Egy ember egyik kezében gyógyszerek, másikban egy pohár víz.
Az öngyógyítás napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt. Az emberek szeretnének felelősséget vállalni a saját egészségükért. A dolgukat megkönnyíti, de meg is nehezíti a médiában reklámozott rengeteg vény nélkül beszerezhető gyógyszer (OTC- Over The Counter).
Sok az azonos hatóanyag tartalmú, de különböző fantázianevű készítmény, ami összezavarhatja a betegeket, és esetleg túladagoláshoz is vezethet.
Az öngyógyítás során recept és orvosi utasítás nélkül, jó vagy rossz ismeretek, tapasztalatok alapján szednek a betegek gyógyszert panaszaikra. Tőlünk nyugatabbra az öngyógyszerelésnek már hagyományai vannak, önkiszolgáló rendszerben folyik a recept nélküli gyógyszerek árusítása. Ezt nálunk még nem lehetne megvalósítani.
Az öngyógyítás előnye, hogy a beteg enyhe panaszokkal nem megy orvoshoz, időt takarít meg és szakmai felvilágosítást is kap, viszont nagyobb anyagi áldozatot jelent számára. Az öngyógyítás esetén azonban csökken a betegek állapotának követhetősége, a szűrésre, egészségnevelésre alkalmas lehetőségek száma, és gyakrabban a gyógyszereket nem megfelelően szedik.
Az öngyógyszerelés alapszabályai
● Ne szedjünk vényköteles gyógyszert, ha azt nem nekünk írta fel az orvos, illetve ha a szedés nem orvosi ellenőrzés mellett történik.
● Ha valamiben (gyógyszerallergia, adagolás stb.) csak a legcsekélyebb mértékben is bizonytalanok vagyunk, inkább forduljunk orvoshoz vagy gyógyszerészhez!
● Az öngyógyítás tünetekre, nem pedig diagnózisra alapozott, ezért akkor szabad végezni, ahol nem indokolt orvosi vizsgálat. Az öngyógyszerelés időtartama ne haladja meg a 3-7 napot!
● Fontos tudni, hogy a választott gyógyszer mire való. Ha csak sejteni véljük, mire is használtuk korábban, akkor inkább kérdezzünk meg egy orvost vagy gyógyszerészt.
Az öngyógyszerelés nem eredményes, és ezért orvoshoz kell menni, ha:
● A tünetek továbbra is megvannak, romlanak, vagy visszatérnek, netán még rosszabbak, mint kezdetben.
● Súlyos fájdalmak esetén.
● Ha egy vagy több gyógyszer, mely alkalmasnak látszott a kívánt hatás elérésére, eredménytelen maradt.
● Ha az alkalmazott gyógyszernek mellékhatásai jelentkeztek.
● Ha pszichés problémák is jelentkeztek, mint pl. szorongás, depresszió, nyugtalanság stb.
Gyógyszerek alkalmazására és tárolására vonatkozó hasznos tudnivalók:
● Ne használjuk fel a korábbról maradt antibiotikumot! Célszerű az antibiotikumkúra befejeztével a megmaradt tablettákat megsemmisíteni, nehogy kísértésbe essünk.
● A gyógyszerek alkalmazásánál különleges figyelmet kell fordítani bizonyos csoportokra, így pl. terhes nőkre, szoptatós anyákra, csecsemőkre, kisgyermekekre stb. ● Esetükben sok gyógyszer ellenjavallt, vagy más az adagolás, mint általában.
● A gyógyszereket, vitaminokat gyermek elől gondosan, körültekintően zárjuk el!
● Ha gyógyszerallergiánk van, fokozottabban oda kell figyelni, mit veszünk be ellenőrzés nélkül. A legjobb, ha megtanuljuk az allergiát okozó hatóanyag latin nevét, és mindig elolvassuk a gyógyszeres dobozon a hatóanyagtartalmat, illetve a betegtájékoztatót.
● Az injekciókat óvni kell a hőtől, fagytól. Kerülni kell a 0 °C alá hűtést, ezért ne a mélyhűtőben tároljuk, mert a hatása csökkenhet, illetve a minősége romolhat. Az ideális hőmérséklet 0-15 °C között van.
● Inzulint sosem szabad 40 °C feletti hőmérsékletnek kitenni.
● Az étkezés jelentősen módosíthatja néhány gyógyszer felszívódását. Alkohollal egy gyógyszert sem szabad bevenni!
● A kanalas orvosságok adagolása általában valamilyen étkezéshez használt kanállal történik. A ma használatos kanalak ritkán felelnek meg az előírásoknak: a teáskanál 5 ml, a gyermekkanál 10 ml, az evőkanál 15 ml űrmértékű kellene, hogy legyen a megfelelő adagoláshoz. A pontosabb adagolásához ezért inkább mérőkanál vagy mérőpohár használata javasolt.
● A gyógyszertárban készített cseppek 1 hétig használhatók fel. A gyógyszergyáriak esetében általában 3-6 hónap a felhasználhatósági idő, ha hűtőben tároljuk. Arra azonban ügyelni kell, hogy soha ne használjuk ezen az időn túl a gyógyszert.
● Nagyon veszélyes lehet, ha szem-, orr- vagy fülcseppet összekeverjük. Ha angol nyelven van a dobozon az alkalmazás helye, akkor jó, ha tudjuk, hogy angolul a szemcsepp eye drops, a fülcsepp ear drops, az orrcsepp pedig nasal drops.
● Ivóampullák esetében célszerű papírzsebkendőt vagy vattát az ampulla nyakára tekerni, mielőtt feltörjük, így megvédjük ujjunkat. A feltört ampulla kiürítése szívószállal vagy szívócsővel lehetséges.
● A fényérzékeny gyógyszerek általában sötét üvegben kerülnek forgalomba, ezek hatóanyaga fény hatására lebomlik. Az ilyen folyadékot, ha kiadagoltuk magunknak, azonnal le kell nyelni, hogy minél kevesebb fény érje.
● A tabletták között van, amit nem szabad széttörni, szétrágni, mert a filmbevonat – ami azért van rajtuk, hogy a belül lévő hatóanyag ne érintkezzen a gyomornedvvel – megsérül.
● Pezsgőtabletták használatakor két dologra kell figyelni. Az egyik a száraz helyen való tárolás, a másik a viszonylag magas nátriumtartalom. Magas vérnyomás betegségben szenvedő betegeknél, akiknek csökkentett nátriumtartalmú diétát kell betartani, erre különösen tekintettel kell lenni.
● Kúpok esetében vigyázni kell, hogy ne olvadjanak meg, a formájukat ne veszítsék el, mert akkor a gyógyszereloszlás egyenetlenné válik bennük. Ha vissza akarjuk dermeszteni őket, ne tegyük a mélyhűtőbe, mert akkor a kúpok megrepedezhetnek, és könnyen széttörnek.
A gyógyszert tartalmazó tapaszokat 25 °C alatti hőmérsékleten tároljuk!
