Az emberek többsége reagál az időjárás változásaira, megérzik a páratartalom, a légnyomás változásait, a levegő iontartalmának, vagy a légköri elektromágneses hullámok frekvenciájának ingadozásait. Vihar előtt sok ember látszólag minden ok nélkül nyugtalanná, idegessé válik, sokakat gyötör fejfájás.
A légnyomás csökkenése oka lehet az oktalan ingerültségnek és a sokszor igen súlyos depressziónak. Az elektromágneses aktivitás, az elektromágneses hullámok gyakoriságának növekedése szórakozottságot okozhat, gyengülhet a figyelem, emiatt növekszik a közúti balesetek száma, az utasok rengeteg holmit felejtenek villamoson, autóbuszon, trolin, metrón vagy taxin. A légköri elektromosság hirtelen megváltozásával kapcsolatos megfigyelés az is, hogy amikor a légkörben megszaporodnak a pozitív töltésű ionok, az emberek fáradtnak, kimerültnek érzik magukat.
Noha az időjárás-változások valóban befolyásolhatják az ember hangulatát, pszichéjét, viselkedését, reagálásait, az emberi szervezetre azonban mégsem a légtömegek fajtái, hanem azok cseréje, az úgynevezett időjárási-frontok hatnak kedvezőtlenül. A frontoknak az emberek egy része nem tulajdonít különösebb jelentőséget, mert jól elviselik, mások viszont nehezebben tűrik a változásokat.
Már Hippokratész (i.e. 460 - i.e. 375), az ókor híres görög orvosa, is megfigyelte, hogy a légköri viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre: "Aki orvoslással akar foglalkozni, tudnia kell, hogy az évszakok befolyásolják az ember egészségi állapotát. Az egyes emberek szervezete különbözőképpen viselkedik az évszakokkal szemben, némelyek számára a nyár, másoknál a tél a kedvező vagy hátrányos (…) Maguk a betegségek is eltérő módon viselkednek, jól vagy rosszul, az egyes évszakokban, de a kor, vidékek és életmód szerint is." A 18. század vége felé – Volta és Galvani munkásságának köszönhetően – pedig az is bizonyítást nyert, hogy a levegő elektromos kisülései hatással vannak az idegrendszerre és az izomzatra.
Vannak, akik a langymeleg napsütést, a csodás tavaszt kedvelik a legjobban, amelytől jobb lesz közérzetünk, számosan lobbannak szerelemre, megnő szexuális vágyuk és fogamzásra való hajlandóságuk. Egy közvélemény-kutatás alapján az emberek többsége tavasszal – amikor süt a nap, a hőmérséklet 20 C°, a páratartalom pedig 80% – érzi magát a legkellemesebben. Egy angol felmérés szerint a hormonháztartásra és a fogamzóképességre nem is a simogató langymeleg van hatással, sokkal inkább a hosszú, derült napok, a napsütéses órák hatnak serkentőleg. Állítólag a tavasszal fogant gyermekek életrevalóbbak, életigenlőbbek, egészségesebbek, mint a más időszakban születettek; felnőve az életben sokkal többre viszik, mert többre képesek. Sok híres ember fogant áprilisban, májusban, júniusban, és sokan ekkor jutottak el tevékenységük csúcsára. Például Torricelli májusban kezdett el foglalkozni a légnyomásmérővel, Victor Hugo és Byron legnagyobb írásai tavasszal születtek.
Sokan a tiszta levegőjű, csípős hidegben érzik jól magukat, ugyanakkor szenvednek a nyirkos hidegtől, némelyek pedig az esőt megelőző borongós időt viselik nehezen. Byron például nagyon utálta, ha hidegre fordult az idő, Napóleon ugyancsak ki nem állhatta a hideget, a meleget részesítette előnyben, még nyáron is befűttetett a lakásában.
Nem kevesen vannak, persze akik a napbarnító forróságot élvezik, de kimutatták, hogy a túlságosan nagy melegben romlik az emberek közérzete, hajlamosak eltompulni, szívesebben lustálkodnak, mint szeretkeznének, mivel a nemi vágy 26 C°-os melegtől kezdődően már nemcsak csökken, hanem meg is szűnhet. Csak a bűnözők aktívak. New York-i kriminológusok kimutatták, hogy a bűnözők imádják a forró nyári hónapokat, mert ekkor a legaktívabbak s követik el a legtöbb bűncselekményt.
Sok embert megvisel a szél, némelyeket a viharos erejű szél jötte teljesen kikészít, egyesek lehangoltakká válnak, mások a viharos időjárástól agresszívek lesznek. Diderotról feljegyezték, hogy a heves szélviharok idején úgy érezte, szétpattan a feje és elborul az elméje. Az angolok a nyugati szelektől irtóznak, rosszkedvűek lesznek tőle, az olaszok a déli szelet, a meleg, páratelt sirokkót utálják.
Eső közeledtével sok ember prüszköl, ásítozik vagy bágyadt, reggel fáradtan ébred, sokaknak fáj a feje, esetleg viszket a meggyógyult sebük vagy tyúkszemük, de nyilallhatnak a reumás ízületek, szárazzá válhatnak a tenyerek, számos ember szórakozottá válik, a zsörtölődős asszonyok pedig igen ingerültek lesznek. A csendes eső sok embert tesz búskomorrá, mint ahogy Heinét, Schillert és Miltont is annyira megviselte a szitáló, csepergő eső monotóniája, hogy ilyenkor képtelenek voltak alkotni.
Számos állat kiváló időjós, jól használhatók az időjárás előrejelzésére, de a földrengéseket és a természeti katasztrófák jöttét is megérzik. A különböző kimenetelű időjárás-változásokra meglepő viselkedéssel, tőlük nem várt hangokkal hívják fel az emberek figyelmét. Például eső előtt a kakasok napnyugta után is kukorékolnak; mielőtt szelesre fordulna az idő, a keresztes pókok új hálót készítenek, a macskák pedig a szőnyegeket vagy a függönyöket karmolásszák. A befőttes üveg vízébe tett pióca az egyik legkiválóbb időjárásjósló. Ha az üveg alján marad derült, napos vagy fagyos idő lesz; ha a víz tetejére megy, akkor erős szél vagy havazás; ha izgatottá válik, zivatar várható. Heves viharok idején viszont sok pióca elpusztul.
Esőre áll az idő, ha
• a békák hangosan brekegnek;
• a tyúkok sokára ülnek el;
• a verebek a porban fürdenek;
• a pókok lerombolják hálójukat, és máshová költöznek;
• a birkák, kosok sokat rohangálnak;
• a szamarak a fülüket rázzák és ordítanak;
• a tehenek kergetik egymást;
• a lovak idegesek és összegyűlnek a karám sarkában;
• a macskák nyalogatják mancsukat, mossák pofájukat;
• a kutyák büdösek, füvet esznek, vagy vonyítanak;
• a disznók nyugtalanok és hangosan röfögnek;
• a vakondokok nagy túrásokat fúrnak;
• a patkányok és az egerek idegesek;
• a madarak tisztogatják tollaikat;
• a varjak sokat kárognak, a hollók nagy zajt csapnak, a csókák csoportosan, a hattyúk pedig alacsonyan repülnek;
• a darvak csőrüket a szárnyuk alá dugják;
• a sirályok messze szállnak a tengerparttól, mélyen berepülnek a szárazföld belsejébe;
• a giliszták kibújnak a földből;
• a tücskök hangosan zenélnek;
• a szúnyogok erőszakosan csípnek, és a földhöz közel repülnek;
• a szentjánosbogarak nem világítanak;
• a méhek a kaptárjaikban maradnak.
Zivatar lesz, ha
• a hangyák ide-oda rohangásznak;
• a piócák sokáig maradnak a vízen kívül;
• a viperák igen dühössé válnak;
• a harcsák a víz felszínére jönnek;
• a feketerigók éles hangon fütyülnek.
Száraz, szép idő várható, ha
• a pókok kora reggel már dolgoznak;
• rossz időben huhognak a baglyok;
• a denevérek csapkodnak a szárnyukkal;
• a gólyák és a darvak magasan szállnak, és sok madár elrejtőzik.
Száraz, napos idő várható, ha
• a keresztes pókok este nagy hálót szőnek;
• a legyek vidáman repdesnek;
• a szúnyogok magasan repkednek;
• a levelibékák kiemelkedő helyre másznak;
• a kígyók lustán heverésznek;
• a csirkék hangosan csipognak;
• a füstifecskék magasra szállnak;
• a vörösbegyek repülés közben énekelnek;
• a cinkék éneke messzi elhallik;
• a fülemülék hangosan csattognak;
• a juhok vidáman legelnek.
Szép, hosszú lesz az ősz, és enyhe télre számíthatunk, ha
• a vadludak későn kelnek vándorútra;
• a költöző madarak sokáig itt maradnak, csak később repülnek el délre;
• ősszel a mezei pockok és az erdei egerek nagyon felszaporodnak;
• a bíbicek télen is itt maradnak.
A tél végét jelzik a megszólaló pacsirták, a csiripelő verebek, a kertekből a mezőkre költöző varjak, a barlangjaikat elhagyó medvék és a vidáman játszó vadnyulak.
Hosszú, kemény hideg télre van kilátás, ha
• a hangyák magas bolyokat építenek;
• a vándormadarak korán elköltöznek;
• a cinkék lakott helyre húzódnak;
• a verebek csendben vannak;
• a hörcsögök sok gabonát gyűjtenek be;
• a mókusok egy csomó fenyőtobozt tartalékolnak;
• a téli álmot alvó állatok mély fészket készítenek;
• a házi pókok meleg helyen szőnek hálót;
• sok makk és csonthéjas terem.
A vidéki emberek megfigyelték, ha karácsony napján az állatok a bal oldalukra fekszenek, a tél sokáig tart, kemény és cudar lesz.
Akik alaposan megfigyelik a növényeket, náluk is tapasztalhatják, hogy rendelkeznek időjárásjósló képességgel. Környezetük tudatására szokatlan kommunikációra képesek.
Esőt éreznek a növények, ha
• a körömvirágok, a százszorszépek, hóvirágok, szellőrózsák, kukacvirágok és sok más növény virágzata nem nyílik ki;
• a szegfűk összecsukódnak; a muskátli virágai elcsavarodnak;
• a harangvirágok virágai lefelé vagy oldalra fordulnak;
• az árvalányhaj szálai kiegyenesednek;
• lefelé hajlik a harangvirágok feje.
Szép idő várható, ha a növények kinyitják virágaikat. Hosszú lesz az ősz, ha a tavaszi hérics ősszel is kivirágzik, vagy ha az illatos hunyor december első felében is kinyílik.
Kemény, hideg telet jelez előre, ha
• sok makk terem;
• a tölgy lombja későn, de nagyon szépen színekkel színesedik meg.
A törökök megfigyelése szerint, kemény tél várható, ha a fenyőfákon sok toboz díszlik s a birsalmafáknak bő termése van.
