A veseműködésben keletkező zavar hátterében sokféle ok állhat.
Lelki okok
A vese, mint páros szerv is a párkapcsolat szimbóluma. Vagy azért beteg a vesénk, mert a magány megkérgesít, vagy azért, mert a párunkkal vívott érzelmi csaták hordalékai zárják el a folyadékkeringés normális útját. A legtöbb vesebeteg ember elhiszi, hogy problémáit a partnerének – vagy a „külvilágnak” – köszönheti, mert nem ismeri fel saját tükörképét a másikban. Ha ez a tévedés szomatizálódik, a vese létfontosságú tápanyagokat enged át a szűrőberendezésén, és a szervezet ugyanúgy nem képes felismerni a számára fontos anyagokat, ahogy a psziché sem ismeri el sajátjának a problémát.
Veszekedéseink egyfajta mintázatot hordoznak: akkor is kirobbannának, ha hirtelen kettéosztódnánk, hogy saját magunkkal éljünk együtt. Az ilyen gócok olyasmire figyelmeztetnek, ami a saját tudattalanunkban, a Jung által árnyék-énnek nevezett személyiségrészben vannak eltemetve.
Érdekes! A férfiak között több a vesebeteg, valószínűleg azért, mert ők kevésbé törekszenek az eltemetett érzelmeik tudatos feldolgozására, mint a nők.
A vesénél meg kell említeni az ivást is, hiszen amikor az emberek érzelmileg oldódni akarnak, bizalmas közelségbe akarnak kerülni egymással, mindig előveszik a poharat. Az alkoholisták általában nem bírják elviselni azt az énjüket – a saját személyiségük azon arcát –, ami a párkapcsolatban előjön belőlük. Másmilyenek szeretnének lenni, de nem megy nekik.
Veseelégtelenségnél a vese nem képes megfelelően kiszűrni a méreganyagokat a szervezetből. A heveny formánál aktuálisan fellángoló párkapcsolati konfliktusról van szó, a krónikusnál tartósan fennálló frusztrációról. Az urémia – húgyvérűség vagy vesezsugor – következtében szükségessé váló művesekezelés során végeredményben egy gép lesz a társunk, mivel egy hús-vér emberrel nem voltunk hajlandóak építő módon megoldani a problémáinkat. Előfordulhat, hogy nem találjuk meg belső szabadságunkat a párkapcsolaton belül, és ezért kudarcnak értékeljük az egész kapcsolatot. Egy esetleges veseátültetés után másvalaki veséjével az ember talán más színben fogja látni a társát, akit a saját szemszögéből nézve már nem bír elviselni.
A vesegyulladást általában torok- vagy mandulagyulladás, a vesemedence-gyulladást húgyúti fertőzés előzi meg.
Jó tudni! A gyulladás általános jelképe a félelemnek. Ha birtokolni akarjuk a párunkat, óhatatlanul is kialakítjuk magunkban a félelmet attól, hogy elveszítjük őt, illetve megváltozik a kapcsolat. A vesegyulladás vagy a birtoklót figyelmezteti egoista – bár sokszor önfeláldozó álca alá rejtett – téveszméjére, vagy a birtokba vett személyt teszi őszintébbé. Felül kell vizsgálni a hatalmi viszonyokat! Ezek a betegségek sokszor jelentkeznek olyanoknál, akik nem mernek, vagy nem akarnak őszintén beszélni a nemiséggel kapcsolatos érzéseikről.
A szex ellen tiltakozó nők a fejfájás és a hüvelygomba után leggyakrabban felfázásba, hólyaghurutba és végső soron vesemedence-gyulladásba menekülnek.
A vese öröklött- és anyagcsere-betegségeinél szinte minden alkalommal a családi és szülői hátteret kell figyelembe venni. Ezek a gyerekkori rendellenességek sokszor a szülők kapcsolatának minőségéről szólnak. Nemritkán a gyermekvárás során adódó aggodalmak, nehézségek, csalódások okozzák, de olyan is előfordul, hogy a gyermek átveszi valamelyik szülő feladatát.
Néha egy vesével is születnek gyerekek, illetőleg már kicsi korukban leáll az egyik veséjük – ez esetben azt élik meg, hogy a szüleik kapcsolatának egyensúlya felborult, az egyik szülő képtelen ellátni a feladatát.
A gyerekkori vesebántalmaknál (is) rendkívül fontos felismerni, hogy nem a gyermek feladata a szülőt boldoggá tenni! A gyermeket feltétel nélkül be kell fogadni, és a lehetőségek függvényében segíteni kell neki. Az élet törvénye nem a viszonzás, hanem a továbbadás. (Persze ettől még a gyereknek illik gondoskodnia idős szüleiről, de ami jót gyerekkorában útravalóul kapott, azt elsősorban a saját gyerekeinek kell továbbadnia.)
A vesekő, a vesehomok és a húgyúti elzáródások mind arra utalnak, hogy réges-rég meg kellett volna szabadulnunk valamilyen kapcsolati traumától, ami akadályozza érzelmeink szabad folyását, személyiségünk fejlődését. A rendellenesen lerakódott vagy megkövesedett érzelmek adnak ily módon jelet magukról. Gyakran a társ iránt érzett, elfojtott indulatok kristályosodnak homokká vagy kővé.
Homok és kövek
Vesekő és vesehomok esetén a probléma gyökere az is lehet, hogy az érintett nem érzi magát elég szeretetre méltónak, illetve nem érzi, hogy megbecsülnék, pedig ő maximálisan kimutatja az érzelmeit. A másik véglet is kövesedést okozhat: amikor valaki kizárja a szeretetet, falat von maga köré, és tudat alatt makacsul ragaszkodik fájdalmas emlékeihez, amiket az idő haraggal telített.
