Vizsgálatok szerint a placebo tabletták akár ugyanolyan hatásosak is lehetnek, mint a gyógyszerek, abban az esetben, ha a páciens hisz a pirulák gyógyító tulajdonságaiban.
A placebo hatóanyag nélküli álgyógyszert jelent, amelyet a betegnek beadva javul az érintett személy egészségügyi állapota. Eddig úgy gondolták, hogy a placebo hatás pszichológiai tényezőkön alapul, de egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy valódi változások is lezajlanak ilyenkor a szervezetben. A placebónak nevezett szerek pontosan úgy néznek ki, mint a valódi gyógyszerek, de valójában csak cukortabletták, kémiailag semleges anyagok, amelynek nincs gyógyszerészeti hatásuk. A modern orvostudomány ezekre egyszerűen csak placebo hatásként tekint, de érdekes módon sok esetben mégis hatásosak voltak e módszerek. Egyes szakemberek szerint a pszichoterápiák hatásmechanizmusának is a placebo hatás lehet az egyik tényezője, vagyis ha a beteg hisz a módszer hatásosságában, bármely terápia pozitív eredményhez vezethet. A szakemberek szerint minden terápia bizonyítottan hatásosabb, ha a beteg hisz benne, és kellően motivált a terápiában való aktív részvételben.
Ezt a tézist hivatott alátámasztani az a vizsgálat is, amelynek során a tudósok 63 krónikus hátfájással küzdő beteget „kezeltek”. Az alanyok közül 43 fő placebo pirulát kapott, 20 fő pedig semmit sem. Nyolc hétig megfigyelték őket, és ez idő alatt a betegek fájdalomszintjét naponta nyomon követték egy okostelefonos alkalmazás segítségével, valamint időnként laborban is elemezték az eredményeiket. Nyolc hét után a placebo tablettát kapott 43 beteg felénél volt érzékelhető javulás, átlagosan 30 százalékkal csökkentek a fájdalmaik, ez pedig ahhoz hasonló eredmény, mintha gyógyszereket szedtek volna. A szakemberek egy része szerint, akiknek pozitívabbak az elvárásai az orvosi kezelésekkel, pirulákkal, injekciókkal szemben, azoknál a placebo is jobban hat, sok esetben akkor is, ha a beteg tudja, hogy álorvosságot kapott. A mostani kutatás kapcsán azonban a tudósok meghatároztak néhány további közös jellemvonást is, amely segítségével előre meg lehet mondani, hogy egy betegnél hatékonyan fognak-e működni a placebo pirulák vagy sem. Azt állítják, hogy ennek köze van az agy anatómiájához, például az érzelmek kontrollálásáért felelős agyterületek aszimmetriájához, illetve a személyiséghez is, hogy ki, mennyire van tudatában saját érzelmeinek, mennyire tudja elemezni, megérteni saját környezetét.
Egy másik vizsgálat során a baseli egyetem kutatói is bizonyítható, érdekes felfedezést tettek: rájöttek, hogy a placebo tabletták akkor is hatnak a betegekre, ha az érintettek tisztában vannak azzal, hogy nem gyógyszert, hanem csak egyszerű, gyógyhatás nélküli cukorkát kaptak. A szakemberek kutatásuk során olyan résztvevőket vizsgáltak, akiknek karja enyhén megégett. Placebo tablettákat kaptak a kezelésnél, de csak az érintettek fele tudta, hogy valójában nem gyógyszert kaptak. Ennek ellenére egyforma hatással volt a kezelés mindegyik betegre.
Német kutatók is vizsgálták a placebo-hatást, méghozzá a fájdalomcsillapításra adott testi válasz kapcsán. A szakemberek funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálattal követték a gerinc idegsejtjeinek aktivitását. A vizsgálatban résztvevő önként vállalkozók karján magas hőmérséklettel fájdalmat okoztak, majd valódi fájdalomcsillapító krémmel, illetve placebo krémmel bekenték az érintett területet. Legalábbis a kísérletben részt vevők így tudták, azonban valójában egyik krém sem volt hatásos. Ennek ellenére a műszeres letapogatás azt mutatta, hogy amikor azt hitték, hogy valódi fájdalomcsillapítót kaptak, jelentősen csökkent az idegsejtek aktivitása a gerincagyban. Az eredmény tehát azt jelzi, hogy hatóanyag nélkül is valódi, fizikai fájdalomcsillapítást lehet elérni, ha a páciens úgy hiszi, hogy hatásos szert kapott.
