Magas vérnyomás

A fejlett országokban a vérnyomás népbetegségnek számít. Magas vérnyomásról 140/90 Hgmm fölötti vérnyomás esetén beszélhetünk. Alapvetően két típusa van a magas vérnyomásnak, az elsődleges és a másodlagos vérnyomás. Az elsődleges magas vérnyomás több tényező együttese okán alakul ki, tehát genetikai hajlam és környezeti hajlamosító tényezők egyaránt közre játszhatnak kialakulásában. Tehát a kiváltó okot nem sikerül egyértelműen megnevezni. A magas vérnyomással küzdők nyolcvan százaléka tartozik ebbe a típusba. Nem csak a genetikai tényező állhat a háttérben, hanem az elhízás, magas sótartalmú étrend, dohányzás, a fogamzásgátlók használata, valamint az életkor. Aki magas vérnyomással küzd, annak fokozottan ügyelnie kell az egészséges táplálkozásra és bizonyos ételek, italok fogyasztására. Az alkohol kis mennyiségben még nem okoz problémát, ahogy a kávé sem, azonban nagyobb mennyiségben már fokozhatja a vérnyomást. Másodlagos vérnyomás esetén már egyértelműen megállapítható, hogy mi felelős a magas vérnyomásért. A kezelést a kiváltó ok függvényében határozza meg a szakorvos. Nagyon gyakori, hogy a magas vérnyomás nem jár tünetekkel, így a páciensnek fogalma sincs róla, hogy magas vérnyomással küzd. Olykor más betegség miatti orvosi látogatás kapcsán derül ki, hogy a vérnyomás értéke túl magas. A magas vérnyomásban szenvedők általában szédülékenységre, fáradékonyságra, tarkótáji fejfájásra, mellkasi fájdalomra, homályos látásra orrvérzésre és gyengeségre panaszkodnak. Ezek a leggyakoribb tünetek. A magas vérnyomással küzdők számára az életmódbeli változtatások, továbbá a gyógyszeres kezelés jelenthetnek megoldást, így a vérnyomás kontroll alatt tartható. Így nem kell attól tartani, hogy a magas vérnyomás szövődményeket okoz.