Pasztinák a kemény legény!

 

A pasztinák értékesebb, mint a többi gyökérzöldség. Magas fehérje- és ásványisó-tartalma miatt érdemel említést, de a benne található C-vitamin-mennyiség sem elhanyagolható. Fogyasztása kedvező hatással van a gyomor- és emésztési bántalmakra, jótékonyan hat a légzésre.

 

Népies nevei: fehérrépa, peszternák, paszternák, olaszrépa, latin nevéből pasztinák, helytelenül édesgyökérnek is nevezik.

 

A népgyógyászatban elsőrendű erősítőként tartották számon, amellyel idős, legyengült, lábadozó betegeket gyógyítottak. Az erősen lesoványodott, étvágytalan, esetleg tbc-s betegeknek már a tizenkilencedik században is tejben főtt pasztinákot adtak gyógyszerként.

 

Kiváló rost-, B- és C-vitamin forrás. Magas fehérje- és ásványi anyagtartalma (vas, kalcium és foszfor). A gyökér keményítőt, fehérjét és pektint is tartalmaz.

 

Az ernyősvirágzatúak rendjébe tartozó pasztinák, vagy paszternák) manapság méltatlanul mellőzött gyökérzöldségünk. Felhasználhatósága megegyezik a burgonyáéval, ennek ellenére sokan petrezselyemhez hasonlóan használják.

 

Pasztinák történelem

A pasztinák Eurázsiában őshonos. Fás, kemény gyökerű vad változata a Földközi-tenger partjaitól Szibériáig napjainkban is előfordul.

A XVI. századra már Európa-szerte ismerték és használták ételek édesítésére. A burgonya Európába érkezése előtt főzve és sütve is fontos népeledel volt. Fogyasztása erősen visszaesett az édesebb sárgarépa és a burgonya megjelenésével.

Termesztésével valószínűleg a rómaiak foglalkoztak először, de megemlítik a görög leírások is. Egyes írásokban a pasztinákot, mint egyfajta sárgarépaként említik.

Az ókori orvos gyomorbajok enyhítésére is ajánlotta. Rákos fekélyekre, asztma ellen javasolta.

 

A pasztinák vadon élő alakja rétek, legelők, szántók, utak széle, árkok és gyomtársulások lakója. Leginkább az üde vagy közepesen száraz, mély rétegű, nitrogénben és káliumban gazdag vályogtalajokat kedveli.

 

A pasztinák gyógyhatása

 

 

A növényi rostok azzal, hogy élénkítik a bélműködést csökkentik a koleszterinszintet (a szervezetben rövidebb ideig tartózkodó székletből kevesebb koleszterin tud visszaszívódni), s szabályozza a vércukor-tartalmat is. Kalcium- és foszfor tartalma jótékonyan befolyásolja a csont anyagcseréjét, illóolaj-tartalma révén pedig vizelethajtó, görcsoldó.

 

A pasztinák legelőnyösebb tulajdonsága a vizelethajtó hatás, ennek köszönhetően húgyúti fertőzések esetén átöblítőként, valamint vesehomok kezelésére és megelőzésére is alkalmas, segít elhajtani a kisebb veseköveket. Tisztítja a vesét és az epét, elősegíti a gyomor és az emésztőrendszer működését. Szélhajtó hatású, megakadályozza a puffadást. Vízható hatása révén csökkenti az ödémát. Jó lázcsillapítónak is bizonyult, sőt, a nemi szervek és nemi mirigyek alulműködése (pl. erekció zavara) ellen is használ a növény.

 

Felhasználási javaslatok

Használhatjuk minden olyan étel elkészítéséhez, amelybe petrezselymet használnánk. Az ételnek édeskés ízt ad, de kevesebb kell belőle. A gyökérből nyert anyagokat a likőriparban használják ízesítőként.

Sós ételekhez, hús- és zöldséglevesekbe, babos ételekbe, salátákba különleges, fűszeres ízvilága miatt kis adagokban megéri kipróbálni. Elkészítésekor a szokásosnál több sót kell használni.

 

A burgonyát is lehet vele helyettesíteni. Készíthetünk belőle csipszet és pürét is. Remekül aszalható, száradtan is fehér marad.

A gyökér íze semleges, enyhén édeskés. Sótlanul megfőzve édességek alapanyaga lehet – a túlfőzött paszternák viszont rostjaira esik szét és kesernyés ízű lesz.

Mivel ízanyagainak jelentős része közvetlenül a héj alatt található, a hámozás csökkenti az íz erősségét.

 

Levele viszont nem ehető a benne található hangyasav miatt. A levél érintése bőrgyulladást okozhat, komposztnak viszont kiváló.

 

A pasztinákot, ha a földben hagyjuk télére, áttelelés közben a fagy hatására keményítőtartalma cukorrá alakul. Olyan területeken is kiválóan terem, ahol a petrezselyem csak sínylődne.

 

 


NEKED AJÁNLJUK
A japán lonc is gyógynövény
  A japán lonc (Lonicera japonica) illata egyedülálló, egyre többen termesztik kertjükben, azt azonban kevesen tudják, hogy milyen...
TOVÁBB
Mielőtt kidobnád a cseresznye- és a meggy szárát, ismerd meg jótékony hatásait
  Gondolnád, hogy a cseresznye- és a meggy szárából gyógyteát lehet készíteni?   Érik a cseresznye, érik a meggy, megkezdődött a szezon. A meggyszár...
TOVÁBB
Az anyósnyelv gyógyhatása
  Az anyósnyelv, vagy szobai tigrislevél (Sansevieria trifasciata) egy szobanövény, mely a liliomfélék családjába tartozik. Felfelé nyújtózó,...
TOVÁBB
Az akácvirág a gyomorégés és a gyomorsav túltengés természetes gyógymódja
  Sokan a gyomorégést egyszerűen csak múló problémának tekintik, amely ugyan kellemetlen, de a gyógyszertárakban vény nélkül kapható gyomorsav...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Diólevél legyen a barátod!
    A diófa ma úgy tűnik reneszánszát éli és egyre többen érdeklődnek a diófalevél...
A datolya nem gyógyszer, annál sokkal többet ér!
  Már a Bibliában is emlegetett datolya egyre népszerűbb hazánkban. A gyümölcs szárított...
TOVÁBBI CIKKEK
Kuka helyett tányérba! Készíts céklalevélből finom salátát
  Azt már régóta tudjuk, hogy a cékla az egyik legegészségesebb zöldségek közé tartozik,...
Természetes vasbor vashiány pótlásra szederből
  Patikákban lehetett réges-régen kapni vasbort. Úgy gondolom, hogy olvasóink közül nagyon...
A triptofán javítja az általános egészséget
  A triptofán javítja az alvás minőségét, javítja az általános kedvet és optimalizálja...
A fekete áfonya lenyűgöző egészségügyi hatásokkal rendelkezik
  A fekete áfonyában számos olyan antioxidáns található, mely a szervezet számára...

Címkék