Savtalanítás - A fiatalság forrása

Testünk arra hivatott, hogy körülbelül 130 évet érjen el.

Egyes orvosok és kutatók szerint egyedül a test elsavasodása a felelős az összes olyan negatív tényezőért, mely megakadályozza, hogy az ember akár a századik, vagy éppen a százhuszadik életévét is megélje.

Szerencsére sosem késő felismerni az intő jeleket: a szervezet egyensúlyát nem nehéz helyreállítani, azonban gyökeres életmódváltás szükséges hozzá, elsősorban pedig a megfelelő diéta, vagyis a lúgosító étrend.

Életmódunknak köszönhetjük, ha idő előtt megöregszünk, megbetegszünk vagy túl gyorsan ér utol minket a halál.

A test sav-bázis háztartásának kiegyenlítése képezi egészségünk alapját.

Az anyagcsere folyamatok következtében folyamatosan savak keletkeznek a testben: a húsból húgysav, szénsavval dúsított italokból szénsav, zsírból ecetsav, stb.

A bosszúság, stressz, tehát negatív érzések hatására a test sósavat termel. A savasodás ez esetben szó szerint értendő: a káros környezeti hatásoknak, a mozgáshiánynak, a hosszan tartó stressznek, az oxigénhiánynak, illetve az egészségtelen, egyoldalú táplálkozásnak köszönhetően könnyedén felborulhat szervezeted sav-bázis egyensúlya, ami elhízáshoz, emésztési problémákhoz, az immunrendszer legyengüléséhez, állandó fáradtságérzethez, rosszabb esetben pedig súlyos elváltozásokhoz, például rákos megbetegedésekhez vezethet.

Testünk erőinek valamennyi összetétele közül a savak hatása a legkárosabb. (Hippokratész)

Forradalmian új kutatások szerint minden betegség egyetlen alapvető okból adódik; és ezek nem a kórokozók! Testünk túlsavasodása az, ami egészségügyi gondjainkért felelős.

A savak okozta megbetegedések listája igen hosszú - az AIDS-től a rákon át egészen a cellulitiszig terjed.

A legtöbb betegség alapja a túlsavasodás. Természetellenes étkezési szokásaink következtében testünkben mindig túl kicsi a rendelkezésre álló bázisok mennyisége. Kurt Tepperwein, aki évtizedek óta a különböző betegségek okaival foglalkozik, könyvében elmagyarázza, miért olyan veszélyes a test túlsavasodása és mit tehetünk annak érdekében (savtalanítás), hogy megint harmonikussá váljon testünkben a savak és bázisok aránya.

A közismert terapeuta, életvezetés-oktató és természetgyógyász, Kurt Tepperwein könyvében megnevezi a túlsavasodás legfőbb okait és bemutatja a savtalanítás módszereit.

Már a régi rómaiak tudták, hogy „Bene curat, qui bene purgat”, vagyis az gyógyul meg hamar, aki helyesen tisztogat, vagyis jól savtalanít és salaktalanít.”

A legfontosabb teendők a szöveti túl savasodás változatainál feltétlenül az étkezési és életvezetési szokások megváltoztatása, a természetes életmódra való áttérés.

A megfelelő életmód, életfelfogás és az egészséges táplálkozás együtt fognak a leghatékonyabban hatni, hiszen a stressz és a düh ugyancsak savas környezetet teremt. A napi rendszeres testmozgás mindezek mellett a leghatékonyabb kiegészítő, ami segít kialakítani a testnek az oxigéndús környezetet és lelkünknek, szellemünknek is legjobb barátja lesz.

Mikor van szükséged a savtalanításra?

●   Már mindent megpróbáltál, de sehogy sem tudod leadni a plusz kilókat.

●   Ha ok nélkül fáradtnak, kimerültnek és gyengének érzed magad.

●   Hajlamos vagy a vírus- és baktériumfertőzésekre, allergiás vagy, vagy autoimmun-betegségektől szenvedsz.

●   Teljesítőképességed csökkent, nehezen koncentrálsz, memóriazavaraid vannak.

●   Nem tudod kezelni a felgyülemlett stresszt, álmatlanságban, depresszióban szenvedsz.

●   Emésztőszervi, légzőszervi, kiválasztó-szervi megbetegedésed van.

●   Érzékszervi zavaroktól, migréntől, állandó fejfájástól vagy izomfájdalmaktól szenvedsz.

●   Erőteljesebben hullik a hajad, bőröd színtelen, fakó vagy sárgás, a szádban furcsa fémes ízt érzel.

A lúgosító étrend

Szervezeted sav-bázis egyensúlyát úgy tudod a legkönnyebben helyreállítani, ha ügyelsz arra, hogy napi táplálék beviteled körülbelül 75%-a lúgos, 25%-a pedig savas élelmiszerekből álljon. Sokan összetévesztik az egyes ételek és italok kémhatását az általuk adott ízekkel, azonban előbbi korántsem ezen múlik.

Vegyük példának a citrusgyümölcsöket: a citrom, bár savas íze van, miután „megemésztődött”, lúgos kémhatást hagy a szervezetedben, ezért a sav-bázis mérlegen utóbbi felé tolódik.

Mindezek alapján a lúgosító étrend lényege, hogy minél több lúgos kémhatású táplálékot fogyassz: a legfontosabb, hogy kiiktasd étrendedből a kelt tésztákat, a süteményeket, a vörös húsokat, a cukrot és az állati zsiradékokat, továbbá minél több nyers zöldséggel és gyümölccsel helyettesítsd őket. Már reggelire fogyassz friss gyümölcsöket és zöldségeket, és a nap többi étkezése során is ezeket részesítsd előnyben.

A szervezet természetesen igyekszik kiegyenlíteni a túlsavasodást, ezért bázikus anyagokat von el saját magától. Ennek legáltalánosabb formája az, amikor kalciumot von ki a csontokból – előidézve ezzel a ma már népbetegségnek számító csontritkulás leggyakoribb kiinduló okát.

Hogyan ismerhetjük fel magunkon a túlsavasodás jeleit?

Ennek mérése rendkívül nehéz, hiszen a szervezetből vett minták majdnem mindig normál értékeket mutatnak az élettani kiegyenlítőképesség miatt. Ilyenkor a diagnózis felállításában a különféle testi tünetek és panaszok az irányadóak:

●   kimerültség, levertség,

●   idegesség, nyugtalanság, depresszió,

●   fokozott stressz-érzékenység,

●   a koncentráció-képesség csökkenése, kisebb terhelhetőség,

●   csökkent ellenálló képesség,

●   egyes anyagcsere-zavarok,

●   izom- és ízületi bántalmak,

●   bőr-, haj- és körömelváltozások stb. (száraz bőr, csúnya, színtelen, problémás arcbőr; pattanásos bőr; narancsbőr),

●   sarkak berepedezése,

●   gyakori fejfájás,

●   gyomor-, bél- és emésztési panaszok, stb.

További problémák, amit szervezetünk elsavasodása okozhat

●   hajhullás,       

●   pattanások,  

●   lábizzadás,    

●   állandó kimerültség,     

●   hátfájás,         

●   ingerlékenység,     

●   cellulit,           

●   túlsúly,            

●   fogszuvasodás,      

●   szájszag,         

●   csontritkulás,         

●   allergia,          

●   szívbetegségek,     

●   daganatos megbetegedések (a rákos sejtek a savas környezetet szeretik a legjobban) ,,A ráknak csak egy fő oka van. Ez pedig a testi sejtek normál légzésének anaerob (oxigénhiányos) légzéssé válása." (Dr. Otto Warburg, kétszeres Nobel díjas rákkutató)

A test túlsavasodásának legfőbb okai

a. Helytelen táplálkozás

Hús, cukor, alkohol, fehér liszt, kávé, fekete tea, kóla, szénsavas-, cukros üdítők, zsír, édességek, fogyasztása.

A test vitamin és ásványianyag-hiány miatt is savakat képez, mert nem tud befejezni bizonyos anyagcsere folyamatokat.

b. Helytelen életmód

Bosszúság, agresszió, stressz, zaj, félelem, bűntudat sósavreakcióhoz vezet.

Testi megerőltetésből okozta tejsavtermelés.

c. Dohányzás, alkohol, elektroszmog (elektronikai berendezések káros kisugárzásai).

Savasító ételek

●   húsok és húskészítmények, (a sertés és marhahús nagyon, de a többi is),

●   cukor és édesség,

●   gabona készítmények (a rozs, tönköly és köles éppen hogy),

●   tej és tojástermékek (de a savó lugosító),

●   ital (sör, cola),

●   zsírok, olajok (margarin, zsír, vaj, de halolaj, lenmagolaj lugosító) csak a hidegen sajtolt jó.

Lúgosító ételek

●   zöldségek általában lúgosítók főleg az uborka, de a spárga, gomba, torma, karalábé, rebarbara, kukorica, savanyú káposzta savasító),

●   gyümölcsök (citrom, lime, meggy, banán, mazsola, feketeribiszke nagyon lúgosítók; kiwi, szőlő, cseresznye, sárgabarack, áfonya, dinnye),

●   csírák nagyon lúgosítók,

●   italok: ásványvíz, bor, tea, zöldséglevek, lúgos víz, narancslé (100%-os), paradicsomlé (100%-os), citromlé (100%-os),

●   hüvelyesek: (szója nagyon, fehérbab kevésbé, lencse épphogy),

●   burgonya - a bázikus táplálkozás nélkülözhetetlen része,

●   fokhagyma - tökéletes mirigyszabályozó hatásának összetettsége miatt tonikum,

●   fűszerek - erősen bázikusak,  lúgosító folyékony só, kelta só, pirospaprika, cayenne bors, fokhagyma, gyömbér, hagyma,

●   gyökerek: cékla, retek, gyömbér,

●   almaecetek.

Hogyan kezeli testünk a keletkező savakat?

1. Semlegesítés

Szervezetünk először semlegesíti a savakat. (Ha túlzott mennyiségű sav halmozódik fel, akkor jön a 2. lépés) Ha ez a bevitt táplálék anyagával nem lehetséges, testünk a túlélés érdekében arra kényszerül, hogy az erekből (érelmeszesedés), a csontokból (fogszuvasodás, csontritkulás, reuma) és végül a szervektől vonja el szükséges bázisokat, ásványi anyagokat és vitaminokat.

Egy kis szelet sült hús 5 gramm húgysavat tartalmaz. A testnek 30-40 liter vízre van szüksége ekkora mennyiségű húgysav hígításához és elbontásához.

2. Raktározás

(Savtárolók: vér, kötőszövet, tüdő, ízületek)

A savak először a vérbe kerülnek. Ha azonban a vér pufferkapacitása már kimerült, a savfelesleg a kötőszövetben rakódik le. Olyan ez, mint amikor cukrot teszünk a kávénkba: Az első kanál könnyedén feloldódik. A második kanál részben még feloldódik, a harmadik azonban üledékként feloldatlanul a csésze alján marad. Amit a szervezet nem tud a testfolyadékban lebegtetni, azt valahol le kell pakolnia, jelen esetben a kötőszövetben és a tüdőben. Ha a kötőszövet túlterhelt és már nem tud felvenni további savadagokat, azok az ízületekben rekednek, ahol reumaként, ízületi gyulladásokként diagnosztizálhatók.

Ezeken a helyeken raktározódnak el a savak, amíg a vesék ártalmatlanítani nem tudja őket.

Mielőtt a szervezet megszabadulhatna a savaktól, először bázisokkal, ásványi anyagokkal és vitaminokkal kell semlegesíteni őket.

3. Kibocsátás, a test savszelepei

Tehát, addig nem tud a szervezet megszabadulni a savaktól, amíg nem semlegesítette. A semlegesítéshez pedig bázisok, ásványi anyagok, és vitaminok szükségesek.

A bélrendszer savszelep funkciót tölt be. Ideális esetben a táplálék által bevitt savak egyből semlegesítődnek és ki is ürülnek a testből.

Ha túl sok sav kerül a belekbe, akkor hasmenés vagy hányás a következmény.

A bőrön keresztül izzadtság, krónikus esetben pattanások és mitesszerek formájában át távoznak a semlegesített savak.

A tüdő által is savtalanítunk, mivel fokozott mennyiségű szénsavat lélegzünk ki széndioxiddal.

Ha a savak nem választódnak ki eléggé, a szervezet rá lesz kényszerítve folyamatosan, hogy eltávolítsa a savakat a keringésből. Ezt úgy teszi, hogy a kötőszövetekben tárolja el azt zsírszöveteket növesztve. A lúgosítás eredménye viszont, hogy elkezdünk súlyt veszíteni. Miért? Mert a testnek többé nem kell ragaszkodnia a zsírokhoz, amelyekbe a sok savat lerakodhatja. A súlyfelesleg hirtelen kezd "leolvadni". Sejtjeink jól fogják érezni magukat, visszanyerik eredeti formájukat, eljuttatják a megfelelő mennyiségű oxigént, nyomelemeket és tápanyagot minden szervhez. Szervezetünk egyensúlyi állapota elkezd helyreállni, aminek eredménye egy csodálatos változás lesz.

Légzés, ivás és mozgás

A légzés életet jelent. Az oxigén alapvető élelmiszerünk. Hat hétig élhetünk táplálék nélkül, hat napig ivás nélkül, de még hat percig sem anélkül, hogy lélegeznénk. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a légzés szorosan kötődik az érzéseinkhez, és mi megtanultuk elfojtani őket, ezért görcsös a légzésünk is.

Az oxigén tehát létfontosságú, de azt csak kevesen tudják, hogy savtalanító hatású is.

Ha csak pár percig lélegzünk jó mélyen a szabad levegőn, oldott testtartással, már azzal is semlegesítjük a vérben feldúsult savakat. A túl gyenge légzés következtében azonban megnő a vérben a szén-dioxid-koncentráció, így acidózis (túlsavasodás) lép fel. Az elégtelen oxigénellátás felelős az energiahiányért és a korai öregedésért is.

A stressz és a dohányzás korlátozzák az oxigénbevitelt, de a testi tétlenség is csökkenti az oxigénfelvételt és a tüdő kapacitását.

Ülő életmód mellett az ember percenként mintegy 7 liter levegőt vesz fel a légzéssel. Séta közben 15 literre nő a levegőfelvétel, és már lassú futás alatt is körülbelül 40 liter levegőt lélegzünk be.

A séta önmagában tehát nem elég. Csak a napi legalább húszperces futás vagy valami hasonló testi megerőltetés, például gyaloglás, kerékpározás, úszás stb. segítségével őrizhetjük meg hosszú távon egészségünket és erőnlétünket. Mozgás közben legalább naponta egyszer meg kell izzadnunk, és minimum 10 percig 130-on kell tartanunk a pulzusunkat.

Ha gyengén lélegzünk, számtalan anyag reked a testben savak formájában, mert nem áll rendelkezésre elegendő oxigén az elégetésükhöz. Ezenkívül a szövetekben fellépő oxigénhiány fokozott savképződéshez, így további túlsavasodáshoz vezet. Hatékony segítséget jelent, ha tudatosan figyelünk arra, hogy intenzívebben lélegezzük ki a levegőt.

A dohányzás, az erőtlen légzés és a stressz korlátozzák az oxigénbevitelt, így a glükóz erjedéséhez vezetnek, és a testben "erjedési mezők" alakulhatnak ki.

A kocogással, úszással, kerékpározással, síeléssel stb. biztosított oxigénzuhany során az oxigén elárasztja és felszámolja ezeket a lehetséges erjedési mezőket.

Különbséget kell tennünk a tiszta testi légzés és a sejtlégzés között, amelyet a vegetatív idegrendszer irányít. Utóbbihoz tartozik a szénsavnak a vér útján való elszállítása, ahogy a kilégzés a belégzéshez tartozik. A sejtlégzés csak akkor mehet végbe optimálisan, ha messzemenően stabil a vér pH-értéke. Ha zavart a légzés, korlátozottan működik számos testi funkció is.

A levegővételek puszta egymásutánját azonban meg kell különböztetni az igazi légzéstől. A levegővétel tisztán testi, a légzés viszont szellemi folyamat, mert energiát is felveszünk légzés közben, még ha ez tudományosan nem is bizonyított. Ezt magunk is átélhetjük, ha arra összpontosítunk, hogy energiát lélegezzünk be. Azonnal érezni fogjuk légzésünk megváltozott minőségét.

Aki levegővel táplálkozik, világít, mint egy isten és sokáig él. (Konfuciusz)

A víz élet

Ha folyton túl keveset iszunk – ami elsősorban idősebb korban jellemző –, sűrű és viszkózus lesz a vérünk. Ilyenkor azonban már nem jut át a finom hajszálereken, így nem kapnak elég oxigént a test egyes részei. A salakanyagok elszállítása sem megy végbe optimálisan, és emiatt egyre inkább elsalakosodik a testünk.

Mindig törekedjünk arra, hogy minél jobb energetikai minőségű vizet igyunk. Az általunk fogyasztott víz energiái és információi is felelősek egészségi állapotunkért.

A víz azonban ideális szállítóeszköz is, amely testünkön keresztül az egyes sejtekhez szállítja a táplálékot és az oxigént. Visszafelé a nyirok és a vér a kiválasztószervekhez, tehát a veséhez, a tüdőhöz és a bőrhöz szállítja a vízzel az anyagcsere salakanyagait és a szén-dioxidot, ahol vizelet, kilélegzett levegő és izzadság formájában elhagyják a testet.

A víz, mint energia- és információhordozó befolyásolja az egész testünket, beleértve az utolsó sejtünket is.    

Öregkorban csökken vagy akár teljesen meg is szűnhet a szomjúságérzet. Ez a sejtnedvek kiszáradásához vezethet. A sejtek víztartalma rendszerint 60-70 százalék. Ha ez az érték 50 százalék alá süllyed, gyakran visszafordíthatatlanul ellankadnak az életfolyamatok. De még ha nem is ennyire messzemenők a következmények, a sejt túl alacsony víztartalma miatt nem választódnak ki megfelelően a méreganyagok, ezért idő előtt öregedni kezd a sejt és így az egész test.

Mindez érzékelteti, mennyire fontos a víz szervezetünk működéséhez, mennyiségi, de elsősorban minőségi szempontból.

Életünk teljesen elképzelhetetlen lenne víz nélkül. Ha ezt a vizet egyre fokozódó savterhelés éri, a test végül nem élheti túl a megpróbáltatásokat. Következményként idő előtti öregedéssel, szükségtelen megbetegedésekkel és korai halállal kell számolnunk. Mérsékelt égövünkben egy felnőtt ember napi mintegy 2,4 liter vizet választ ki a vizelettel, izzadsággal, széklettel és légzéssel, amit feltétlenül pótolni kell. A vízmennyiség egy részét a táplálékkal vesszük magunkhoz, a nagyobb részét azonban megisszuk.

És itt az a döntő, hogy mit iszunk, mert csak az élő víz segít megőrizni a test egészségét. Az energetizált víz továbbadja a testnek a benne lévő energiát, és átadja gyógyító rezgését is a testfolyadéknak. Ezáltal javul a vér áramlási képessége, és tehermentesedik a szív. Az ilyen élő víz igazi élelmiszer.

A savak okozta megbetegedések általános tünetei

●   energiahiány és állandó fáradtság,

●   kedvetlenség és csökkent teljesítőképesség,

●   elnehezült végtagok és izomfájdalmak,

●   evés utáni hirtelen fáradtság,

●   hidegérzékenység és kellemetlen hidegérzet a testben,

●   jelentős súlycsökkenés vagy -növekedés,

●   legyengült ellenálló képesség,

●   fokozott hajlam a fertőzésekre,

●   gyakori megfázásos megbetegedések,

●   legyengült regenerálódási képesség,

●   lassú sebgyógyulás,

●   rendkívül hosszú gyógyulási időszakok,

●   keringési zavarok,

●   állandóan hideg kéz és láb.

Mi a gyógyulás?

A gyógyulás a tökéletes jó közérzet és az igazi egészség helyreállítása minden téren. Az igazi egészség nem csupán azt jelenti, hogy nem vagyunk betegek. Az igazi egészség elevenséget, életerőt és életörömet jelent. Ehhez gyakran meg kell szüntetni egy hiányt, a hiányos vagy épp túl bőséges ellátást, annak mindenkori következményeivel együtt. A gyógyulás azt jelenti, hogy megértjük és támogatjuk a tünet gyógyulási szándékát, "a test üzenetét", mert a tünet már a testnek a gyógyulásra irányuló kísérlete.

Zöldség, a fiatalság forrása

A zöldségfélék, legyenek nyersek vagy főttek, az ásványi anyagokban leggazdagabb élelmiszerek közé tartoznak, így sok értékes bázist tartalmaznak, amelyekre a testünknek nagy szüksége van. Vagyis a napi zöldségadag a bázisokban gazdag táplálkozás nélkülözhetetlen része.

Kimerültség

Egy túlsavasodott szervezetben a szimpatikus idegrendszer mindig túlfeszített, és a kimerültség, a motivációhiány és a gyenge teljesítőképesség érzését közvetíti az érintettnek. Ez kedvezőtlenül hat az önértékelésre is, és állandó depresszív alaphangulatot okoz.

Kedélyzavar

Kedélyzavar esetén aligha gondolnánk a túlsavasodásra, pedig az életöröm hiánya, a szomorúság, a borús gondolatok, a depresszív hangulat, az ingerlékenység, az idegesség és a belső nyugtalanság, de a túlérzékenység, az ijedősség, valamint a koncentrációzavar és az emlékezetgyengeség is gyakran a túlsavasodásra vezethető vissza, és savtalanítással döntő mértékben enyhíthető vagy megszüntethető.

Erre azért is van minél hamarabb szükség, mert aki állandóan lehangolt és negatív gondolatokat forgat a fejében, jócskán legyengíti az immunrendszerét. Így „savanyú közeget" teremt savas táplálék nélkül is. Az ilyen ember bizonyos szempontból állandó lelki konfliktusban él, amely nemcsak erőt emészt fel, amire másutt lenne szükség, de tartósan megterheli testét. Egy savtalanító kúrával hatékonyan kezelhetjük a helyzetet.

Kedvetlenség

A test sav-bázis egyensúlyának harmonizálása után gyakran megfigyelhető, hogy 2-3 napon belül elmúlik az érintettek depresszív alaphangulata, és azok megint tudnak nevetni. Feltámad az életöröm, az ember aktívabb, tevékenyebb lesz, és nekilát olyan dolgoknak, amelyeknek korábban nem mert volna. Talán azt hitte, a kora miatt hiányzik belőle a tetterő, pedig valójában csak a savak okozták ezt az állapotot. A test túlsavasodása kedvetlenséget okoz, az ember hamar elfárad, és hosszú ideig tart, mire kipiheni magát, míg a bázikus anyagcsere-állapot fokozza az életkedvet, növeli a tetterőt, és egészséges álommal ajándékoz meg minket.

Depresszió

Mindig meglepő, ahogy egy látszólag semmivel el nem űzhető depresszió néhány nap alatt életörömmé és tettrekészséggé alakul, amint az érintett alaposan savtalanítja a testét. Amint a test visszajut a bázikus, tehát a természetes tartományba, elmúlik a kedélyzavar. Létezik egyfajta pszichikai savmerevség is, ami a motivációhiány, a csökkent terhelhetőség és a fáradtság különböző formáiban, vagy alvászavarokban és kimerültségben nyilvánul meg. Depresszió esetén, még ha csődöt is mond minden más terápia, gyakran csodát tehet a savtalanítás.

 Testünk erőinek valamennyi összetétele közül a savak hatása a legkárosabb. (Hippokratész)

Akkor lép fel erős túlsavasodás, ha a fehérjét, tehát a húst, a halat, szárnyasokat, a tojást és a tejtermékeket, szénhidrátokkal, például krumplival, rizzsel, tésztával, vagy kenyérrel együtt fogyasztjuk. Mert a fehérje megemésztéséhez savakra van szükség, és ha nem áll rendelkezésre elegendő sav a szervezet nem tudja megemészteni a bevitt fehérjét.

A szénhidrátok megemésztéséhez ellenben bázisok kellenek. A bázisok és a savak azonban kölcsönösen közömbösítik egymást, az emésztés hatékonysága csökken, ami igen csak megterheli a testet. Nem csoda, hogy emiatt fáradtnak érezzük magunkat.

Jól bevált savtalanító a krumplis víz, de jó a lucernatea, vagy zsurlótea is, vagy speciális savtalanító tea, kínai császárok is itták. Ájurvédikus orvoslás szerint 10 és 14 óra és 22 óra után nem tanácsos savtalanító szereket bevenni.

A fehérje a test fontos építőanyaga, amelyből gyermekkorban nagy mennyiségre van szükség, később viszont egyre kisebb mennyiséget igényel a szervezet. Sokkal inkább ügyelni kell a fehérje minőségére, amelynek minél több esszenciális aminosavat kell tartalmaznia.

A táplálék gondos megrágása és a nyállal való alapos elegyítése nagyban hozzájárul annak lúgosításához.

Az izomszövetben lévő koncentrált savak fáradtságot okoznak, így a túlsavasodott ember mindig fáradt, még akkor is, ha nem teszi ki magát testi erőfeszítésnek.

Vegyünk be minden reggel egy púpozott teáskanál báziskeveréket. Egy hét elteltével megszűnik a blokád.

A hatékony salaktalanítás 3 lépése

●   A testben levő salakok feloldása salaktalanító teával.

●   Az aktivált savak megbízható semlegesítése bőséges bázisbevitel útján.

●   Az így semlegesített savak következetes kiválasztása.

Ennek érdekében sokat kell innunk, elsősorban teát és zöldséglevet, de fogyaszthatunk jó minőségű, semleges vizet is. Ehhez társul a savak 2-3 órás időtartalmú, hetente két-három alkalommal megismételt, bázikus hatású fürdő.

A három lépés egyike sem elég önmagában, csak együttesen garantálhatják a sikert.

Nemcsak a test savtalanítása lényeges, de szinte még ennél is fontosabb az ásványi anyagok újraépítése, amely a savtalanítást követi. A test savtalanítása tehát csak az első lépés az egészséghez vezető úton. A második lépés az ásványi anyagok szükségszerű újraépítése, a test ásványianyag-készleteinek feltöltése.

Minden negatív gondolat befolyásolja immunrendszerünket.

Az alapos savtalanítás végül lelki és testi egészséghez vezet.

Mindenfajta savtalanításnál ügyelni kell a bőséges folyadékbevitelre, hogy a szervezetből ki tudjuk mosni a feloldott savakat.

A kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling, aki 90 évesen még előadó körutat tett. Azt írja, hogy a táplálkozásunk étrend-kiegészítőkkel, elsősorban C-vitaminnal való optimalizálása révén 25-35 évvel tovább élhetünk, mégpedig a legjobb testi állapotban, megőrizve pszichikai és fizikai teherbírásunkat és szellemi frissességünket.

Az optimális C-vitamin-ellátás nélkülözhetetlen az igazán jó életminőséghez és a hosszú élethez. A C-vitamin ,,gazdaságossá teszi a vérkeringést”.

Ha az ember C-vitamint vesz be, azzal olyan hatást ér el, mint egy edzéssel, vagyis mintha sporttevékenységet végezne, ahogy az a vérnyomáson és a pulzusfrekvencián is leolvasható. Emiatt azonban még korántsem mondhatunk le az elegendő mozgásról.

Az öregedés a kötőszövetben kezdődik, és épp itt különösen hasznos a C-vitamin, mert segíti a kollagénképződést anélkül, hogy vegyülne a kollagénnel.

Forrás: Kurt Tepperwein: Savtalanítás - A fiatalság forrása