérdőjelezik mind a módszertant, mind pedig a tudós elfogulatlanságát. Néhány kutató a placebóval állítja párhuzamba a vallásos hit egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusát: bízni abban, hogy valamilyen isten meggyógyít ugyanolyan hatékony lehet, mint hinni egy gyógyszerben vagy orvosban.

 

Paolo Lissoni, a milánói San Gerardo Kórház orvosa viszont úgy gondolja, hogy a spiritualitáshoz kapcsolódó pozitív érzések ténylegesen hasznos fiziológiai válaszokat keltenek. Egyik kutatása során például arra az eredményre jutott, hogy a mélyen vallásos, előrehaladott tüdőrákban szenvedő betegek jobban reagálnak a kemoterápiára, és tovább életben maradnak, mint azok, akiket orvosaik úgy írtak le, mint akiknek "kevés hitük" van. A felmérésben követett hívők 40 százaléka még három évvel később is életben volt, míg a kontrollcsoport tagjainak csupán kevesebb, mint 10 százaléka.

 

Megint mások úgy vélik, valójában itt az a lényeg, hogy valaki rendelkezik-e életcéllal, bármi legyen is az. Ha van elképzelés arról, hogy miért van valaki a világon, és melyek a fontos dolgok az életében, akkor ez erősíti azt az érzést, hogy az illetőnek ellenőrzése van az események fölött, amelyek így kevesebb stresszt okoznak. De már pusztán annak is hasonló hatása lehet az egészségre, ha több idő jut olyan tevékenységekre, amelyeket az illető szeret és értelmesnek talál.

 

Első ízben mutatták ki amerikai idegtudósok, hogy a meditáció erőteljes fájdalomcsillapító hatást fejt ki az agyra.

 

A Journal of Neuroscience idegtudományi folyóirat legfrissebb számában ismertetett vizsgálatban egy négyszer húsz perces meditációs tréning drámaian csökkentette a fájdalomérzetet és a fájdalommal kapcsolatos agyi aktivációt. A hatás figyelemreméltó volt: körülbelül 40 százalékkal csökkent a fájdalom intenzitása, miközben morfin és más fájdalomcsillapító szerek alkalmazásával általában körülbelül 25 százalékos fájdalomcsökkentést lehet elérni.

 

Hőfájdalmat idéztek elő a résztvevőknél

Fadel Zeidan, az Észak-Karolina állambeli Wake Forest Baptista Orvosi Központ kutatója és munkatársai 15 egészséges, korábban sohasem meditáló önkéntest vontak be a vizsgálatba. A kísérleti személyek négy 20-20 perces órán vettek részt, hogy megtanulják a fókuszált figyelemként ismert meditációs technikát. A fókuszált figyelem egy olyan módszer, amelynek során a légzésre kell összpontosítani, és kizárni a zavaró gondolatokat és érzelmeket.

 

A meditációs tréning előtt és után a résztvevők agyi aktivitását a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) egy speciális formájával (az úgynevezett megjelölt spin vagy ASL MRI-vel) vizsgálták, amellyel jobban követhetők hosszabb idejű agyi folyamatok, mint a hagyományos MRI-vel. A vizsgálatok ideje alatt egy felhevíthető eszközt helyeztek a résztvevők jobb lábára. Az eszköz bőrüknek egy kis területét 5 percen át 49°C-ra hevítette, amely a legtöbb ember számára fájdalmasan forró.

 

A meditáció hatékonyságának titka, hogy nem csak egy agyterületre hat

A felvételek azt mutatták, hogy a meditáció hatására minden résztvevőben csökkent a hőinger kiváltotta fájdalom. Jelentősen csökkent továbbá az MRI-vel kimutatott aktivitás az elsődleges érzőkéreg területén, amelynek kulcsszerepe van a fájdalmas inger helyének és intenzitásának érzékelésében, és ahol a meditáció előtt kiemelkedően magas aktivitást mutattak ki a hőingert követően.

 

Más területek aktivitását viszont fokozta a meditáció: elsősorban az elülső cingularis kéreg, az insula elülső része és az orbito-frontalis kéreg aktivitását. Ezeknek a területeknek fontos szerepe van abban, hogy milyen fájdalomélmény alakul ki a testből jövő idegi ingerületek alapján. Minél jobban aktiválódtak ezek a területek a meditáció hatására, annál inkább csökkent a fájdalom. A szerzők részben azzal magyarázzák a meditáció hatékonyságát, hogy nemcsak az agy egyetlen területére, hanem a feldolgozás több szintjére hat.

 

Már nyolc hét meditációtól megváltozik az agyunk

Egy nyolchetes "tudatosságfejlesztő" meditáció mérhető változásokat eredményezhet az agy emlékekkel, önképpel, empátiával és stresszel kapcsolatos agyterületein - derült ki a meditáció agyi hatásait vizsgáló első átfogó vizsgálatból.

 

"Bár a legtöbb ember a meditáció szó hallatán elcsendesedésre, fizikai relaxációra asszociál, a rendszeresen meditálók régóta beszámolnak a befelé fordulás kognitív és pszichés előnyeiről. Ráadásul egy reggeli meditáció pozitív hatása rendszerint egész nap kitart" - áll az amerikai Massachusettsi Általános Kórház pszichiátereinek a kutatásról kiadott sajtóközleményében.

 

A vizsgálat különlegessége, hogy elsőként igazolta: a meditáció hatására az agy szürkeállományában mérhető változások mehetnek végbe, azaz a kutatás résztvevői nem csak a relaxálás miatt érezhették kellemesen magukat a nyolchetes kísérlet során.

 

A tanulmány a Psychiatry Research: Neuroimaging című pszichiátriai szaklap legközelebbi számában jelenik meg.

 

Több agyterületet is megváltoztatott a meditáció

A Massachusettsi Általános Kórház pszichiátereinek vizsgálatában 16 önkéntes vett részt meditációs tréningen. Agyi struktúráikról két héttel a meditáció kezdete előtt, valamint a nyolchetes, stresszoldó és tudatosságot erősítő meditációs tréninget követően is MRI-felvételeket készítettek.

 

A résztvevők hetente közösen is meditáltak, az önálló otthoni meditációhoz pedig különféle hanganyagokat kaptak. Kontrollként a kutatók ugyanabban az időszakban MRI-felvételeket készítettek 17 nem meditáló emberről.

 

A meditáló csoport, amely nyolc hét után markáns változásokról számolt be életében, naponta átlagosan 27 percet gyakorolt. A változásokat alátámasztották az MRI-felvételek is: a tanulás, emlékezés, részvét és önészlelés szempontjából kulcsfontosságú hippocampus területén például a szürkeállomány sűrűségének növekedését mutatták ki.

 

A résztvevők egybehangzóan a stressz csökkenéséről számoltak be életükben. Ez együtt járt a stresszel, dühvel kapcsolatba hozható agyi terület, az amygdala szürkeállomány-sűrűségének csökkenésével.

 

A tudatossággal, öntudattal kapcsolatos agyi struktúra, az insula területén a kutatók nem tapasztaltak a nyolc hét alatt mérhető változást, de úgy vélik, hosszú távon ez a terület is átalakulhat.

 

A kontrollcsoport tagjaiban a kutatás ideje alatt semmilyen hasonló változást nem figyeltek meg.

 

A tanulmány kiemeli az agy rendkívüli plaszticitását, és hangsúlyozza, hogy meditációval nemcsak közérzetünket, életminőségünket, hanem agyi struktúráinkat is befolyásolhatjuk.

  

 Az első bizonyíték arra, hogy a stressz csökkentése javítja a géneket

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. A folyamat azonban gátolható: nemrég először sikerült bizonyítani, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhető. A módszer már Magyarországon is elérhető, igaz, egyelőre keveseknek.

 

Egyre többen vannak, akik hajlandók tenni valamit az egészségükért: leszoknak a cigiről, mértékletesebben isznak alkoholt, próbálnak egészségesebben enni, természetes alapanyagú élelmiszereket vásárolni (amennyire a pénztárcájuk engedi), próbálnak mozogni (amennyire idejük engedi a munka és a család mellett). Ez csupa jó dolog, és segítséget is kapunk hozzá: az internetről tömegesen tölthetők le különféle étrendek (javasoljuk a Magyar Dietetikusok Szövetségének tanácsait), edzéstervek (a terhelést beszéljük meg háziorvosunkkal). Abban pedig például a Tudatos Vásárlók Egyesülete segít, hogy kevesebb mérget együnk.

 

A következő nagy lépés a stresszoldó technikák elterjedése lenne, illetve az, ha ezeket a technikákat rendszeresen és együtt alkalmaznák az emberek az egészségesebb étrenddel és mozgással. Miért fontos annyira a stressz csökkentése?

 

A tartós stressz mérhető módon öregíti a sejteket

Tudományos vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolják, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a krónikus betegségek kialakulásában. A megnövekedett krónikus stressz igazoltan összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségekkel, különböző mentális megbetegedésekkel és a depresszióval - olvasható a Selye János Lelki Egészség Program honlapján. De mi a biológiai kapcsolat a stressz és az egészségromlás között?

 

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. Ennek oka az, hogy gyorsabban "elkopnak" a sejtek genetikai anyagát, a kromoszómákat (DNS-molekulákat) védő szakaszok, az úgynevezett telomérák (más néven telomerek). A gyorsabb kopás oka pedig az, hogy a telomérákat megújító enzim, az úgynevezett telomeráz aktivitása csökken a tartós stresszhelyzetben élőknél.

 

Ennek bizonyítására nézzünk egy példát. Elisabeth Blackburn, aki a 2009-es orvosi-élettani Nobel-díjat a telomerázkutatásért kapta, a díj átvételekor tartott előadásában hivatkozott Selye János stresszelméletének biológiai hatásaira. Blackburn és kollégái a California Egyetem (San Francisco) Pszichiátriai Klinikájával együttműködve krónikus beteg, illetve egészséges gyermekek édesanyjai körében vizsgálták, hogyan jut a stressz a "bőr alá". Az Orvosi Hetilap cikke így ír az eredményekről: "Az édesanyák minden más szempontból egymás úgynevezett szociális ikerpárjai voltak, ugyanakkor az egyik csoport nyilvánvalóan igen súlyos, éveken át tartó stresszhelyzetben élt, hiszen egy édesanya számára a beteg gyermek ellátása, ennek a helyzetnek a feldolgozási nehézsége folyamatos súlyos adaptációs többletterhet jelent. A vizsgálat eredményeként azt állapították meg, hogy a beteg gyermekek édesanyjainál szignifikánsan (statisztikailag kimutatható módon) alacsonyabb telomerázaktivitás és szignifikáns telomerarövidülés volt kimutatható, ami 9-17 évvel idősebb sejtszintű öregedésnek felelt meg az egészséges gyermekek édesanyjaihoz hasonlítva. Igen érdekes azonban, hogy a sejtszintű öregedés értéke igen nagy szórást mutatott közöttük is, és ennek mértéke az észlelt stressz szintjével volt kapcsolatban. Azok az édesanyák, akik helyzetüket folyamatosan kínzónak minősítették, sokkal gyorsabban öregedtek, mint akik el tudták fogadni ezt az igen nehéz élethelyzetet is."

 

Stresszcsökkentés nem romboló módon

Mit lehet tenni a tartós stressz ellen? Magát a stresszhelyzetet sokszor nem lehet megszüntetni, így marad az ezzel való megküzdés. Az emberek többsége ma még a könnyebb utat választja, olyan tevékenységeket, amelyek rövid távon oldják a feszültséget: ezek főképp a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és táplálkozás. A kör ezzel bezárul, mert ezek hosszú távon további egészségkárosító hatást fejtenek ki. Mindez alapvető szerepet játszik abban, hogy hazánkban a középkorú népesség idő előtti megbetegedési és halálozási aránya rendkívül magas.

 

Ezért is szükség lenne a stresszoldó módszerek, technikák terjedésére, szélesebb körű alkalmazására. "A beavatkozási lehetőségek tárháza mind egyéni, mind közösségi, mind társadalmi szinten szerencsére elég széleskörű. Olyan magatartásorvoslási alapokon, hazai és külföldi kutatási eredményeken nyugvó megelőző programok állnak rendelkezésre, amelyek jelentős támogatást képesek nyújtani a testi és lelki egészség megőrzésére, a krónikus stressz kockázatainak csökkentésére" - olvashatjuk a Selye János Lelki Egészség Program honlapján.

 

Az életmód visszahat génjeinkre is

A sok jó program között is figyelmet érdemel az a módszer, amelyet Dean Ornish, a San Franciscóban működő Kaliforniai Egyetem (University of California, San Francisco) orvosprofesszora dolgozott ki, és amely Ornish-módszerként vált ismertté. Ez személyre szabott táplálkozási és mozgási ajánlásokat tartalmaz, de alapvető része a hatékony stresszkezelő technikák elsajátítása is, amelyek egy része csoportfoglalkozások keretében történik. Már több mint harminc évvel ezelőtt sikerült igazolni, hogy ezzel a kombinációval akár a súlyos koszorúér-megbetegedés is visszafordítható.

 

Ornish módszere azonban akkor kapott igazán nagy figyelmet a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudományban, amikor klinikai vizsgálatokkal sikerült igazolni, hogy a fent említett telomeráz enzim aktivitását is növeli. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy az életmódváltás hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhető.

 

Falus András, a Semmelweis Egyetem biológusa a kutatást azért tartja szakmailag nagyon megalapozottnak, mivel annak a munkacsoportnak, amelyben Dean Ornish dolgozik, tagja a Nobel-díjjal jutalmazott Elizabeth Blackburn is. "Ez annyit jelent ugyanis, hogy egy, az életmódváltás hatásait vizsgáló kutatás mögött egy, a legmagasabb szinten elismert tudományos kutatás áll. Ez pedig azért nagyon fontos, mert számtalan különböző életmód-programról, diétáról és edzésmódszerről hallhatunk nap mint nap, azonban ez az első olyan eset, amikor az életmódváltás és a tudomány szorosan összekapcsolható" - mondja Falus.

 

Ennek is köszönhető, hogy az Ornish által kidolgozott életmódváltó programot (Spectrum néven) a közelmúltban a Medicare - az amerikai kormány által finanszírozott egészségbiztosítási rendszer - a támogatott ellátások sorába emelte. Korábban a Medicare ilyen jellegű programokhoz nem nyújtott támogatást.

 

Egyelőre keveseknek

Magyarországon még messze vagyunk ettől, egyelőre keveseknek érhető el ez az életmódváltó módszer. Ennek főleg anyagi okai vannak, mert kevesen engedhetik meg maguknak, hogy részt vegyenek a programban, amelyet itthon a Quintess Healthy Aging Club kínál "azoknak a 30 év feletti, tudatos férfiaknak és nőknek, akik nagy szellemi és lelki leterheltséget jelentő munkájuk mellett/miatt odafigyelnek egészségük megőrzésére" - olvasható a cég honlapján.

 

Az egészségügyi vállalkozás tudományos alapon szerveződött: létrehozói megbíztak egy szakértői gárdát azzal, hogy gyűjtsék össze a hiteles, bizonyított információkat az egészségmegőrzés lehetőségeiről, és rendezzék ezeket a gyakorlatban alkalmazható, személyre szabható programokba. E programok fontos része a stressz csökkentése, amelyben segít, ha csoportban végzik.

 

A cég információi szerint eddig nem sokan jelentkeztek a 8 hetes, körülbelül kétszázezer forintba kerülő "életmódváltó" programra, de azt remélik, hogy idővel az életmód-kultúra is kialakul Magyarországon, a borkultúrához hasonlóan. Addig is: minden olyan tevékenység jó a szervezetnek, amely csökkenti a tartós stresszt - és ez már tudományosan is bizonyított.

 

Mikor érjük el érzelmi intelligenciánk csúcspontját?

Egy új pszichológiai kutatás szerint az idősek sokkal inkább képesek stresszes, kellemetlen szituációkban a dolgok jó oldalát megragadni, és az empátiájuk is nagyobb az elesettek és kevésbé szerencsések iránt, mint a fiataloké.

 

"Érzelmi intelligenciánk a hatvanas éveinkre éri el csúcspontját, ezért az idős emberek egy munkahelyen a közösség "kovászaiként" működhetnének" - állítják az amerikai University of California (Berkeley) pszichológusai, a Psychology and Aging című szaklap legfrissebb számában. A tanulmány arra kereste a választ, hogy a korral hogyan változnak érzelmi reakcióink.

 

"Egyre inkább úgy tűnik, hogy idővel a társas kapcsolatok és a másokról való gondoskodás válik a legfontosabbá az életben. Úgy vélem, hogy az evolúció idegrendszerünket úgy alakította ki, hogy idős korra érik meg igazán a társas kapcsolatokra és tevékenységekre" - nyilatkozta a ScienceDaily tudományos hírportálnak Robert Levenson kutatásvezető.

 

Az idősek veszik leginkább észre a pozitív dolgokat

A kutatásban 20, 40 és 60 éves emberek egy közömbös, egy szomorú és egy felháborító filmrészletre adott reakcióit vizsgálták. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevők mennyire képesek érzéseiket kontrollálni, mennyire tudnak nehéz helyzetekben a pozitív dolgokra koncentrálni, és mennyire tudják érzelmeiket elnyomni.

A kiválasztott filmek között volt a 21 gramm című mozi, a bemutatott részletben az anya épp értesül róla, hogy lánya autóbalesetben elhunyt. A Bajnok című Zeffirelli-filmből választott részletben a fiú nézi, ahogy apja utolsó, halálos bokszmeccsét vívja. Végül a Fear Factor című valóságshowból mutattak visszataszító részleteket. Miközben a résztvevők a filmeket nézték, mérték a vérnyomásukat, a pulzusukat, verejtékezésüket és légzésüket.

 

A kísérletben az idősek voltak leginkább képesek a szomorú történésekben is meglátni a pozitívumot. Velük szemben a fiatalabbak jobbak voltak érzelmeik kontrollálásában: könnyebben elterelték a kellemetlen részletekről a figyelmüket, hamarabb túltették magukat a negatív benyomásokon, és hangolódtak rá más érzelmekre. Az érzelmek kontrollálása és áthangolása során az agykéreg prefrontális része aktív. Ez az agyterület felelős részben a memóriáért, a tervezésért és az impulzusok kontrollálásáért is. Az életkorral az agyterület aktivitása csökken, és ezek a képességeink halványulnak.

Az érzelmek elfedésében mind a három csoport hasonlóan teljesített.

 

Az időseket jobban megérintik a szomorú történések

Egy néhány hónappal ezelőtti kísérletben ugyanez a kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az életkorunk, hogy mennyire érzékenyen reagálunk a szomorú eseményekre.

 

A résztvevők akkor is 20, 40 és 60 évesek voltak, és akkor is a 21 gramm és A bajnok című filmből mutattak be részleteket. A kutatás eredményei szerint az időseket sokkal jobban megérintették a szomorú jelenetek, sokkal érzékenyebben reagáltak a veszteségre.

 

A szomorú történésekkel kapcsolatos nagyobb érzékenység azonban nem jelent depresszióra való erősebb hajlamot - hangsúlyozta a kutatásvezető.

 

Hiába vizsgálták meg újra és alaposabban a kérdést, megint kiderült: egy ország gazdagsága hosszú távon nem jelenti azt, hogy az ott élők boldogok is. Sokkal inkább befolyásolja az elégedettséget, ha az emberek gyanakvás helyett bízhatnak a szomszédban, a vezetőkben és az

 

Az 1970-es évek közepén Richard Easterlin amerikai közgazdász, a University of Southern California professzora nagy visszhangot kiváltó kutatást tett közzé, eredményeit a szakma azóta is Easterlin-paradoxon néven emlegeti.

 

"Easterlin azt találta, hogy ha egy adott pillanatban megnézzük, hogy milyen gazdag egy ország és mennyire boldogok az ott élő emberek, az nincs egymással ok-okozati kapcsolatban. Azaz, ha nőnének a jövedelmek, az nem járna együtt az emberek boldogságszintjének növekedésével" - magyarázza Szondy Máté pszichológus, a Károly Gáspár Egyetem adjunktusa, aki A boldogság tudománya címen közelmúltban megjelent könyvében foglalta össze a pszichológia boldogsággal kapcsolatos eddigi kutatásait.

 

A pénz csak rövid távon boldogít

Easterlin az adott ország jövedelme és az ott élők elégedettségi szintje között hosszú távon csupán együttjárást, de nem oksági kapcsolatot talált. "Mi a különbség az együttjárás, korreláció és az ok-okozati viszony között? Például kijelenthetjük, hogy egy olyan településen, ahol több a gólya, arányaiban több gyerek születik. Ez igaz, hiszen vidéken, kis településen több a gyerek, mint városban. A gólyák és a csecsemők száma azonban oksági viszonyban nem áll egymással - csupán együttjárnak. Easterlin ugyanilyen együttjárást talált az országok jövedelme és az ott élők elégedettsége között" - magyarázza a pszichológus.

 

Nem csoda, hogy a nyugati fogyasztói kultúra Easterlin kutatását az elmúlt csaknem negyven évben időről-időre megpróbálta megcáfolni. A hosszabb időszakot vizsgáló kutatásokban ez nem sikerült, rövidebb távot áttekintő vizsgálatokban azonban születtek olyan eredmények, amelyek szerint a jövedelmek gyarapodásával nőtt a lakosság elégedettsége is. "Ez a hatás azonban nem tartós, mert az emberek nagyon hamar adaptálódnak a megváltozott körülményekhez. A privát életben is megfigyelhető ez a villámgyors adaptáció: lottónyertesekről például tudjuk, hogy csak néhány hónapig vallják magukat boldogabbnak" - mondja Szondy Máté.

 

A kínaiak nem boldogabbak azóta, amióta pörög a gazdaságuk

Mivel egyre több ország vezetőjét érdekli, hogy lakosainak elégedettségi szintje hogyan fokozható, Richard Easterlin fontosnak érezte, hogy ő maga is felülvizsgálja 1974-es kutatási eredményeit. A világ 37 országának adatait gyűjtötte össze, átlagosan 22, de legalább 10 évre visszamenőleg. Az országok között gazdag, szegény, volt kommunista és kapitalista is szerepelt. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia tudományos folyóirata, a Proceedings of the National Academy of Sciences legfrissebb száma közli.

Az új vizsgálat megerősítette a hetvenes évekbeli eredményeket: hosszú távon a boldogság és a nemzeti jövedelem között nincs oksági viszony. Easterlin példaként Chilét, Kínát és Dél-Koreát emelte ki. Mindhárom ország egy főre jutó GDP-je az elmúlt húsz évben megduplázódott.

 

Ez alatt a két évtized alatt Kína és Chile lakosainak elégedettségi szintje is csekély mértékű csökkenést mutatott. Dél-Koreában a nyolcvanas évek elejéig csekély mértékben, de növekedett az elégedettségi szint, 1990 és 2005 között viszont lassú ütemben, de fokozatosan csökkent.

 

Boldogok vagyunk, ha megbízhatunk a körülöttünk élőkben

Ha nem a jövedelem, akkor mi az, amitől egy ország lakossága tényleg boldogabb? Easterlin szerint az anyagi javak halmozása helyett sokkal inkább az egyén egészségére és társas kapcsolatainak fejlesztésére, családi életének kiteljesítésére kellene a politikának koncentrálnia.

 

"Korábbi kutatások kimutatták, hogy egy ország boldogsága szempontjából kulcsfontosságú a társadalmi bizalmi szint: hogy az emberek mennyire bíznak a szomszédjaikban, a politikusokban, a vezetőkben, az intézményekben. A skandináv országokban például a bizalmi szint nagyon magas, Svédország és Norvégia rendszerint a rangsor élén helyezkedik el az elégedettséget mérő nemzetközi felmérésekben. Ahol magas a társadalmi bizalmi szint, az emberek szívesebben fizetnek adót is, mert bíznak abban, hogy jó helyre kerül" - magyarázza Szondy Máté.

 

Ugyancsak nagyban befolyásolja a lakosság elégedettségi szintjét a politikai és gazdasági rendszer stabilitása, kiszámíthatósága, ily módon ugyanis nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Meghatározó a toleranciaszint is: ahol átlagosan magasabb, ott boldogabbnak érezzük magunkat.

 

A magyar rosszkedv háttere

Az Eurobarometer 2007-es felmérése szerint Európában Románia és Bulgária csatlakozásáig mi "büszkélkedhettünk" az unió legboldogtalanabb országa címmel, a magyarok 52 százaléka vallotta magát elégedetlennek életével.

 

A magyar rosszkedv mögött Ágoston László szociológus és kutatótársainak 2008-as tanulmánya szerint a következők okok állnak:

A panasz és a gyanakvás kultúrája - Az egyéni sikerre, boldogságra való törekvés a szocializmus alatt tabutéma volt, a legtöbb ember a mai napig nem tud érdemben reagálni arra, ha beszélgetőpartnere valami jóról számol be.

Tanult tehetetlenség - Az előző rendszerben az emberek megtanulták, hogy nem tudják irányítani életüket, és ez a hit azt követően, hogy a rendszerváltással jóval nagyobb kontrollunk lett saját sorsunk felett, továbbra is fennmaradt.

Fenyegető világ - A globalizációval és a média fejlődésével az embereket potenciálisan fenyegető veszélyekkel kapcsolatos információ a világ minden részéről hirtelen nagy dózisban zúdult ránk.

Normák széthullása - A rendszerváltással megszűntek a bejáratott viselkedési minták, szokásrendszer, értelmetlenné vált az addigi struktúra.

Túlzott elvárások - Csodavárás élt a magyar társadalomban a rendszerváltással és az unióhoz való csatlakozással is.

Bizalmatlanság és gyanakvás - Nem bízunk egymásban és a vezetőkben sem. Egy 2008-as felmérés szerint a magyar társdalom 83 százaléka bizalmatlan az országot vezető politikusokkal szemben.

Forrás

 

stressz

Számos betegség gyógyítható rendszeres szeretkezéssel
  Feszült vagy? Alvásproblémád van? Kiderült, hogy számos olyan betegség van, amely egyszerűen gyógyítható rendszeres szeretkezéssel. 12 ok, melynek...
TOVÁBB
A datolya nem gyógyszer, annál sokkal többet ér!
  Már a Bibliában is emlegetett datolya egyre népszerűbb hazánkban. A gyümölcs szárított formában jut el hozzánk, és ízletes csemegeként fogyasztjuk....
TOVÁBB
Fagyaszd le a citromot és mondj búcsút a cukorbetegségnek, a daganatoknak és az elhízásnak!
  A citrom az egyik legegészségesebb gyümölcsökhöz tartozik. Az egész világon számtalan egészségügyi problémára alkalmazzák, helyet kap a konyhában...
TOVÁBB
Ennek a pontnak a masszírozása 100 betegséget gyógyít. Tanuld meg te is!
  A távol-keleti gyógyászatban használt kínai zú san lí fogalom jelentése “láb három mérföld”, a test legfontosabb pontja, amelyet elsősorban...
TOVÁBB
NEKED AJÁNLJUK
 Eltitkolt gyógyszer a 3%-os Hidrogén-peroxid
  Bár a szakirodalom feljegyezte, hogy Franciaországban már a 19. század elején sikeresen alkalmazták ezt a szert súlyos betegségeknél, elég jó...
TOVÁBB
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú gyógyszerek vénykötelesek. A metamizole-t 1920-ban...
TOVÁBB
A világ leghalálosabb pirulái – Xanax és társai, avagy a benzodiazepinek veszélyei, mellékhatásai
  A Xanax nevű szer a benzodiazepinek csoportjába tartozik, általában szorongásos betegségek, pánikbetegség és depresszió okozta szorongás...
TOVÁBB
Megtalálták a rák valódi okát
  Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a beteg, ha megérti betegsége okát. Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
 Eltitkolt gyógyszer a 3%-os Hidrogén-peroxid
  Bár a szakirodalom feljegyezte, hogy Franciaországban már a 19. század elején...
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Hízol, rosszul alszol, és fájnak az ízületeid?
  A köménymag gyógyászati hatásait régtől fogva ismeri az emberiség, a népi gyógyászat...
TOVÁBBI CIKKEK
Kulcs az égiek kapujához – Tavaszi kankalin
  A tavaszi kankalin, latin nevén Primula veris, apró, évelő növény, amelynek a...
Felfedezés Magyarország egyik leglenyűgözőbb természeti csodájában - a Rám-szakadékban
  Magyarország sokszínű és lenyűgöző tájakat kínál azoknak, akik szeretik felfedezni a...
Méhpempő: Az egészség varázslatos csodaszere
  A méhpempő a méhek garatmirigyében termelődő fehéres, tejszerű, sárgás színű, savanykás,...
Nagyanyáink még tartották – Eltűntek a tyúkok a kiskertből?
  Nagyanyáink kertjéből még nem hiányozhatott a baromfi, de manapság mintha már nem lenne...

Címkék