A bojtorján az egyik legrégebb óta használt méregtelenítő gyógynövény. Gyökerét ősidők óta használják a népi gyógyászatban, ugyanis kiváló vizelethajtó, vértisztító, epehajtó, izzasztó hatású növény.
A közönséges bojtorján Európa, Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos, de az egész világon elterjedt. Útszéleken, folyópartokon, nitrogénben gazdag, megbolygatott talajokon, meleg, napos helyeken él.
Népies elnevezései: bojtorvány, tátorján, lapu, bogáncs, ragadvány, útszélifű, keserűlevelű fű, csibirka. Ezen kívül úgy is ismerjük, hogy nagy bojtorján (Arctium lappa), kis bojtorján, pókhálós bojtorján.
Mikor gyerekkorunkban egymást dobáltuk vele, vagy bosszankodtunk, hogy a ruhánkra ragadt, nem is gondoltuk, miféle erők rejlenek ebben az elsőre nem túl bizalomgerjesztő növényben. A bojtorján az egyik legrégebb óta használt méregtelenítő gyógynövény, évszázadok óta ismeri a kínai és a nyugati orvoslás is. Magjait lázas állapotoknál vagy olyan fertőzéseknél alkalmazták, mint a kanyaró és a mumpsz, külsőleg pedig pattanások, kelések, tályogok, bőrgyulladások esetén vették hasznát.
A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják. Olajokkal előállított kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, de hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák.
A homeopátiában alkalmazzák reuma, méhelőesés és nedves bőrkiütések ellen.
Friss hajtása zöldségként használható.
Gyógyszer a gyökérben
A bojtorján gyógyító gyökerének kérge barna, belseje fehér és szivacsos, amely a szárítás során megkeményedik. Törzse többágú, levelei tojás alakúak. Minden ága szúrós virágban végződik, amely tulajdonképpen sok kis bíborszínű virág összessége. Ez a szúrós virág tapad bele mindenbe. Tavasszal magról könnyen vethető a bojtorján. A palántákat 15 cm-es távolságra egyeljük ki. Kedveli a nedves, tápdús, mélyen művelt talajt és a teljes napfényt, de megél más talajon is. Több kertész a talaj lazítására faforgácsot és fűrészport kever a bojtorján ágyásaiba. A laza talajból könnyebben szedhetők a mélyre nyúló gyökerek. Konyhakertben nem javasoljuk. Gyökerek az első év őszén vagy a második év tavaszán szedhetők.
A bojtorján gyökeréből főzött tea majdhogynem úgy hat, mint egy szaunázás: izzaszt, méregtelenít, erősíti az immunrendszert. Tisztítja a vért, vizelethajtó hatású, külsőleg borogatásként pedig ízületi fájdalmakra, reumára, nehezen gyógyuló sebekre, ekcémára is hatásos. A hajadat és a bőrödet is ápolhatod vele: gátolja a hajhullást, segít a zsírosodás és korpásodás ellen. Ecsetelőként pattanások ellen is hatásos.
Hol lelhetsz rá?
Vidéken szinte minden nyáron találkozni a szúrós, ragadós bojtorjánnal, de gyűjteni csak olyan helyekről érdemes, ahol nem permeteztek, és távol van minden forgalmas úttól, vasúttól. Bár a magja és a levele is gyógyhatású, teákba a szárított gyökerét szokták felhasználni. Két-három evőkanál aprított bojtorjángyökeret főzz fél liter vízzel tizenöt percig, majd szűrd le. Ezt a mennyiséget napi három részletben kell meginni.
Fehér Nikolett fitoterapeuta a bojtorján másik fontos, fogyókúrázóknak is hasznos hatóanyagáról
"A bojtorján gyökerének fő hatóanyaga az inulin. Ez egy rostanyag, kémiai szerkezetét tekintve pedig poliszacharid, melynek fogyasztása cukorbetegek és fogyókúrázók részére kifejezetten ajánlott. Kísérletek bizonyítják ugyanis, hogy az inulin javítja a vércukoregyensúlyt és csökkenti az étvágyat. A hasnyálmirigyet azáltal kíméli, hogy felszívódásához nincs szükség inzulinra, ugyanis az inulin csak a vastagbélben szívódik fel. A vastagbélben támogatja a jótékony baktériumok szaporodását, illetve gátolja a káros baktériumok megtapadását. A bélflóra jótékony támogatásán keresztül tehát az immunrendszerünket is erősíti. A rostoknak köszönhetően pedig segíti az emésztést, a méreganyagok megkötését és eltávolítását, növeli a jóllakottságérzetet, ezért diétázóknak segít a fogyásban. Terheseknek azonban méregtelenítő hatása miatt nem ajánlom!"
A nagy bojtorján (Arctium lappa) a sok bogáncs (bojtorján, őszirózsafélék) közül az egyik, amit a népgyógyászat előszeretettel használ értékes hatóanyagai miatt. A növény drogja (gyógyászati célra felhasznált, a legtöbb hatóanyagot tartalmazó része) az egy éves nem virágzó növény karógyökere.
Mi található benne?
Inulint, nyálkaanyagokat, nyomokban illóolajakat, szeszkviterpén-lakton keserűanyagot, poliineket, kávésavszármazékokat, triterpéneket tartalmaz.
Fő hatóanyaga az inulin, mely a gyökér 30-40%-ban megtalálható.
Az inulin egy olyan növényi szénhidrátvegyület, egy olyan vízben oldódó rost, aminek a bontásához egyrészt nem kell inzulin, így cukorbetegek számára igen előnyös, másrészt a szervezet gyakorlatilag nem bontja le (nincs olyan enzime, amely képes lenne rá), hanem a vastagbélben jó táptalajt képez a jótékony bélbaktériumok elszaporodásához Ez segíti a bélflóra regenerációt, ezáltal a megfelelő emésztést és a felesleges anyagok távozását. A káros baktériumok számára az inulin közömbös, ők a finomított szénhidrátok bomlástermékeiből táplálkoznak.
Hatása belsőleg:
● epetermelést fokozó, epehajtó, kőképződést gátló,
● enyhe hashajtó,
● vizelethajtó, kőoldó,
● izzasztó és lázcsillapító,
● vértisztító (ezért pl. reumatikus és köszvényes panaszok esetén is érdemes alkalmazni),
● cukorbetegség esetén jó kiegészítő.
Használata külsőleg:
● zsíros, korpás, erősen hulló hajra,
● zsíros bőrre, furunculusra, acnera,
● egyéb bőrpanaszokra (ekcéma, pikkelysömör, ótvar).
A bojtorján gyógyhatása
Egy sor kísérlettel sikerült kimutatni, hogy a bojtorjánban található többszörösen telítetlen vegyületek gátolják a baktériumok és a gombák szaporodását. Ezenkívül állatokon végzett vizsgálatok bizonyították, hogy a benne lévő rostoknak köszönhetően a bojtorján gyökere vércukorszint-csökkentő és salaktalanító hatású. Elismerték levelének epekiválasztást serkentő, vízhajtó és baktériumölő hatását is.
Német kutatók felfedezése szerint a bortorján olyan vegyületeket (poliacetilének) tartalmaz, amelyek elpusztítják a betegséget okozó baktériumokat és gombákat. A szárított bojtorján kevesebbet tartalmaz ebből az anyagból, de a növény hagyományos használatának megfelelően segíthet a gombás és egyéb fertőzések, gonorrhoea, bőrfertőzések és a húgyúti fertőzések kezelésében.
Vizelet- és hashajtó, vértisztító hatású. Főzetét magában vagy teakeverékben vizelethajtónak, izzasztónak, epe- és vesekőoldónak, vértisztítónak, epehajtónak használják. Különböző bőrbajok (sömör, ekcéma, ótvar) ellen öblögetőnek, torokgyulladás ellen gargarizálónak alkalmazzák. Főzetét hajhullás, korpásodás, hajzsírosodás ellen használják.
A bojtorjánt világszerte használták a rák kezelésére. A kutatók több rákellenes alkotóelemet is kimutattak a gyógynövényben. Egy olyan vegyületet (arctigenin) sikerült kimutatni a bojtorjánban, amely a „daganatfejlődés gátló tényezője”. Tanulmányok szerint, a növény kiszorítja a mutagén (mutációt okozó) anyagokat, így csökkenti a mutációt a sejtekben. (A legtöbb mutagén anyag genetikai mutációt és rákot okoz.) A rákbetegség természetesen szakszerű orvosi kezelést igényel. Aki a terápia kiegészítésére bojtorjánt szeretne használni, beszélje meg orvosával.
A bojtorján – eddig nem teljesen tisztázott – méregtelenítő hatással is rendelkezik. Néhány ismert, toxikus anyaggal etetett kísérleti állatnak bojtorjánt adtak, amely a vizsgált esetekben detoxikáló hatást fejtett ki. Reméljük, a tudósok is a bojtorján szívósságával folytatják további kutatásaikat.
A múltban a bojtorján népszerűsége változó volt. Ha éppen nem egyszerű gyomnak tekintették, többféle betegség kezelésére ajánlották. A középkori német rendfőnöknő és herbalista (gyógynövényszakértő), a Bingen-i Hildegard rákos daganatok gyógyítására javasolta. A korai kínai gyógyítók a bojtorjánt a megfázás, a torokgyulladás és tüdőgyulladás gyógyszerének tekintették. Az ajur-védikusok is hasonlóan használták.
Mindenre bojtorjánt?
A XIV. században a borba kevert bojtorjánleveleket lepra gyógyítására ajánlották. London fantáziadús XVII. századi herbalistája, Nicholas Culpeper méhsüllyedés esetére ajánlotta, amikor a méh tartóizmai elgyengülnek, s ennek következtében a méh lesüllyed a hüvelybe.
Culpeper különös és igencsak kétes értékű receptje így hangzott: tedd a bojtorjánt a fejedre, hogy az a méhet a helyére visszahúzza. Európa későbbi herbalistái a bojtorjánt láz, rák, ekcéma, pikkelysömör, pattanás, korpa, köszvény sömör, bőrfertőzések, szifilisz, gonorrhoea és szülészeti problémák kezelésére írták fel.
Amerika XIX. századi orvosai kiváló vízelhajtónak tekintették a bojtorjánt. Húgyúti fertőzések, veseproblémák és fájdalommal járó vizelés, bőrfertőzések és ízületi gyulladás ellen ajánlották.
Vita a rákról
Évszázadokkal Hildegard után a bojtorján a rákbetegség ellenszereként terjedt el Oroszországban, Kínában, Indiában és Amerikában.
1930. és 1950. között a volt szénbányász, Herry Hoxsey rákkezelésében az egyik alkotóelem a bojtorján volt. Korunk herbalistái a bojtorjánt a rákbetegségek kezelésénél – meglehet, elhamarkodottan – elvetették. Ajánlják viszont bőrbetegségek, sebek, húgyúti fertőzések, ízületi gyulladás, isiász, fekély, sőt idegi eredetű étvágytalanság kezelésére is.
Bojtorján főzet készítése
Tegyünk egy teáskanál bojtorjángyökeret 3 csésze vízbe, és 30 percig főzzük. Hűtés után 3 csészével fogyasszunk naponta. A főzetnek a zeller gyökeréhez hasonló, édeskés íze van.
Tinktúrából fél-egy teáskanálnyit fogyasszunk, naponta legfeljebb háromszor.
Kétévesnél fiatalabb gyermeknek ne adjunk bojtorjánt. Nagyobb gyermekek, illetve 65 évesnél idősebbek kezdetben kisebb töménységűt használjanak, s csak szükség esetén térjenek át a töményebb készítményekre.
Intelmek a bojtorján fogyasztásával kapcsolatban!
A Toxicology of Botanical Medicines (Növényi Gyógyszerek Méregtana) a bojtorjánt méhstimulálóként határozza meg. Áldott állapotban lévő hölgyek ezért ne használják! Az általában ajánlott dózisokban – a terhes, illetve szoptató nők kivételével – valamennyi felnőtt számára biztonságosnak tekinthető. Ha kisebb rosszullétet, gyomorfájást vagy hasmenést észlelünk, használjunk kevesebbet vagy hagyjuk abba a használatát. Enyhe hashajtó hatású.
A közönséges bojtorjánnak jelenleg semmilyen mérgező hatása nem ismert, de az előírt adagokat tartsd be!
bojtorján, inulin, izzasztó gyógynövény, hashajtó, vértisztító, cukorbetegség, korpás hajra, zsíros haj, hajhullásra, ekcéma, pikkelysömör, ótvar 
