Több tanulmány szerint a magas húgysavszint önálló rizikófaktornak bizonyult mindkét nemben, de a nőket súlyosabban érinti. A magas húgysavérték előrevetítheti más cardiovascularis esemény – agyvérzés, magas vérnyomás vagy egyéb betegségek – megjelenését. Köszvényről akkor beszélünk, amikor a húgysav kristályai – fájdalmas gyulladást okozva – lerakódnak az ízületekben.
A „királyok betegsége”, a köszvény a magas húgysavszint egyik megjelenési formája. Régebben ez a betegség a gazdagoknál fordult elő (az egyik legismertebb köszvényes beteg VIII. Henrik volt), hiszen csak ők engedhették meg maguknak akár naponta, hogy a – főleg húsételekből álló – bőséges lakomát – szintén tekintélyes mennyiségű – borral, sörrel együtt fogyasszák.
Érdemes tudni, hogy a magas húgysavszint nem minden esetben okoz köszvényt, így sokkal több ember érintett ezzel a problémával. Azzal is szembe kell néznünk, hogy nem csak anyagi jólét mellett fenyegethet bennünket a magas húgysavszint veszélye. Túlsúly, elhízás esetén ugyanúgy kell ellenőriztetni vérvizsgálatok alkalmával a húgysavszintet, mint a vérzsírértékeket, vagy a vércukorszintet, mivel a legfrissebb hazai felmérések szerint az ország lakosságának 15–17 %-a érintett az emelkedett húgysavszint előfordulásában!
Mi is az a „húgysav”?
A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek egyik lebontási terméke. A vérben mért húgysavszint fele a táplálékkal bejutó purinok anyagcseréjének végterméke, míg a másik fele a szervezetünkben zajló lebontó és építő folyamatokból származik.
Egészséges emberek esetében a vérben keringő húgysav legalább 2/3-a a veséken, kisebb része a bélrendszeren keresztül ürül ki, de tartalmaz valamennyi húgysavat az izzadság is. A húgysav nem halmozódik fel a szervezetben addig, amíg a termelés és a kiválasztás egyensúlyban van.
A húgysav szintjének meghatározása történhet vénás vérből, és/vagy 24 órán keresztül gyűjtött vizeletből.
Normál érték
Vérben férfiaknál: 220–420 µmol/l
Vérben nőknél: 140–340 µmol/l
24 órás gyűjtött vizeletben: 1,48–4,43 mmol/nap.
Miért probléma a magas húgysavszint?
● Tartósan emelkedett húgysavszint esetén a húgysav kikristályosodhat az ízületekben, ahol fájdalmas gyulladást okozhat. A magas húgysavszintnek ezt a formáját köszvénynek nevezzük.
● A köszvény kialakulása szerint lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges forma hátterében az enzimműködés öröklött zavara áll. Másodlagosnak, szerzett formának tekinthetők azok a magas húgysavszinttel járó állapotok, melynek kialakulásában közrejátszik az elhízás, az egészségtelen összetételű, húsokban bőséges táplálkozás, alkoholfogyasztás, stb.
● A húgysav nem csak az ízületekben képes lerakódni. Mivel 2/3 része a veséken keresztül ürül ki, felhalmozódhat a vesékben is, és vesekő formájában okozhat megbetegedést.
● Köszvény és vesekő esetén, a fájdalmak okozta betegségérzet miatt a páciensek átmenetileg követik az életmódbeli és étkezési ajánlásokat. Sajnos, amikor csillapodik az ízületi fájdalom, oldódik a kövek által okozott görcs, lazul a fegyelem az életmódterápiában is. Így előfordul, hogy a „panaszos” időszakok időről időre visszatérnek.
● A magas húgysavszint esetén egyéb problémával is számolni kell, és ez érinti azokat is, akiknek nincs sem köszvénye, sem veseköve. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magas húgysavszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát.
● Noha a férfiak átlagos húgysavszintje meghaladja a hölgyekét, a nők számára komolyabb veszélyeztető tényező, ha magas a húgysavérték.
Miért alakulhat ki a magas húgysavszint?
A húgysavtermelődés fokozódik:
● sok purint tartalmazó ételek bőséges fogyasztásakor, amelyek egyben túlzott fehérjebevitelt is jelentenek (húsok, halak, belsőségek),
● különböző eredetű megbetegedések miatt: leukémia, vérszegénység, policitémia vera, ólommérgezés, daganatos betegségek terápiájának eredményeképpen.
Csökkent kiválasztás esetén:
● ha a vese húgysav kiválasztása nem megfelelő: vesebetegségek, cukorbetegség,
● hirtelen fogyás mellett, amikor a ketontestek gátolják a kiválasztást,
● alkoholfogyasztás – elsősorban sör, és rövid italok – eredményeként, amely fokozza a húgysavtermelést, ugyanakkor csökkenti a kiválasztást.
Gyógyszerfogyasztás hatására:
● egyes vízhajtó gyógyszerek mellékhatásaként.
A magas húgysavszint az esetek kb. 30%-ában alakul ki a metabolikus szindróma „halálos négyese” (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek, cukorbetegség) mellett, ami köszvényes panaszokat is okozhat.
Hogyan csökkenthető a húgysavszint?
● Tapasztalatok szerint fogyás alkalmával (pl. metabolikus szindróma esetén) csökkenhet a húgysavszint. Fontos, hogy a testtömeg csökkentésének mértéke lassú legyen, havi 1–3 kg, hogy ne keletkezzenek ketonok a zsírégetés során,
● ajánlott az alkoholfogyasztás kerülése,
● kerülni javasolt a sok purint tartalmazó táplálékok túlzott fogyasztását, oda kell figyelni a fehérjeforrások minőségi megválasztására, purintartalmára azért, hogy a megszorítás semmiképpen ne vezessen hiányos fehérjebevitelhez,
● hagyományos táplálkozás esetén naponta kb. 600–1000 mg purin kerül a szervezetbe. Ezt javasolt lecsökkenteni szigorúbb esetben napi 100–200 mg-ra, enyhébb megszorítás esetén 300 mg alá.
Igen magas purintartalmú élelmiszerek (250 mg/100 g felett): belsőségek, lóhús, szardínia, hekk, tonhal, pisztráng.
Magas purintartalmú élelmiszerek (150–250 mg/100 g között): csirke-, pulykamell, sertéshús, marhahús, bárányhús, borjúhús, lazac, hering, ponty.
A magas húgysavszint sok esetben megelőzhető lenne egészséges életmóddal és táplálkozással. Az ajánlások megvalósítása átgondolt lépésnek bizonyulna, hiszen a magas húgysavszint – a gyógyszeres kezelés mellett – étrenddel is befolyásolható.
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége