A használt olaj nemcsak a környezetünkre, hanem az egészségünkre is rendkívül káros. Tele van rákkeltő, mutagén vegyülettel, melyek az olajban keletkeznek a hevítés során.
Sütésre nem szabad az olajat többször használni, csak a teljesen tiszta, áttetsző zsiradék megfelelő. A friss olaj használata nemcsak egészségesebb, de az ízeket is javítja.
Az elmúlt évtizedekben a többség napraforgóolajjal főzött, mert közvélekedés szerint ez egészségesebb, mint a zsír vagy a vaj. Egy friss brit kutatás szerint azonban a felmelegített napraforgóolajnak rákkeltő hatása lehet.
Először is, nézzük csak, mit jelent az, hogy növényi olaj. A növényi olaj számos dologból készül: magokból, diókból, gyümölcsökből, nem csak növényekből. Készülhet olaj olívából, pálmalevélből, kókuszból, mogyoróból, kukoricából, szezámmagból és avokádóból is.
A BBC új dokumentumfilmjében, a Trust Me I’m a Doctor-ban a kutatás vezetője, Martin Grootfeld professzor, a De Montfort University Leicester (DMU) szakembere a fenti olajok mindegyikét tesztelte: arra volt kíváncsi, hogy melyikre milyen hatással van az, ha felmelegítik.
Kiderült, hogy a napraforgó- és a kukoricaolaj forralás során aldehideket bocsát ki, amely egy olyan vegyület, ami a szívbetegségek és a rák kockázatát növeli. Méghozzá olyan mértékben, amely az egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlásának több mint hússzorosa.
„Egy átlagos étel, a hal és a krumpli, ami növényi olajban sült, a napi elfogadható aldehidmennyiség akár száz-, de akár kétszázszorosát is tartalmazhatja. Kiderült azonban, hogy az olívaolaj, a vaj és a kacsazsír forralása során jóval kevesebb aldehid keletkezik, ezért kétségkívül ezek számítanak az egészségesebb alternatívának” – mondja Grootfeld professzor a BBC műsorában.
Ez a probléma akkor jelenik meg, amikor az olajat legalább 180 fokra melegítjük, és az oxidációs folyamat során az aldehidek kicsapódnak.
Többszöri sütés folyamán a sütőolajban, zsírban olyan elváltozások jönnek létre, melyek gasztronómiai értékvesztéssel járnak. A zsiradék, étolaj elfárad, elhasználódik, ennek következtében alkalmatlanná válik a további étkezési célú felhasználásra, abban olyan bomlástermékek képződik, aminek egy része káros lehet az egészségre.
Az egészségen túl azonban a környezetre is károsító hatással lehet, ha nem gondoskodunk megfelelő gyűjtéséről, kezeléséről.
Környezeti hatásai
● A csatornahálózatba jutva növeli a szennyvíztisztítók terhelését, rontja a tisztítási technológia hatásfokát, mert a vízfelszínen úszva meggátolja az oxigén bejutását, és ezzel megakadályozza a szennyező anyagok lebomlását.
● A lefolyóba, WC-be öntve a csatorna dugulását okozza, a csővezetékek falára lerakódva.
● A talajba kerülve gátolja annak légáteresztő képességét, és elpusztíthatja a talajflórát.
● Tavakba, folyókba jutva a természetes vizek felszínén úszva meggátolja az oxigén bejutását, így csökkentve a vizek oldott oxigén tartalmát, elpusztítva a vízi élőlényeket.
● A kommunális hulladékba helyezve nehezen lebomló anyagként jelenik meg a hulladéklerakókon.
Főzés után érdemes megvárni, amíg kihűl az olaj, utána kis műanyag flakonokba vagy kannákba lehet tölteni és így leadni az erre kijelölt gyűjtőhelyeken.
Már több mint 200 helyen gyűjtik Magyarországon a háztartások által elhasznált étolajat.
A visszagyűjtött sütőolaj olyan telephelyre kerül, ahol zsírolvasztó berendezésben, zárt rendszerben dolgozzák fel. Az így keletkező anyagot a biodízel-iparág veszi fel, de kisebb mértékben a festék- és a gipszgyártásban is használható. Komáromban már működik olyan üzem, ahol a használt étolajból bioüzemanyagot gyártanak. A tisztítás során keletkező hulladék (prézli-, ételmaradék stb.) a biodízelgyártás melléktermékeivel együtt pedig kiváló alapanyaga a biogáz-előállításnak. A sütéshez elhasznált olajból a környezetet károsító hulladék helyett ezzel a megoldással környezetbarát termék lesz.
