Vöröshagyma

A vöröshagymáról sokan azt gondolják, hogy magyar zöldség, aminek van is alapja, hiszen számtalan magyar étel egyik fő alapanyaga. Azonban eredeti származási helyét tekintve, Közép-Ázsiából került hazánkba. A vöröshagymában talán az a kellemetlen, hogy felvágása során rendesen potyognak az ember könnyei. Ez az egy kellemetlenség, másrészről viszont érdemes ezen végig menni, hiszen a vöröshagyma igazán finommá varázsolja ételeinket, továbbá tele van különféle vitaminokkal és ásványianyagokkal, így nem csoda, hogy a népi gyógyászat is hamar felfedezte jótékony hatásait. A vöröshagymában többek közt megtalálható a B1-, B2-, valamint C-vitamin. Ezenkívül tartalmaz káliumot, kalciumot, szelént, cinket, foszfort, nikotinsavat, jódot és vasat. A vöröshagymát a népi gyógyászat nem csak belsőleg, hanem külsőleg is alkalmazza. Érdemes pár módszert átvennünk és alkalmaznunk egészségünk érdekében. A népi gyógyászat a vöröshagymát elsősorban a magas vérnyomás kezelésére, emésztőrendszeri bántalmakra és légúti megbetegedésekre. Az igazán bátrak, akár nyersen is fogyaszthatják, mivel így kedvezően hat a koleszterinszintre. A rendszeres vöröshagyma fogyasztás megakadályozza a vérrögképződést, továbbá a trombózis és a koszorúér-megbetegedést. Ezenkívül enyhíti a bélgörcsöket és az emésztésre is jótékonyan hat, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését. Ahogy már fentebb is említettük, a hagymát akár külsőlegesen is lehet alkalmazni, még pedig a hagyma levét kell darázscsípés által okozott gyulladásra tenni, mivel így megakadályozza annak rosszabbá válását, sőt akár kialakulását is. A vöröshagymát akár a kertben mi magunk is termeszthetjük. A zsenge hagymát tavasszal szedhetjük le, míg az érett vöröshagymát ősszel takaríthatjuk be.