Dr. Lenkei Gábor: C-vitamin és vesekő?

 

A szájról-szájra terjedő valótlanság egyik ékes példája a széles körben elhintett, „a sok C-vitamin vesekövet okoz” rémtörténet.

 

Ha az emberek egy kicsit képzettebbek lehetnének a tudományos gondolkodás logikájában, akkor azonnal feltennék a kérdést:

 

Látott már valaha valaki olyan embert, akinek a sok C-vitamintól lett veseköve?

Ha lehetne alaposabb vitaminokkal kapcsolatos műveltségünk, akkor jót mosolyognánk ezen a rémmesén. Tudnánk például, hogy a kecske naponta 13-14 grammnyi C-vitamint állít elő a saját testében (egy 70 kilogrammos ember testsúlyára átszámítva). Ha a mese igaz lenne, akkor minden egyes kecske hatalmas vesekővel büszkélkedne.

 

Ha nem az lenne a cél, hogy tájékozatlanok maradjunk, akkor hallhattunk volna arról, hogy tudósok már alaposan megvizsgálták ezt a kérdést.

 

1996-ban megjelent egy tudományos közlemény. Összefoglalta egy hat éven át zajló vizsgálat eredményét. Több mint 45 ezer vesekőképződésre leginkább hajlamos korban lévő (40-75 év közötti) férfit követtek hat éven át. Mindegyikük legkevesebb 1.500 milligramm, azaz 1,5 gramm C-vitamint fogyasztott el minden áldott nap, vagy ennél többet.

 

A vizsgálat bebizonyította, hogy a megemelt adag C-vitamin nem okoz vesekövet.

 

Sőt! Ha rendelkezhetnénk megfelelő vitaminkultúrával, akkor arról is tudhatnánk, hogy a modern urológia egyes úttörői éppen a veseköves embereknek ajánlanak – egyéb vitaminok és ásványi anyagok mellett – megemelt adag C-vitamint is.

 

Vitamin túladagolás?

Egy olyan területen, ahol az embereket megfosztják a vitaminokkal kapcsolatos elegendő műveltségtől, jól működhet a vitamin túladagolás veszélyével való riogatás is.

 

Egy kevésbé manipulált társadalomban mindenki tudhatna arról, hogy készült egy huszonhét európai országra kiterjedő egészségügyi kockázat elemzés.

 

Ez az elemzés kimutatta, hogy egy embernek 26-szor nagyobb esélye van arra, hogy villám csapjon belé, mint arra, hogy vitamin túladagolás következtében szenvedjen el egészségkárosodást.

 

Mitől is akarják megóvni az embereket?

Vannak még egyéb tévhitek is, amelyeket ezzel a módszerrel terjesztenek.  Túl nagy terjedelmet venne igénybe, ha elmagyaráznám, hogy melyikük miért sületlenség. Közülük többre is megadtam a választ Cenzúrázott egészség című könyvemben.

 

Van tehát egy Európára szabott, hosszú ideje óta zajló vitaminellenes propaganda, amely a kúszónövényként terjedő alattomos pletyka hatásához hasonló eredmény kiváltására törekszik.

 

Célja a vitaminokkal kapcsolatos óvatosság kiépítése. Ezzel egyidejűleg természetesen a jogi korlátozás területén is szorgoskodnak.

 

Ahogyan két vállra fektették a hatvanas évek elején az Egészségügyi Világszervezetet, és ráerőltették az akaratukat, úgy kényszerítették térdre az Európai Uniót is.

 

Az EU (Európai Unió) készségesen alkotja meg a gyógyszermaffia által elvárt korlátozó rendeletek sorozatát. Az egyik ilyen rendelet megtiltja, hogy vitaminkészítmények ismertetése, reklámozása során felhívják az emberek figyelmét arra, hogy az étrendünk nem biztosít számunkra elegendő mennyiségű vitamint.

 

 

Dacára annak, hogy ez a tudományos tény már a múlt században is ismert volt. Dacára annak, hogy közel száz éve felfedezték már, hogy történelme során az Emberiség soha nem jutott elegendő mennyiségű vitaminhoz.

 

Dacára annak, hogy az Emberiség mindig is valahol a vitaminhiányos összeomlás szintje fölött egyensúlyozott. Ahogyan azt Szent-Györgyi nagyon frappánsan megfogalmazta:

 

„Én csodálkozom, hogy az emberiség az ilyen éghajlat alatt egyáltalán életben maradt.”

 

Dacára minden tényeken alapuló számításnak. Pedig könnyen ki lehet számolni, hogy lehetetlen annyi gyümölcsöt vagy zöldséget megenni, amennyi biztosítaná a mindennapi vitaminszükségletünket.

 

Nyilvánvalóan veszélyes lenne, ha ez az információ széles körben elterjedne. Sokkal kevesebben hitegetnék magukat azzal, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt esznek, így nincs szükségük további vitaminbevitelre.

 

Egy kis C-vitamin

Nézzünk egy példát:

Az ember C-vitamin igénye legkevesebb 30 milligrammnyi a testsúlya minden egyes kilogrammjára.

 

Vegyünk egy filigrán, 50 kg-os asszonykát.

Számoljunk: 50 X 30 = 1.500 milligramm. 1.500 milligramm = 1,5 gramm.

 

Ennek a hölgynek naponta legkevesebb 1,5 gramm C-vitaminra van szüksége ahhoz, hogy szervezete megkapja azt a mennyiséget, amellyel optimálisan tud működni.

 

1,5 grammnyi C-vitamin biztosításához a következő mennyiségeket kell minden áldott nap megennie:

• Paprika 2,2 kg/nap, vagy

• Citrom 3,7 kg/nap, vagy

• Eper 3,7 kg/nap, vagy

• Paradicsom 6,0 kg/nap, vagy

• Meggy 15,0 kg/nap, vagy

• Cseresznye 18,7 kg/nap, vagy

• Őszibarack 21,7 kg/nap, vagy

• Alma 30,0 kg

 

Kizárt, hogy képes lenne ennyi gyümölcs vagy zöldségfélét megenni. Minden áldott nap.

 

A C-vitamint eleve azért választottam példának, mert ebből nagyobb mennyiséget tartalmaznak a gyümölcs és zöldségfélék, mint más vitaminokból.

 

A többi vitaminféleség esetében jellemzően még a fentieknél is nagyobb zöldség és gyümölcs mennyiségek elfogyasztására lenne szükség.

 

Nélkülözhetetlen…

Ha csak ez az egyetlen egy információ széles körben ismertté válna, akkor senki sem hinné el, hogy a vitaminok pusztán „étrend-kiegészítők”.

 

Senki sem gondolna úgy rájuk, mint valamiféle „néha azért jó lehet bevenni belőle egy keveset” dologra. Senki sem áltatná magát azzal, hogy nyáron nincs szüksége ugyanakkora vitaminpótlásra, mint ősszel, vagy télen.

 

Az „étrend-kiegészítő” elnevezés szándékosan vezeti félre az embereket.

 

A korrekt elnevezés a következő: Nélkülözhetetlen mindennapi tápanyag!

 

Ha megengedték volna, hogy kialakuljon legalább alapszinten egy egészségkultúra, akkor az emberek ma úgy gondolnának a vitaminokra, mint a mindennapi táplálkozás alapvető és elengedhetetlen részére.”

 

Forrás: dr. Lenkei Gábor

 

 


NEKED AJÁNLJUK
Hűtővel a rák ellen, avagy miért tegyük hűvösre a kenyeret?
  A szobahőmérsékleten, zacskóban tárolt kenyér és minden egyéb pékáru már 24 óra után a penész martalékává válik.   Akkor is így van, ha nem látjuk és...
TOVÁBB
A virsli káros hatásai
  Egyáltalán nem mindegy, hogy mit eszünk, főleg az nem, hogy mivel etetjük a gyermekeinket. Manapság a legnagyobb számban a virsli kerül az asztalra,...
TOVÁBB
A japánbirs termése gyógyhatása miatt nagyobb megbecsülést érdemelne
  A japánbirs az egyik legkedveltebb díszcserjénk. Bizonyára sokan nem is tudják, hogy gyümölcsöt terem, a gyümölcse pedig gyógyhatásokkal rendelkezik...
TOVÁBB
Észrevehetetlen, és a tiszta lakásokban is nagyon gyakori az ágyi poloska
  Igen elterjedt vérszívó az ágyi poloska (Cimex Lectularis), és talán mondhatjuk rá, hogy a legtöbb kellemetlenséget okozó ektoparazita kártevő,...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
  Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Csodákra képes a kövirózsa
  A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Diólevél legyen a barátod!
    A diófa ma úgy tűnik reneszánszát éli és egyre többen érdeklődnek a diófalevél...
A datolya nem gyógyszer, annál sokkal többet ér!
  Már a Bibliában is emlegetett datolya egyre népszerűbb hazánkban. A gyümölcs szárított...
TOVÁBBI CIKKEK
Süllyed a gyógyszeripar és az orvosok hitele is zuhanóban van
  Amerikáról példát vehetünk, egyes államaiban a természetgyógyászok jogosultságot kaptak...
A szárzeller csodálatos gyógyhatásai!
  A zellerszárban található anyagok segítenek helyreállítani a vérnyomást, beállítani...
Alkoholos csodaszer a svédkeserű
  A svédkeserű gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény, melynek hatását népgyógyászati...
Hűtővel a rák ellen, avagy miért tegyük hűvösre a kenyeret?
  A szobahőmérsékleten, zacskóban tárolt kenyér és minden egyéb pékáru már 24 óra után a...

Címkék