Bár a kurkuma gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása eddig is ismeretes volt a kutatók számára, a közelmúltban azonban a memóriára és egyéb kognitív képességekre kifejtett pozitív hatását is sikerült tudományos bizonyítékokkal alátámasztani.
Két kutatást mutatunk, amikből az is kiderül, hány mg kurkumin segíthet minket hozzá a jobb memóriához és agyműködéshez.
25 százalékkal jobb eredmények a memóriateszteken
Egy felmérésben a középkorú és idősebb (50-90 éves) korosztályt vizsgálta a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatócsoportja. A kettős-vak, placebo-kontorollos
vizsgálat során 40 enyhe memóriazavarral küzdő egyén állapotát követték figyelemmel 18 hónapon keresztül. Az indiai fűszernövény hatását lemérendő memóriateszteken a kurkuminnal kezelt csoport (napi 2x90 mg szedésével) 28 százalékos javulást ért el a korábbi eredményeihez képest, míg a placebóval kezelt kontrollcsoport teljesítménye nem változott. Ezen kívül a kurkumin a kedélyállapotot is pozitívan befolyásolta a résztvevőknél, bár kisebb mértékben.
„Hogy pontosan hogyan fejti ki a hatását a kurkuma, az egyelőre nem világos, de valószínűleg az agyban keletkező gyulladások csökkentése révén képes az Alzheimer-kór és a depresszió enyhítésre is” – nyilatkozta Dr. Gery Small, a kutatás vezetője.
Ennek bizonyítására a kutatócsoport további vizsgálatot is tervez több alany bevonásával, amiben a kurkumin antidepresszáns hatását kívánják felmérni.
„Az adatok arra engednek következtetni, hogy a kurkuma, illetve a kurkumint tartalmazó kiegészítők hosszú távú fogyasztása jelentős kognitív előnnyel járhat” – értékelte az eredményeket a professzor.
Rugalmasabb érfalak, jobb kognitív képességek
Egy korábbi, 2015-ös kutatás is hasonló következtetéseket vont le a kurkumin agyserkentő hatásáról, különösen az idősebb korosztályra vetítve. Az ausztráliai Swinburne-i egyetem 80 fővel készített felmérésében 60-70 évesek munkamemóriájának teljesítményét vizsgálta – ezt a részt dolgoztatjuk pl. a PIN-kódunk megjegyzésekor.
Napi 80 mg kurkumin szedése 28 nap után pozitív hatást mutatott a tesztekben, amit a kutatók az endotél funkciók javulásával, azaz az érfalak rugalmasságának növekedésével magyaráztak.
„Minél elasztikusabbak az érfalak, annál jobb a véráramlás az agyban, illetve más szervekben is. A jobb véráramlás valószínűleg a kognitív funkciók javulását is elősegíti” – nyilatkozta prof. Andrew Scholey vezető kutató.