A gyermekvállalás egy család életének legfontosabb döntései közé tartozik, amely sok örömöt, ám egyben sok kihívást is hordoz magában. A szülővé válás férfiak és nők életében is egyaránt meghatározó átmenet, amely új szerepek kialakítását, a párkapcsolat megváltozását, a fontossági sorrendek átalakítását vonja maga után.
Mindaddig, míg belsőleg is készen nem állunk a gyermek elfogadására, a rezonancia törvényének értelmében zavar mutatkozik a nemző- és fogamzásképesség terén, bármennyire erősen vágyunk is gondolatban a gyermek után. A rezonancia törvénye megakadályozza, hogy valami helyes dologra alkalmatlan időben kerüljön sor.
A női fogamzásképtelenség többnyire két lehetséges okra vezethető vissza
● öntudatlan félelem a szüléstől, a vele járó felelősségtől, kötöttségektől és munkától, valamint a vonzerő elveszítésétől való aggodalomra,
● a terhesség elfogadásának hiánya vagy a létrejöttében szerepet, játszó indokok kétes természete. Számos nő úgy gondolja, hogy a gyermek révén rendezni, normalizálni tudja válságba jutott kapcsolatát, amennyiben férjét, a felelősségérzetére való hivatkozással, magához próbálja kötni.
A férfiak nemzőképességi zavarai is hasonló okokkal magyarázhatók.
Feltűnő, hogy ilyen esetekben nagy valószínűséggel mindkét fél erősen bizonygatni fogja, mennyire vágyik gyermekre.
Vágyuk azonban minden bizonnyal az értelem és gondolkodás szintjén gyökeredzik, nem érinti az érzelmi síkot vagy ott legalábbis egy vele egyenrangú, de ellentétes érdekű érzés létezik, mely megakadályozza a fogamzást.
Talán mindkét félnél valóban megtalálható a gyermek utáni erős vágy, hiányzik viszont a képesség, hogy személyes függetlenségük egy részét feláldozzák miatta.
Összefoglalva: Terméketlenség – a hajlandóság hiánya, hogy szabadságomat részben feláldozzam; a felelősségvállalástól való félelem; értelem és érzelem nincs összhangban, nem alkot egységet.