Betegség, mint szimbólum - az asztma!

Nem kapok levegőt! Megfulladok! Mi történik velem?

A nemzetközi adatok szerint az asztma az a krónikus betegség, amely a legtöbb embert érinti az iparosodott országokban. Ha nem személyesen őket, akkor családtagjaikat, ismerőseiket.

Az ortodox orvoslás a következő okokat tárta fel eddig az asztma keletkezéséről

●    felismerhető külső ok nincs („csak úgy”),

●    allergiák,

●    fertőzés eredményeként kialakuló,

●    kémiai és fizikai ingerek által kiváltott,

●    megerőltetés okozta,

●    fájdalomcsillapítók által kiváltott,

●    lelki okok miatti.

Ruediger Dahlke a következőket írja:

Testi szinten érintett a tüdő (kommunikáció, kapcsolat, szabadság) és a szervezet védekező rendszere (védelem).

6 tüneti szintet különböztet meg, ezekhez problémaköröket rendel

1. szint: pöffeszkedés, felvágás, megpróbál sokat venni és semmit sem kapni, mindent magának akar megtartani, megmérgezi magát, vágyódik a szeretetre, de ezt önmaga nem tudja adni (adás- kapás kérdése).

2. szint: az emberi kapcsolattal való szembenállás, félelem az első lépéstől a szabadság és önállóság felé, dominancia és hatalomvágy, lezárja magát az élet előtt (elzárkózás a külvilágtól).

3. szint: büszkélkedik, nagyra van magával, felfújja magát, mellre szív valamit, az agresszió a tüdőben reked, a dühtől levegőt sem kap, ugat valakire, levegőért kapkod (agresszió).

4. szint: a hatalomvágy és az áldozat szerepének kiélése zsarolás (életveszélyes rohamok produkálása) által, tiszta levegőre vágyik, hegycsúcsokra, hogy felette állhasson a dolgoknak, illetve más embereknek (dominanciaigény és kisebbrendűség).

5. szint: az élet sötét dolgaival szembeni ellenállás, a szexualitásnak a mellkasba történő száműzése (szexualitás, szerelem és piszok, tisztátalanság).

6. szint: nem tud szabadon lélegezni, nem tudja kiélni saját vágyait, a körülötte lévő emberek nem adnak teret az önmegvalósításra (szabadság és élettér).

Feldolgozás

1. légzésterápia, a kötött légzésben az adok-kapok feszültségének kiegyensúlyozását átélni, elfogadni,

2. kíméletlen nyíltság és őszinteség,

3. az egészséges agresszió megélése, offenzívabban élni,

4. a kisebbrendűségi érzést tudatosítani és elfogadni, megtanulni elérni az akaratunkat zsarolás nélkül,

5. megtanulni szeretetet adni és elfogadni, a szexualitást átemelni a tudatba, a saját „piszkunkat” elfogadni,

6. teret hagyni az önmegvalósításnak, és ezt másnak is megengedni.

Fedezze fel a kliens a be- és kilégzés folyamán a „halj meg és szüless újjá” elvet, ajánlja Dahlke.

Mit ajánl Maria Treben, Dr. Oláh Andor és Gyuri bácsi, a füvesember?

A népi gyógyászatban a legtöbb válasz a fitoterápia felől érkezik.

Maria Treben a mézes martilaputeát ajánlja. Asztmás betegeknek szerinte jó szolgálatot tesz 2-3 teáskanálnyi martilapu leveléből frissen préselt lé, amit húslevesbe vagy meleg tejbe tölthetnek.

Más alkalmazása is ismert a martilapunak. Füstölők alkotórésze lehet, enyhítve az asztmás tüneteket.

Dr. Oláh Andor gyűjtése: az ecetes torma könnyíti a légzést, elősegíti a felköhögést.

A mézzel kevert torma elfolyósítja a sűrű, tapadós nyákot.

Máshol azt ajánlják, hogy kis mennyiségben rendszeresen fogyassza az asztmás a tormát. Érdemes tormaszirupot készíteni: ez nem más, mint lereszelt torma vízzel elkeverve, átpréselve; illetve tinktúra is készíthető a tormából: a torma fél napot alkoholban ázik, és aztán préselik át.

Dr. Oláh szerint a ziliz sikerrel adható az asztmás kliensnek önmagában, de teakeverék részeként is (kakukkfű, apróbojtorján, diólevél, bodzavirág, zsurló, borsmenta, izlandi zuzmó 1:1 arányban, ehhez a ziliz). A ziliz az, amit soha nem szabad nyákanyagtartalma miatt sem főzni, sem forrázni, csak 8 órán át hideg vízben áztatni, leszűrni és langyosra melegíteni. Keverékekhez is külön elkészítve kell hozzátölteni.

Szabó Gyuri bácsi 3 teakeveréket ajánl a szokásos elkészítési móddal:

1. fehérmályvagyökér, cseresznyeszár(5), somkórófű(4) , ökörfarkkóró(5), tüdőfű,

2. veronika(6), ezerjófű(4), szurokfű(6), orbáncfű, fehér pemetefű(6),

3. kakukkfű(5), martilapu(15), fehér pemetefű(5), tüdőfű(6), ökörfarkkóró-virág(4).

A zárójelbe tett számok súlyarányokat jelentenek grammokban!

Antalné Tankó Mária gyűjtése a Gyimes-völgyből a következő: az asztmás betegnek lépesmézet, vadmentából készült teát, ecetben eltett tormát, kamillateát, katángkórót, gyöngyajakot adnak, és körülötte égő szénre apróra tört mákfejet szórnak.

Más népi gyógymód szerint az odvas keltike vagy szívgomba (szűgomba) a megfelelő gyógyszer. Egy virágos növényről van szó, nem gombaféléről, hanem a corydalis solidaról vagy cavaról. A kék virágzatút a férfi betegnek kell adni, mert az a növény tömött belű, a likas belű, fehér virágzatú a nőknek használ. A virág vízbe vagy tejbe téve ázik, néha szenteltvizet vagy pálinkát is használnak az áztatáshoz.

Milyen növényeket ajánlanak még nagyszüleink?

Kakukkfüvet, napi két csészével, forrón; fahéjfa kérgét (napi 2-4 grammot), rozmaringot, citromfüvet, ördögharaptafüvet, izsópot, fekete bodzát, homoktövist, vöröshagymát, fokhagymát (tejben főtt fokhagymát is), mézzel kevert fekete retket. A felsorolásból látható, hogy némelyiket tea, némelyiket étel vagy fűszer formában ajánlanak.

Mit tehet magáért az asztmás ember?

Ha dohányzik, leszokik róla, egyébként is kerüli a füstös helyeket. Kerüli a plusz stresszt, a túlzott megterhelést. Tudatosan alkalmaz lazító technikákat (relaxáció, autogén tréning, jóga). Légző gyakorlatokat végez, roham esetén alkalmazza a szituációnak megfelelő légzést. Átállíthatja a megszokott étrendjét (az átmenet történhet pl. a Buchinger-féle gyógyböjttel) minél természetesebb alapanyagokra, ügyelve a sav-bázis egyensúly megteremtésére. Inhalálhat fiziológiás sóoldattal. Végezhet nem megerőltető, rendszeres mozgást (úszás, biciklizés, túrázás). Fontos, hogy megőrizze krízisszituációban az uralmát a helyzet felett.